Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Méhely 596 muzeológusként a Kétéltű- és Hüllőgyűjt., később egyúttal az Emlősgyűjt. kutatója (1896-1912), majd a múz. osztályig.-ja (1912-1915). A bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en az ált. zoológia és összehasonlító anatómia ny. r. egy.-i tanára (1915-1932). Miután az általa szerkesztett Cél c. folyóiratban közölt cikkeiért számos támadás érte, szinte teljesen visszavonult a tud.-os élettől (1933). A II. vh. után a Népbíróság háborús bűnösként fegyházbüntetésre ítélte; az utolsó adat róla a váci fegyház rabkórházából ismert (1946). - Tud.-os munkásságát az élőlények evolúcióját szabályozó törvényszerűségek funkcionális és morfogenetikai alapokon való kiderítésének szándéka hatotta át. A fajok keletkezésének kérdésében egyedül a darwinizmust tartotta helyes és követendő magyarázatnak. Oknyomozó biológiai szemléletét elsőnek a herpetológia területére terjesztette ki; a kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó monográfiáinak (Magyarország kurta kígyói, Magyarország barna békái stb.) tud.-os értéke ma is kiemelkedő, s pontosságuk mellett különösen a művészi értékű festett, színes táblákkal tűnnek ki. A herpetoló- gián belül fő kutatási köre a mo.-i barna békák (Ranae fuscae), a gyíkok (főképpen a Lacerta genusz tagjai) és a kígyók (főként viperák) faji és alfaji problematikájának megoldása, filogenetikai hovatartozásának tisztázása köré csoportosult; közel 50 tanulmánya készült ebben a témakörben. Anatómiai, szisztematikai, etológiái, zoogeográfiai, biológiai, ökológiai megfigyelései ma is értékes részét képezik ide vonatkozó ismereteinknek. Első nemzetközileg is elismert tanulmányát 1893-ban készítette (Die Kreutzotter [Vipera herus L.J in Ungarn), amelyben Mo.- on előforduló keresztesvipera-példányokat hasonlított össze svájci és Ny-európai példányokkal. Leírta a Vipera rákosiensis mo.-i előfordulását, amelyet jelenleg is Vipera ursinii rákosiensis Méhely alfajként fogadnak el. Mo. teljes herpetofaunáját felölelő, 39 színes táblát tartalmazó munkájával (Herpeto- logia Hungarica) megnyerte a MTA pályázatát (1897). Sok közleménye jelent meg az emlősök témaköréből is. A mo.-i denevérek tanulmányozása során 20 fajt mutatott ki az akkori Mo. területéről. Erről készült, több mint 300 oldalas műve (Magyarország denevéreinek monographiaja) egyben akad.-i székfoglalója is volt (1900). Harmadik jelentős szakterületét a méhek, alsóbbrendű ízeltlábúk és férgek kutatása képezte; 47 közleménye jelent meg ebben a témában. Összesen 54 fajt vagy faj alatti kategóriájú taxont írt le, és 20-at neveztek el róla. 1880-tól kezdve 228 tud.-os és ismeretterjesztő zoológiái cikket írt. Az Állattani Közlemények (1902-1908) alapító szerkesztője, a Méhészeti Lapok, a Mathematikai és Természettudományi Közlemények szerkesztője (1913), a Studia Zoologica (1929-1932) főszerkesztője. - Az MTA 1. (1899), r. tagja (1910-1931; tagságáról lemondott), a Mathematikai és Természettud.-i Biz. tagja (1913-tól), az Orsz. Méhészeti Egyesület másodtitkára, a Kir. M. Ter- mészettud.-i Társulat Állattani Szakosztályának elnöke (1913-1915). A londoni Royal Zoological Society, a majna-frankfurti Senc- kenbergische Naturwissenschaftliche Gesellschaft és a magdeburgi Naturwissenschaftliches Verein 1. tagja. - Az Orsz. Kiáll, nagy érme és díszoklevele (1885), az MTA díja (1897), a Természettud.-i Egyesület Margó-díja (1906), a kolozsvári Ferenc József Tudományegy. tb. doktora (1906), az MTA Marcibányi-jutalma (1910). E m.: Magyarország barna békái (Ranae fuscae Hungáriáé) (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 25., 1892,1-63.); Magyarország kurta kígyói (Vipera berus L. és Vipera ursinii Bonap.) (uo., 26., 1895, 1-108); Kétéltűek és csúszómászók (Amphibia and Reptilia) (in: A Balaton tudományos kutatásainak eredményei. 2. I. A Balaton faunája. 1897, 213-218.); Magyarország denevéreinek mono- gráphiája (Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn, 16., 1898-1899, 1-425.); A földi kutyák fajai származás és rendszertani tekintetben (Bp., 1909); Magyarország csíkos egerei (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 32.1., 1913,3-45.); Reptilia et Amphibia (in: A Magyar Birodalom Állatvilága, 6., 1918,1-12.). Irod.: Dely Olivér György: Die wissenschaftliche und literarische Tätigkeit von L. M. auf dem Gebiete der Zoologie (Vertebrata Hungarica, 12., 1967, 21-64.); Boros István-Dely Olivér György: Einige Vertreter der ungarischen Zoologie an der Wende des 19-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit, I. L. M. (Vertebrata Hungarica, 9., 1967, 65-165.); Horváth Csaba-Korsós Zoltán: M. L. emlékezete
