Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Magyary 580 dórral, Darányi Ignáccal, Gaál Gasztonnal dolgozott együtt. Nagykőrös képviselőjeként a nemzetgyűlés tagja (1920-tól). Ismert gazdasági szakíró; cikkei főként a Köztelekben, a Magyar Gazdák Szemléjében, a Magyar Gazdák Lapjában és a Gazdasági Lapokban jelentek meg. - Néprajzi gyűjtőként (1897-től) munkaeszközöket, használati tárgyakat, népviseleteket gyűjtött Mo. egész területéről. Anyaga 1573 darabból állt (1926). Györffy István etnográfus baráti társaságába tartozott, jó barátja és levelezőpartnere volt Móra Ferenc is. Gödöllőre hívta Nagy Pál Miklóst (1868-1950), a híres jász fafaragó művészt. Portáját - a Gödöllői Járási Közműv. Egyesület és a Faluszövetség nagyszabású kiáll.-a (1926. aug.) keretében - múz.-ként lehetett látogatni; gyűjt.-éről a kiáll. kát.-a adja a legrészletesebb leírást. A gyűjt, a II. vh. alatt elveszett, szétszóródott, s csak néhány darabja került be később a Gödöllői Városi Múz.-ba. - Az Ezredévi Kiáll, szervezésében való részvételéért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki (1896). Nagykőrös és Dömsöd (1916) díszpolgára, kir. tanácsos (1916), gazdasági főtanácsos (1927). F. m.: A magyar paraszt. Apróságok felőle (Nagykőrös, 1915); Meskó Pál emlékezete (Bp., 1931); Gróf Károlyi Sándortól gróf Károlyi Sándorig (Bp., 1932); Néhány vonás Móra Ferenc arcképéhez (Nagykőrös, 1935); Csekonics kapitány (Kecskemét, 1936). írod.: Buday Barnáné: Emlékezés M. K.-ra (Köztelek, 1942. máj. 3., 438.); A Gödöllői Járási Közművelődési Egyesület és a Falu-Szövetség kiállításának útmutatója. Gödöllő, 1926. augusztus hó 5-10. Összeállította Dettár György festőművész (Bp., 1926, 81-83.); G. Merva Mária: Egy elpusztult múzeum üzenete. Tárgyak a M. K.-házból. (Gödöllői Szolgálat, 1997. jan. 24., 9.). G. Merva Mária Magyary Zoltán; kismagyari (1888. jún. 10. Tata - 1945. márc. 24. Héreg): jogász, közigazgatástani szakember. - Felesége Techert Margit (1900-1945) filozófiatörté- nész. - A bp.-i tudományegy. Jog- és Allam- tud.-i Karán tanult. Jogi és államtud.-i doktorátusának megszerzése (1911) után a Vallás- és Közoktatásügyi Min. munkatársa (1910-1930), a Tudománypolitikai Ügyosztály vezetője (1917-től); a külföldi tud.-os kapcsolatok, tud.-os társulatok, kongresszusok, egy.-i ügyek mellett hatáskörébe tartoztak az Orsz. Gyűjtemény egy., a vidéki köz- gyűjtemények ügyei is. Bp.-i egy.-i tanárként (1930-1940) megalapította a tanszéke mellett működő M. Közigazgatástud.-i Int.- et. - A modern m. tudománypolitika egyik megalapozója, a m. közigazgatás-tud. kiemelkedő, nemzetközileg is elismert, iskolateremtő személyisége és tudósa. Közigazgatási reformjai előkészítéséhez gyakorlati terepként a tatai járást választotta (ún. tatai modell, 1938-tól), így Tata intézményei, városiasodása, városképe, helytörténeti kutatása nagyon sokat köszönhet neki. A Piarista Öregdiákok Szövetségének megalapításával (1934) megszervezte a Darnay-Dornyay Béla által létrehozott Tatai Múz. támogatóinak körét. Az Öregdiák Szövetség megbízásából indult meg az a kiadványsorozat, amelynek két legjelentősebb darabja a Révhelyi Elemér által szerkesztett múz.-i szak- kat. (A tatai piarista rendház és múzeuma. Bp., 1938, ~ előszavával) és a tatai fajansz cor- pusa, Révhelyi Elemér felbecsülhetetlen kutatási eredményeivel (A tatai majolika. Bp., 1941). A múz. gyűjt.-ét személyes vásárlásaival és gyűjtésével gyarapította, de az akkori körülmények között korszerű kiáll, elkészülte is az ő érdeme. - A Nemzetközi Közigazgatás-tud.-i Akad. (Brüsszel) alelnö- ke (1936-tól). - Tatán a volt tóvárosi községháza, ill. szülőháza falán emléktábla őrzi emlékét. Nevét viseli a kezdeményezését felelevenítő tatai Népfőisk.-i Társaság. F. m.: A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. (Bp., 1927); A magyar tudományos nagyüzem megteremtése (Bp., 1931); Mi lesz Tata-Tóvárosból? (1938); Közigazgatási vezérkar (Bp., 1938); A közigazgatás és az emberek. Kiss Istvánnal (Bp., 1939); Magyar köz- igazgatás (Bp., 1942). írod.: M. Z. munkássága (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990); In memoriam M. Z. Szerk. Nagy Ferenc (Bp., 1995); Gulyás XVIII.: 324-326.; MÉL II.: 123., MTL: 553-555. Kövesdi Mónika Mahler Ede (1857. szept. 28. Ciffer - 1945. jún. 29. Bp.): matematikus, orientalista. - Apja Mahler Salamon rabbi, bátyja Mahler Miksa iskoláig., öccse Mahler Gyula orvos; feltehetőleg távoli rokonságban állt
