Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

605 Mezősi gató. - Kőszegen, a M. Kir. Állami Tanító­képző Int.-ben tanítói (1934), Bp.-en, a Páz­mány Péter Tudományegy.-en jogtud.-i doktori oklevelet szerzett (1940). Ügyvéd­bojtár, majd szolgabíró a Pest-Pilis-Solt- Kiskun vm.-i alispáni hivatalban. A MÁV szolgálatába lépett (1941); a szegedi (1947- től), majd a kaposvári MÁV Internátus ig.- ja (1948-tól). A Vasúti Tud.-os Kutató Int. fő­előadója (1951-től). Megbízást kapott a há­ború során több bombatalálattal lerombolt Közlekedési Múz. (KM) újjászervezésére. Küzdelmes, nagy erőfeszítést kívánó építő, szervező és anyaggyűjtő munka eredmé­nyeként a KM 1966-ban nyitotta meg ismét kapuit a nagyközönség előtt. Az első állan­dó kiáll. ~ által kidolgozott koncepciója európai viszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozott. A múz. főig.-jává ~t nevez­ték ki, de tisztéből politikai okok miatt (az 1956. évi forradalom idején nemzetőr volt) felmentették (1967), és áthelyezték a MÁV Nyugdíj Int.-hez főelőadói beosztásba. Rokkantnyugdíjba került (1968). Tanács­adóként, ill. szakfelügyelőként még évtize­dekig bábáskodott több, ma is működő közgyűjt., szakmúz. megszervezésénél és szakmai megalapozásánál. A Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Cso­portnál (ma Orsz. Műszaki Múz.) tevé­kenykedett (1968-1970), majd a M. Vízügyi Múz. megszervezését és fejlesztését segítet­te (1970-1978, 1982-1987). Közreműködött a nagycenki Széchenyi István Emlékmúz. létre­hozásában. A M. Vegyészeti Múz. megszer­vezését végző NEVIKI alkalmazásában szaktanácsadó (1972-1980). Segítette a Postamúz. munkáját is (1978-1989). - Jáky- díj III. fokozata, Széchenyi-emlékérem (1992; a KM-ben végzett munkája elismeré­seként). F. m.: Milyen lesz a Közlekedési Múzeum? (Közleke­dési Közlöny, XIX., 1963. 21.); A közlekedési Múze­um újjászervezésének elvi kérdései (Közlekedéstudo­mányi Szemle, XIII., 1963. 12.); A Közlekedési Mú­zeum újjászervezése (Magyar Műszaki Múzeumok Évkönyve, Bp. 1964); A Magyar Közlekedési Múze­um megnyitása (Technikatörténeti Szemle, 1967. IV); Széchenyi István és a vízgazdálkodás (Bp., 1974); Széchenyi és a magyar vízügyek (Bp., 1979); Gróf Széchenyi István: Néhány szó a Dunahajózás körül. Kiad. (Bp. 1991). írod.: Mészáros Balázs: A Közlekedési Múzeum története 1946-1967 között (A Közlekedési Múze­um Évkönyve, X., Bp., 1996). Mészáros Balázs Meznerics Ilona: — Csepreghyné Meznerics Ilona Mezősi József (1914. jún. 18. Sátoraljaúj­hely - 1997. aug. 18. Szeged): geológus. — A szegedi Ferenc József Tudományegy.-en ter­mészetrajz-földrajz szakos középisk.-i taná­ri (1937), majd doktori oklevelet szerzett (1938). A szegedi Ferenc József Tudomány- egy. (utóbb Horthy Miklós Tudományegy., majd JATE) Ásvány-Kőzettani (utóbb Ás­ványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszé­kén) gyakornok, tanársegéd (1938-1940), adjunktus (1940-1952), docens (1952-1975), egy.-i tanár (1975-1977; nyugdíjba vonulá­sáig), professzor emeritus (1993-1997). - Kutatási területe a magmás kőzettan (vulká­nitok). Fő témája a Mátra Ny-i részének kőzettana és földtana, a Mátra ércesedésé- nek kutatása. Főbb eredményei: a Ny-Mátra részletes kőzettani-ércföldtani felvétele, érc­prognózisa; a Tisza és a Maros lebegtetett hordalékának ásványtana; agyagásvány- röntgendiffraktometria. Koch Sándorral és Grasselly Gyulával együtt felvételező és ásványgyűjtő úton vett részt az Avas, a Gutin és a Lápos hegységben (1943); Koch Sándor nyugállományba vonulása (1968) után a JATE európai hírű, védett Koch Sán­dor Gyűjt.-ét, vmint tanszéke oktatási célú ásvány- és kőzetgyűjt.-eit gondozta, népsze­rűsítette. 42 szakcikke zömmel az Acta Mineralogica-Petrographica Univ. Szegedben, vmint a Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentéseiben jelent meg. - A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1938-tól), választmá­nyi tagja (1976-tól), t. tagja (1977-től), az Al­földi Szakosztály titkára (1970-1986). A föld- tud.-ok kandidátusa (1956), doktora (1975). F. m.: Királyhelmec környékének földtani viszonyai (Acta Mineralogica-Petrographica Univ. Szeged, 1., 1943, 13-21.); Láposbánya környékének geológiai felépítése (uo., 2., 1948, 30M6.); Beiträge zur Kennt­nis der Metavulkanite von Mátragebirge (uo., 15., 1962, 29-41.); Contribution to the knowledge of the magnetite-hematite system of oxyvolcanites (uo., 18/1., 1967, 23-33.); Role of metasomatism in the

Next

/
Oldalképek
Tartalom