Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bandi 52 m.) Mihályváron végzett ásatása, ahol máig az egyetlen mo.-i középső bronzkori fémműves műhelyt tárta fel (Petres Évával együtt). Alapvető feldolgozásokat írt a mészbetétes kerámia kultúrájának kialakulásáról, elterjedéséről és kapcsolatairól, a kutatást előrevivő tanulmányokat publikált a szeremlei kultúráról (Kovács Tiborral közösen). Petres Évával és Kovács Tiborral a bronzkori földvárak kutatásával foglalkozó kutatócsoportot alkotott, amely később, Vas m.-i évei alatt is működött. A nagyközönség számára készített, Baranya megye története az őskortól az Árpád-korig c. monográfia egyik szerzője és szerkesztője. - Munkásságának második szakasza Vas m.-hez kötődött. A Vas m.-i Múz.-ok Igazgatóságának ig.-ja (1973. febr. 1-jétől), egyúttal a Régészeti Osztály vezetője is. Elsősorban az aeneolitikum és a kora bronzkor kérdéseivel foglalkozott, de tovább kutatta a középső bronzkor időszakát is. Tervásatásokat kezdeményezett (szombathelyi Iseum, Karakó, Sé, Velem). Megindította Vas m. régészeti légifotóz- tatását (1980), vmint a régészeti topográfia előkészítését (1981). Figyelemre méltó tudományszervező tevékenységet folytatott nem csak Vas m.-i, hanem orsz. és nemzetközi szempontból is; utóbbi folyománya lett a velemi m.-francia kutatás. Hazai kutatók számára indította és szervezte a Velemi beszélgetések c. tud.-os konferenciasorozatot, amely hamarosan nemzetközivé bővült; az ott elhangzott előadásokat (1977, 1982) nyomtatásban is megjelentette. Megindította a régészeti gyűjt, raktári és nyilvántartási szintű, korszakonkénti szétválasztását, a vasi kisgyűjt.-ek (Jánosháza, Sárvár, Vasvár) revízióját és Szombathelyre koncentrálását (1973-1974). A muzeologia eredményeinek népszerűsítése érdekében megszervezte a Nevelési és Propaganda Osztályt, létrehozta hazánk első, a velemi Szt. Vid-hegyen építeni kezdett Régészeti Parkját, amelyből csupán néhány épületrekonstrukció készült el. A Vas m.-i múz.-i szervezet 1976-ban megfogalmazott feladata volt még az Alpokalja természeti képének kutatása, vmint a huszárgyűjt. kialakítása Sárváron (1983-tól). Vezetése idején egymás után nyíltak meg Vas m. új múz.-i kiállítóhelyei és múz.-ai: a szalafői és a cáki népi műemlékek (1977), a Ság-hegyi Múz. (1977), a műemléki rekonstrukciót követően a sárvári várban a Nádas- dy Ferenc Múz. új állandó kiáll.-a (1978), a kőszegi Patikamúz. (1979), a körmendi Rába Helytörténeti Múz. (1981), az Orsz. Múz.-i és Műemléki Hónap megnyitásaként a Savaria Múz. új állandó kiáll.-a (1982), a szentgotthárdi Helytörténeti és Nemzetiségi Múz. (1983). Első vasi esztendejében megalakította a Savaria Múz. Képző- és Iparművészeti Gyűjteménycsoportját. Itt rendezték meg a III. Fal- és Tértextil Biennálét (1974). 1975-ben elindult a Velemi Textilművészeti Alkotóműhely. Megteremtette a helyi és nemzetközi képzőművészeti kiáll.-ok feltételeit, ezek kat.-ait két nyelven adatta ki. Megnyitotta a Szombathelyi Képtárat (1985), Gaál Károly bécsi professzor Kire marad a kisködmön? c. kötetének kiadásával elindította a burgenlandi magyarokkal kapcsolatos publikációkat is. Szerkesztette a Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesítője c. peri- odikumot, amely igazgatósága alatt rendszeresen megjelent. Kovács Tiborral közösen szerkesztette a Múzeumi Közleményeket (1980-tól); ebben írta azt a programadó tanulmányt (A magyar múzeumi hálózat fenntartási és irányítási problémái, 1984), amelynek nagy szerepe lehetett Vas m.-ből történt méltánytalan, Vas m. múzeumügyében máig hatóan törést okozó eltávolításában (1985. szept. 30.). Az 1985. évi szombathelyi történések valószínűleg nem kis szerepet játszottak tragikusan korai halálában is. - A Művelődési Min. Központi Múz.-i Igazgatóságának igh.-e (1985 okt.-étől), majd a Min. Múz.-i Osztályának vezetője (1988. máj. 1-jétől); e minőségeiben a múz.-i számítás- technika egyik első támogatója. Az MTA Régészeti Biz.-a Ősrégészeti Albiz.-a (1978-tól) és az Orsz. Múz.-i Tanács tagja, az utóbbi főtitkára (1986-1988). - Kuzsinszky Bálint- emlékérem (1982), Móra Ferenc Emlékérem (1983), Vas megyéért-díj (posztumusz, özvegye 1999. márc. 15-én vette át). F. m.: Ebergőci koravaskori kincslelet (Archaeologiai Értesítő, 89., 1962, 77-83.); A dél-dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok, 4. Pécs, 1967); A dunántúli mészbetétes edények népe kelet-magyarországi kapcsolatai (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13., Pécs, 1968, 63-73.); Die Historischen Beziehungen
