Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
659 Nyárády Nationalis Hungarici, a Hidrológiai Közlöny, a Debreceni Szemle, a Földtani Értesítő és A Természet c. lapban, periodikákban jelentek meg. - A Magyarhoni Földtani Társulat Szabó József-emlékérme (1948). F. m.: A salgótarjáni szénterület földtani viszonyai (in: Koch emlékkönyv. Bp., 1912, 67-90.); A Mátra hegység geomorphológiai viszonyai (Debrecen, 1927); Természetvédelmi feladataink a geológia terén (Földtani Közlöny, LXI., 1931, 103-110.); Hogyan felelhetnek meg kisebb múzeumaink rendeltetésüknek? (Debreceni Szemle, 1935,246-260.); A kiscelli agyag mol- luszka faunája. I—II. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, XXXII., 1938; XXXIII., 1939, 19-146.); A Cserháthegység földtani viszonyai (Bp., 1940). írod.: Schréter Zoltán: Emlékbeszéd N. J. felett (Földtani Közlöny, 81., 1951, 231-237.); Kerényi Dániel: id. N. J. (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. IV/24., 1978,267-287.; bibl.-val); MÉL II.: 302.; Gulyás XIX.: 578. Kecskeméti Tibor Novák József (1910. febr. 13. Nyírmada 1986. febr. 10. Bp.): tanár, régész, múzeumigazgató. - A debreceni tudományegy. Orvostud.-i Karán három és fél évet tanult, majd átiratkozott a Bölcsészeti Karra (1932), ahol régész (római régészet), majd latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Doktori értekezését a várjobbágyság intézményéről írta. A debreceni tudományegy. könyvtárában díjtalan gyakornok (1940), a kolozsvári egy. Régészeti Tanszékén tanársegéd (1941), majd adjunktus (1942-1944). Az Erdélyi Nemzeti Múz. anyagával Bp.-re jött (1944). A szekszárdi múz. ig.-ja (1946— 1951), emellett Tolna m. szabadművelődési felügyelője. A dombóvári Apáczai Csere János Tanítóképző tanára és megyei történelemszakfelügyelő (1952-1958). A Népművelési Int. munkatársa (1958-1980; nyugdíjba vonulásáig). - Kolozsvárott és Tolna m. területén több ásatást vezetett. Kolozsvári éveiben Erdély történetével, Szekszárdon és Dombóváron a megye, ill. Szekszárd múltjával, vmint a Tanácsköztársaság művelődéspolitikájával foglalkozott. Dombóváron a tanítás mellett kedves költője, Horatius verseit fordította magyarra; fordításai könyv alakban is megjelentek (1957). A Népművelési Int.-ben fő témája és munkaterülete a művelődés- és népművelés-történet volt, jelentősen hozzájárult a népművelőképzés kialakításához. A Hazafias Népfront Honismereti Biz.-ában haláláig a honismereti képzés, továbbképzés felelős irányítója volt. írásai elsősorban a Kolozsvári Szemle, a Népművelési Értesítő, a Népművelés, a Honismeret és a Honismereti Híradó c. lapban jelentek meg. F. m.: Szekszárd város neve és eredete (Szekszárd, 1949); A magyar népművelés története. I. 1772-1919. Egy.-i jegyzet (Bp., 1975); Elgondolások a honismereti képzés és továbbképzés fejlesztéséről (Honismeret, 1977.6., 37-40.); A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Egy.-i jegyzet (Bp., 1985). írod.: Töltési Imre: N. J. (Honismeret, 1986. 3., 65-66.). Balázs Kovács Sándor Nyárády Erazmus Gyula (1881. ápr. 7. Nyárádtő - 1966. jún. 10. Bp.): botanikus. - Fia Nyárády Antal botanikus, veje Újvárosi Miklós botanikus. - A kolozsvári Tanítóképző Int.-ben tanult, majd a bp.-i Tanárképző Int.-ben természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1904). A késmárki középisk.-ban (1904-től), majd Marosvásárhelyen tanított (1911-től). Az I. vh. befejezése után A. Borza professzor, a kolozsvári egy. Növénytani Int.-e vezetőjének felkérésére, Péterfi Márton utódaként, a Botanikai Múz. múzeumőre (1942-ig, nyugalomba vonulásáig). A Traian Savulescu által létrehozott „Románia flóráját feldolgozó munkaközösség" vezetője (1949-től). - Késmárki és marosvásárhelyi tanársága idején az Oszt- rák-M. Monarchiában és Európában tett gyűjtőútjain (Magas-Tátra, dalmát tengerpart, Pieninek, Fogarasi-havasok, Bory- mocsarak stb.) kötelezte el magát a floriszti- ka mellett, s szerezte meg a szükséges gyakorlatot és magabiztosságot a növényhatározásban és a tud.-os közlemények megírásában. Szellemi mentora és bátorítója Degen Árpád volt, és segítette pályatársával, az erdélyi származású Iuliu Prodannal való kapcsolata is. Első eredményeit többnyire a Magyar Botanikai Lapokban közölte, tankönyveket írt, kiadta Marosvásárhelynek és környékének kis határozó könyvét (1914). A kolozsvári Egy.-i Botanikus Kert Botanikai Múz.-ának herbáriumához kapcsolódóan teljesedett ki munkássága. A Kárpát-medence
