Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
583 Makay tói). Miniszteri tanácsos, a képzőművészeti osztály vezetője (1914-1917). Anyja halála (1906) után jelentős vagyont örökölt. Korai nyugdíjba menetelét követően különböző képzőművészeti egyesületekben segítette a művészeti élet talpra állását az I. vh. utáni nehéz években, szervezte a m. művészek külföldi kiáll.-ait. A Magyar Művészet c. folyóirat szerkesztője (1925-től haláláig). - Első sokszorosítottgrafika-gyűjt.-ét 1914- ben ajándékozta a Szépművészeti Mwz.-nak. Ezt a kollekciót az 1880-1910 közötti európai grafikai termésből, olyan angol, francia, német és finn művészek lapjaiból válogatta, akik Mo.-on, így a Szépművészeti Múz. gyűjt.-ében nem, vagy alig voltak képviselve. Rajzgyűjt.-ének kialakítása mögött művészeti ízlésének és irányultságának fordulata állt. Az összeurópai képnek két legfontosabb jellemzője az akadémikus művészet teljes elvetése és a francia művészet dominanciájának elismerése volt. ~ ízlésének ez a fordulata az 1906 utáni évekre egész Közép- Európában jellemző. A francia művészetet illető személyes élményeit a Japán Kávéház asztaltársaságával való kapcsolata mélyítette el, amelynek értékítélete Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József „franciás" művészetének tiszteletén alapult. ~ gyűjt.-e nemcsak a 19. sz. rajzművészetének aktuális képét nyújtotta, hanem a klasz- szikus művészetről való kép átalakulását is dokumentálta. ~ gyűjtőmunkáját Meller Simon (1875-1949), a Szépművészeti Múz. grafikai osztályának vezetője segítette. 1921-ben Modern rajzok címmel mutatta be lezárt gyűjt.-ét a Szépművészeti Múz.-ban, amelyet véglegesen halála előtt, 1934-ben adott a múz. tulajdonába. A rajzgyűjt. francia, angol, német, holland és finn rajzokból állt, s a rajzok legérdekesebb csoportját azok a lapok alkották, amelyek más, egykoron bp.-i gyűjt.-ekben őrzött festményekkel függtek össze. Edouard Manet Rue de Berne-1 ábrázoló impresszionista ecsetrajzát a Nemes Marcell tulajdonában lévő Rue de Berne zászlódíszben c. festményhez, Cézanne csendéletét Buffet c. festményéhez választották. Más darabok egy-egy művész életművének azonos fázisát mutatják: Puvis de Chavannes Zsákhordót ábrázoló rajza a — gyűjt.-ben a késői Puvis-művek problematikáját képviseli, akárcsak a Kohner-gyűjt. Magdolnája. Paul Gauguin Marquesas szigeteki férfialakja párját egy 1902-ben, szintén a szigeteken festett Gauguin-képben találhatta meg egykor Kohner br. híres, Damjanich utcai sárga szalonjában. Bp.-i magántulajdonban szerepelt Manet La Négresse, étude pour L 'Olympia c. olajvázlata is, amelynek parafrázisa volt Cézanne Modem Olympiát ábrázoló rajza. A fölsorolt festmények többsége ma már nincs Bp.-en, de a —gyűjt.- nek a fővárosban maradt lapjai hű képet nyújtanak az 1910-es évekbeli Bp. szellemi életéről, írod.: Meller Simon: M. P. modern metszetgyűjteménye (Művészet, XIV, 1915, 140-141.); Meller Simon: Handzeichnungen des XIX. Jahrhunderts aus der Sammlung Paul von Majovszky. I—II. (Die graphischen Künste, XLII., 1919, 1-14.; XLII., 1919, 41-54.); A M.-gyűjtemény. Rendezte Hoffmann Edith (Szépművészeti Múz., Bp., 1935); Meller Simon: M. P. rajzgyűjteménye a Szépművészeti Múzeumban (Magyar Művészet, 1935, XI., 129-130.); Petrovics Elek: Egy eszményi magyar gyűjtő (Budapesti Szemle, 1940. jún., 199- 206.); Hoffmann Edith: La Collection Majovszky (Europa, I. 3., 1943. nov., 149-156.); Meller Simon: A Japán-kávéház művészasztala. Pólya Tibor rajzaival (Budapest, II., 1946. 12., 440-443.); Emlék- kiállítás a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából. A M.-gyűjtemény. Rendezte Pataky Dénes (Szépművészeti Múz., Bp., 1959); Zádor Anna: Budapesti magángyűjtemények. M. P, 1871-1935 (Budapest, XXV, 1., 1987. jan., 41- 44.); Mrávik László: Ki volt M. P.? (Új Művészet, I. 2., 1990. nov., 4—11.); Geskó Judit: Egy konzervatív a modernekért. M. P. (1871-1935) európai rajzgyűjteménye. PhD-disszertáció (ELTE, Bp., 2001); MÉL II.: 128. (eltérő születési, ill. halálozási nap: jún. 22., ill. dec. 13.!); Gulyás XVIII.: 352. (eltérő halálozási nap: dec. 13.!). Geskó Judit Makay László (1914. nov. 28. Kassa 1998. júl. 26. Bp.): etnográfus. - A debreceni tudományegy.-en történelem-földrajz szakos tanári, párhuzamosan végzett teológiai tanulmányai lezárásaként lelkészi oklevelet szerzett. A nyíregyházi Ref. Tanítóképző Főisk.-n óraadó (1937-1941), majd főállású tanárként (1941-1951) történelmet és földrajzot, később pedagógiát oktatott. A kommunista hatalomátvétel (1948) után el kellett költöznie Nyíregyházáról, s a kisvárdai
