Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Balogh

46

kákban. A Borsod-Miskolci Közművelődési és Múz. Egylet alapszabályainak egyik kidolgozója (1898), majd az újjászervezett egyesület első főtitkára. A tud.-os igényű előadások mellett ismeretterjesztő rendezvényeket is szervezett. Energikus munkájának eredménye az iparművészeti kiáll. (1904), a miskolci festők első kiáll.-a (1905), a tehetséges miskolci művészek külföldi ösztöndíjának megszervezése (1906), koncertek rendezése Miskolcon (1904-től). A Felvidéki M. Köz- művelődési Egyesület Csorbatón tartott közgyűlésén (1906) a m. kulturális élet decentralizálása érdekében szorgalmazta a M. Közművelődési Egyesületek Szövetségének megalakítását. Tevékeny szerepet vállalt az Orsz. Közművelődési Tanács létrehozásában (1908). A 20. sz. elejének jelentős, bár vitatott képzőművészeti demonstrációi közé tartozott a felvidéki vándorkiáll.-ok megszervezése Egerben, Miskolcon, Kassán, Eperjesen, Sátoraljaújhelyen, Debrecenben és Gyöngyösön (1906, 1910). A kettős célt, a múz.-i műtárgygyarapítást és a képzőművészeti élet decentralizálását ~ nem tudta megvalósítani. Kísérletet tett a Felvidéki Zeneszövetség létrehozására, amelynek alakuló ülését a sátoraljaújhelyi, az egri, az eperjesi, a miskolci és a kassai „zenepártoló egyesü- let"-ek részvételével Kassán tartották meg (1913). Az 1913 végén-1914 elején megszervezett koncertkörutak folytatását a háború kitörése akadályozta meg. Az I. vh. után kísérletet tett a közművelődés és a múz. ügyének szétválasztására, külön szervezeti képviseletére, de ez az elképzelése sem talált támogatásra.

E m.: Magyar nemzeti közművelődés (Bp., 1905); Képzőművészetünk deczentralizációja (Pesti Hírlap, 1907. febr. 10., 17., 24.); Néhány szó a fölállítandó városi tanügyi osztály kérdéséhez (Miskolczi Napló, 1917. dec. 25.); Zenei életünk a múltban és ma (Magyar Jövő, 1921. febr. 7. és márc. 6.). írod.: Szendrei János: B. B. (in: Miskolc város története és egyetemes helyirata. 5. köt. Miskolc, 1911, 265-267.); Zsadányi Guidó: B. B. emlékezete (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1972, 281-304.). Gulyás II.: 88-89.

Dobrossy István

Balogh Ilona (1912. jún. 24. Bp. - 1947. dec. 29. Bp.): művészettörténész. - Testvére

Balogh Jolán (1900-1988) művészettörténész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudomány- egy.-en Hekler Antal, Gerevich Tibor, Alföldi András, Györffy István tanítványaként művészettörténetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1935). A bp.-i Szilágyi Erzsébet Leánygimn.-ban (1936-1941), majd a bp.-i Új Isk. Egyesület Leánygimn.-ában tanított (1941-1944). Önálló kutatásai elsősorban a m. művészet kérdéseit érintették. Első tanulmányában a mo.-i román kori szobrászat itáliai kapcsolataival foglalkozott. Doktori értekezésében az erdélyi faépítészet művészeti és történeti vonatkozásait fejtette ki világos rendszerezéssel. A téma újszerű megközelítésével - a néprajz és a művészettörténet ösz- szefüggő kérdéseinek vizsgálatán keresztül - kivonta a faemlékeket az egyoldalú néprajzi tárgyalás alól. Külföldön is megjelent tanulmányai révén a m. faépítészet elismert szakértője lett. Múz.-i szolgálatát - az Orsz. Levéltár könyvtárának háború utáni rendezését követően - 1945-ben a Szépművészeti Múz.-ban kezdte meg. Először Elek Artúr könyvtárát rendezte és válogatta ki a múz.-i kutatás érdekeinek szem előtt tartásával. Szakmai ambíciói a Grafikai Osztályhoz vonzották, ahol már csak a francia rajzok kiáll.-ának megrendezésében való részvétel adatott meg számára. Korai halála megakadályozta abban, hogy a gyűjt.-hez kapcsolódó elképzeléseit - a 15. sz.-i metszetanyagnak a modern művészettörténettud. szerinti feldolgozása stb. - megvalósíthassa. Testvére, Balogh Jolán mindvégig segítette munkásságát, számos alkalommal együtt dolgozott vele.

F. m.: Magyar fatornyok (Bp., 1933); A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti Gyűjteményének dolgozatai (Abhandlungen des Kunsthistorischen Instituts der Páz- mány-Universitat in Budapest 17. Magyar Néprajzi Füzetek. Szerk. Györffy István 1. Bp., 1935); Adatok az olasz románkori szobrászat magyarországi hatásához (Archaeologiai Értesítő, XLVI., 1932-33. Bp., 1934,100-115.); Les édificies de bois dans l 'architecture religieuse hongroise (Archivum Europae Centro-Orientalis, VI., 1940; külön kötetben, az Études sur l'Europe Centre-Orientale sorozatban: Bp., 1941); Az erdélyi fatemplomok kutatásának mai állása (in: Magyarok és románok. II. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve, Bp., 1944); Er-