Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
O
Oroszlán 666 nő szakfüzetet adott ki Történelmi és Régészeti Értesítő néven (1875-től). A múz. kicsiny termeit a közönség számára is megnyitották (1877). Művészet- és művelődéstörténeti előadásait a Történelmi és Régészeti Értesítő füzeteiben közölte. Múz.-i működési szabályzatot szerkesztett (1881), felhívással fordult az értelmiségiekhez egy állandó, államilag támogatott múz. megteremtése érdekében (1882). Az Al-Duna vidékét bejárva római települések nyomait kutatta (Böhm Lénárd kíséretében, 1882). Létrehozta a Délmo.-i Múz. Egyesületet (1882), majd ebből és 1872-ben alapított társadalmi szervezetéből a Délmo.-i Történelmi és Régészeti Múz.-Társulatot (1885). Az ő nyomására fogalmazta meg a vm. hatósága azt a köriratot (1886), amelynek értelmében felhívták az összes Temes vm.-i községi jegyzőt, Vinga és Fehértemplom elöljáróit, hogy azonnal jelentsék, ha területeiken régészeti felfedezéseket tesznek; a feltárt leletek a múz. tulajdonába kerültek, a régi tulajdonosokat kártalanították. Ipolyi Arnold felhívására elkezdte a 18-19. sz.-i Temes vm.-i községi pecsétek begyűjtését (1876). Adományokat kért, gyűjtött a vm.-től kiharcolt múz.-i palota épületének (Wellauer-ház, ma a Román Akad. Temesvári Könyvtárának fiókja) restaurálására. A múz.-ot 1889. nov. 17-én nyitották meg a közönség előtt. A nagybeteg alapító sorozatos adományaiból ekkor került a múz.-ba egy nagyobb tétel (leírva, rendszerezve): 208 kép, 30 szobor és szobormásolat, 91 gemma és kámea, 45 miniatúra, több kézrajz és vázlat, 113 érme és ókori pénz, 19. sz.-i dokumentumok és jegyzetek, ciprusi és egyiptomi régészeti anyag, különféle albumok és ritka könyvek. Autográf-gyűjt.-e külön csomagokba volt rendezve (650 levél, 1848-1849-es honvédtisztek névjegyei stb.). Az új múz.-i palota ünnepélyes megnyitásakor (1891. aug. 29.) a társulat életfogytiglani elnökévé választotta, tiszteletére márványtáblát avattak a bejárati csarnokban. 1892-ben újabb adományai kerültek a múz.-ba (könyvek, évkönyvek, metszetek, kőnyomatok, térképek, bankjegyek). Megújított testamentuma (1894. aug.) a délvidék múz.-ának hagyományozta addigi időszakos letéteményeit. - Az MTA 1. tagja (1861). Több kulturális egyesület (pl. a Természettud.-i Társulat, a Bács- Bodrog Vm.-i Múz.-i Társulat, a helybeli filharmónia egyesület) elnöke, tb. elnöke, védnöke stb. Tanulmányúton járt Olaszo.-ban (1865-1872), Romániában (1880), Bécsben. - A Szent István-rend lovagkeresztje (1872), a Li- pót-rend középkeresztje (1883), a főrendiház örökös tagja (1885). A város által adományozott örökös sírhelyét az 1980-as években feldúlták, csontjait szétszórták, csupán kopott obeliszkje jelzi nyugvóhelyét. F. m.: Adatok a művészet történetéhez (Pest, 1859); Fóth művészeti szempontból (Pest, 1861); Utazási emlékek. I-VI. (Pest, 1860, 1862-1863); Széchenyi-szo- bor és a szobrászat realismusa (Pest, 1863); A herceg Esterházy-képtár műtörténelmi leírása (Pest, 1864); Urbinoi Santi Rafael (Temesvár, 1867); Giorgione Barbarelli di Castelfranco. Történelmi korrajz (Temesvár, 1872); Utazás Romániába (Temesvár, 1880); Árpádkori művelődésünk története (Bp., 1881); Visz- szaemlékezések. I—III. (Temesvár, 1885-1888). írod.: O. Zs. Emlékkönyv (Temesvár, 1883); Patz- ner István: Id. O. Zs. emlékezete (Történelmi és Régészeti Értesítő, Temesvár, 1895. 4.); Stela, Radu: Contribuţii muzeografice - Sigismund Ormós (Tibiscus, Artă, Timişoara, 1974, 6-13.); Medeleţ, Florm-Toma, Nicoleta: Muzeul Banatului. File de cronică. 1.1872-1918 (Timişoara, 1997); Révai XIV.: 792.; Szinnyei IX.: 1382-1387.; MÉL II.: 324.; MUL: 288. - (MÉL, MUL: téves halálozási adat: nov. 16.!) Miklósik Ilona Oroszlán Zoltán (1891. márc. 16. Bp. - 1971. jan. 9. Bp.): régész, művészettörténész, klasszika-archeológus. - Apja a Honvédelmi Min. számvevőségének tisztviselője, majd vezetője (1919- től). Felesége (1932- től) Tóth Zsófia iparművész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en görög és latin filológiai, klasszika-archeológiai, ókori történeti, esztétikai és irodalmi tanulmányokat folytatott. Tanára volt többek között Ponori Thewrewk Emü, Riedl Frigyes, Hekler Antal, Kuzsinsz- ky Bálint, Hampel József és Szinnyei József. Középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1913), klasszika-archeológiából, mint főtárgyból, ókori egyetemes történelemből és esztétikából, mint melléktárgyakból bölcsészdoktori
