Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Mezősi 606 lodes environs of Gyöngyösoroszi (Mátra Mountains, Hungary) (uo., 20/2., 1972, 287-308.). Szederkényi Tibor Mezősi Károly; ered. (1933. dec.-ig) Metz- ner (1907. jan. 15. Földeák - 1971. júl. 4. Kiskunfélegyháza): történész, irodalom- történész, tanár, tanítóképző intézeti és múzeumigazgató. - A szegedi tudomány- egy.-en bölcsészdoktori (1928), m.-német- történelem szakos kö- zépisk.-i tanári oklevelet (1930), majd a szegedi Horthy Miklós Tudományegy.-en Az Alföld története az újkorban c. értekezésével magántanári képesítést szerzett (1944). Bécsben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként (1928-1929) történeti kutatásokat folytatott. A Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző Int. tanára (1930-1942), majd ig.-ja (1942-1957), egy.-i magántanári képesítést szerzett (1944), a kiskunfélegyházi Kiskun Múz. mb. ig.-ja (1952-1962), a Pest M.-i Múz.-ok Igazg.-ának első m.-i múzeumig.-ja (1963-1968; nyugdíjba vonulásáig). Munkája eredményeképpen jött létre a Pest m.-i Múz.-i Szervezet. - Tanárként fontosnak tartotta a lakóhelyismeret oktatását, a helytörténeti kutatómunkát. Történészként a török hódoltság kora, vmint a töröktől visszafoglalt területek gazdaság- és társadalomtörténete foglalkoztatta. Kiskunfélegyházi múzeumigazgatósága idején fordult figyelme a helytörténet és az irodalomtörténet felé. Feldolgozta Kiskunfélegyháza és egyes intézményei (isk.-k, tanítóképző) történetét. Több tanulmányban fogl. Móra Ferenc és Petőfi Sándor életével és munkásságával. Nevéhez fűződik Móra Ferenc szülőházának azonosítása, amely kezdeményezésére lett emlékmúz. Az általa felfedezett okmányok és az addig feltárt eredmények összehasonlító vizsgálata alapján vitába szállt jeles Petőfi-kutatókkal a költő szülőhelyére, családtagjainak életére és képzettségére vonatkozóan, s a Petőfi halálának körülményeiről kialakított véleményekkel is. Nyugdíjba vonulása (1968) után is folytatta Petőfi-kutatásait. Számos Petőfi-emlékkiáll.-t szervezett. Kutatásainak fontos állomása az Aszódon megrendezett állandó kiáll. Petőfi Pest megyében címmel (1966). Jelentős szerepe volt Petrovits egykori félegyházi mészárszékének, a Hattyúháznak a helyre- állításában, a Kiskun Múz. udvarán felállított népi műemlék szélmalom megmentésében, a dömsödi Petőfi Emlékmúz. létrehozásában 1960). - A Pest Megyei Múzeumi Füzetek elindítója, első négy számának szerkesztője, két kötetének szerzője (Petőfi és családja Döm- sÖdön, 1964; Pest megye múzeumai, 1966). - A M. Történelmi Társulat (1942) és az Orsz. Petőfi Emlékbiz. tagja (1970). Kiskunfélegyháza díszpolgára (1971). - Aszódon, a Petőfi Múz. bejáratánál emléktábla őrzi nevét (1973), amelyet a Pest M.-i Tanács Művelődési Osztálya állított Petőfi születésének 150. évfordulóján (Rátonyi József alkotása). Az egykori kiskunfélegyházi tanítóképző falán emléktáblát avattak tiszteletére (1991). A kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület éremsorozatában —plakett készült (Lapis András szobrászművész és Szabó Géza ötvösművész munkája, 1991). F. m.: Kiskunfélegyháza múltja és fejlődése (Kiskunfélegyháza, 1931); A váci egyházmegye a török hódoltság idején (Kiskunfélegyháza, 1939); Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (Bp., 1943); Petőfi utolsó napja és halála. Vita Dienes Andrással Petőfi halála kérdéséről (Hadtörténeti Közlemények, 1957. 3-4.; 1958. 1-2.; 1959. 2.); Petőfi vitatott szülőhelye (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959.3-4., 488-511.); Petőfi családja a Kiskunságban, Kiskunfélegyházi életük (Irodalomtörténeti Füzetek 33. Bp., 1961); Petőfi-kéziratok atyja peres aktái között (Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve, 1963, 149-162.); Közelebb Petőfihez. Tanulmányok és cikkek. (Bp., 1972); Kisebb Petőfi-tanulmányok. (Studia Comitatensia 2., Szentendre, 1973, 315- 332.); Az évszázados Petőfi-per (1954) (Kiskunfélegyháza, 1998). írod.: Fekete Sándor: M. K. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 4., 542.); Tamás Anna: M. K. (Irodalomtörténet, 1971. 4., 986.); Ikvai Nándor: In memoriam Dr. M. K. (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972, 271-274.; vál. bibi.: 273-274); Urbán Miklósné: M. K. élete és munkássága (Kiskunfélegyháza, 1996); MÉL III.: 524.; ÚMIL II.: 1369. Bánkiné Molnár Erzsébet, Ikvainé Sándor Ildikó
