Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
Noszky 658 Belitska-Scholtz-féle fegyvergyűjt. volt, később egy több ezer darabos I. vh.-s sapkajelvény- és kitüntetés- (1963), majd I. vh.-s le- velezőlap-gyűjt.-nyel gazdagodott. A tűzol- tógyűjt. az 1970-es évek elejére alakult ki. A múz. adat- és fotótárát ugyancsak ~ hozta létre. A Nádasdy-vár felújítási munkálatai közben is mintegy 90 időszaki és vándor- kiáll.-t rendezett. Nevéhez fűződik a várostörténeti (1968), a tűzoltó-történeti állandó kiáll, megrendezése (1973), a nagygeresdi Falumúz. (1965) és a jánosházi Batthyány Lajos Múz. (1971) megszervezése, a Tinódi Lantos- és a Sylvester János-kiáll. létrehozása (1957). Szorgalmazta a népi műemlékek helyszíni megóvását, az 1960-as években részt vett a népi műemléki felmérésekben Vas, Győr-Sopron, Fejér és Somogy m.-ben. Az 1965-ben megindított földrajzi névgyűjtést elsőként szervezte meg a Sárvári járásban. Tanulmányai, közleményei a Vasi Szemlében, a Vas megyei Múzeumok Értesítőjében, a sárvári Honismereti Híradóban, a Vasi Népművelésben, a Vas Népe napilapban jelentek meg. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője és a sárvári Honismereti Híradó szerkesztőbiz.-i tagja. F. m.: A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum kiállítása (Bp., 1959); Adatok a sárvári gyűjtemények történetéhez (in: Sárvár. Cikkgyűjt., Szombathely, 1961, 7- 15.); Víznyerés és vízhasználat Nagygeresden (Vasi Szemle, 1968, 106-124.); Sárvár tűzoltótörténete (Sárvár, 1973); A Nádasdy Ferenc Múzeum tűzoltógyűjteménye (Savaria. Vas megyei Múzeumok Értesítője, 1971-1972, 469M97.). írod.: Bárdosi János: N. G. élete és munkássága (Savaria. Vas megyei Múzeumok Értesítője, 1973- 1974,229-233.); Kecskés Péter: N. G. (Néprajzi Hírek, 1973. 3-4., 115.); Söptei István: A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum ötven éve (Sárvár, 2001, 84.); MÉL III.: 569. Söptei István Noszky Jenő, id. (1880. nov. 3. Nagy- kereskény - 1951. márc. 31. Bp.): tanár, geológus, múzeumi igazgató-őr. - Fia ifj. Noszky Jenő geológus (1909-1970), a M. Állami Földtani Int. ig.-ja. - A bp.-i Tudomány- egy. természetrajz-földrajz-vegytan szakán tanult (1901-1905), középisk.-i tanári (1906), majd földtan, őslénytan és földrajz szaktárgyakból doktori oklevelet szerzett (1923). A bp.-i Trefort utcai Gimn. gyakorló tanára (1906-1907), a késmárki Líceum r. tanára (1907-1920). Bp.-re költözve (1920) az MNM Ásvány-Őslénytárában, a tár kettéválása után (1939) a Föld- és Őslénytárban múz.-i őr, majd ig.-őr (1920-1942; nyugállományba vonulásáig), ezután is szinte haláláig tevékenykedett a tárban. - Eleinte a Salgótarjáni-medence, vmint a nógrádi bazalthegyek földtani viszonyaival foglalkozott. Később éveken át nyaranta a M. Kir. Földtani Int. megbízásából földtani térképezést végzett a Karancs, a Cserhát, a Mátra, a Börzsöny, az Osztrovszki- és a Vepor hegységben, ill. a köztük fekvő harmadidőszaki medencékben. Térképező munkája során részletesen feltárta a Cserhát és a Mátra földtani viszonyait. Eredményeit az e hegységekről írt monográfiákban foglalta össze (a hegységek 1:75 000 méretarányú földtani térképével); e két mű mintául szolgált a m. tájak földtani leírásában. Múz.-i munkája során főként oli- gocén és miocén puhatestűeket gyűjtött, taxonómiájukkal és rétegtanukkal foglalkozott. Gyűjtése nyomán a tár miocén mol- luszkagyűjt.-e európai rangra emelkedett. Az oligocén korú kiscelli agyag puhatestűinek taxonómiájáról és rétegtanáról két nagy terjedelmű őslénytani monográfiát írt, benne több, a tud.-ra nézve új taxonnal (többek között az Umbrella Sancti-Petri fajjal, amelynek nevét a földijének számító Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regényéből vette). Több külföldi tanulmányutat tett a miocén képződmények (Bécsi- és Grazi-medence, Karintia, Bajoro.) megismerésére, vmint múz.-ok (Bécs, Graz, München) gyűjt.-einek és kiáll.-ainak tanulmányozására. A Deutsche Paläontologische Gesellschaft 1928-ban rendezett nógrádi geológiai kirándulásának szakmai vezetője. Elsőként foglalkozott tud.-os igénnyel a természet- tud.-os muzeológiával (szervezet, gyűjt.-i rend, elvi-módszertani kérdések, kiáll.-ok), ill. földtani természetvédelemmel; e téren is jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki. 80 tud.-os tanulmánya, monográfiája, cikke jelent meg m. és német nyelven. Hagyatékában 10 szépirodalmi mű (regény, elbeszélés) kézirata található. Cikkei elsősorban a Földtani Közlöny, a M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, a M. Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése, az Annales historico-naturales Musei
