Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
Lükő 574 bek között Karácsony Sándor tanította (1925-től). A bp.-i tudományegy. m.-német szakán (1928-tól) Gombocz Zoltán és Györffy István tanítványa; utóbbi romániai útjainak megbízója és támogatója (1931-től). Részt vett N. Iorga Vălenii de Munte-i szabad egy.-én, s a bukaresti egy.-en tanult; tanulmányai idején Constantin Brăiloiu folklorista és a Román Zeneszerzők Egyesülete segítette, Dimitrie Gusti falukutató-fa- lumunkás csoportjába fogadta (Cornova, 1931; Drăguşi, 1932), közeli kapcsolatba került Henri Stahllal, 1932-ben már önállóan is végzett néprajzi és folklórgyűjtést Brebu román faluban. Moldvai kutatásai (1932,1933) során tisztázta a moldvai magyarok (csángók) és a moldvai székelyek közötti különbséget. Bázisa a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. volt. A múz. ig.-jával, Csutak Vilmossal sűrűn levelezett, közel került László Józsefhez, s az alkalmat megragadva Háromszéken és Erdővidéken tett tanulmányutat. Doktori oklevelének megszerzése (1936) után a debreceni Déri Mtíz.-ban dolgozott (1937-1945), közben a debreceni tudományegy. Karácsony Sándor vezette Társaslélektani Int.-ének is munkatársa volt (1942-1945), uo. egy.-i magántanári képesítést szerzett (1946). A gyulai (1950-1958), a bajai (1958-1965), a kiskunfélegyházi múz. ig.- ja, ill. munkatársa (1965-1970), a Bugaci Szabadtéri Néprajzi Gyűjt, létrehozásában is jelentős szerepe volt. Gyulán tönkrement, leltár nélküli múz.-ot vett át, közben a békéscsabai múz. ig.-i feladatainak ellátásával is megbízták. Első kiáll.-án A magyar művészet mestereit, később a szövés-fonás m. és román eszközeit mutatta be. A tervezett Erkel-emlékkiáll.-hoz nem sikerült anyagot szereznie. Megszervezte a Múz.-i Biz.-ot (a múzeumbaráti kör elődjét), javaslatot dolgozott ki a vár kiáll.-i hasznosítására. Elérte, hogy Parádi Nándor megkezdhette a vár megásását, vmint azt, hogy az ottani katonai objektumot elköltöztessék. Népdal- és néprajzi gyűjtést végzett (szövés-fonás, szőlőtermelés eszközei), részt vett a Doboz-monográfia munkájában (1953), engedélyt járt ki, és megrendezte a Gyula és Körösköz története a honfoglalástól 1848-ig c. állami kiáll.-t (1956). A forradalom idején Bp.-en tartózkodott, ezért később Gyulán meghurcolták. Javasolta a vár múz.-i raktár céljára való használatát. - Munkásságára legnagyobb hatással Karácsony Sándor és az általa kidolgozott társaslélektani szemlélet volt. Szűkebb kutatási területe a népzene, a nép- költészet és a népművészet elemzése, vmint K-európai összehasonlítása. Későbbi tanulmányaiban főként a csuvas és a kínai, vmint a m. népi kultúra kapcsolatait és a pentatónia finnugor ősiségét kutatta. A Nap lakodalma (1947) címmel, Komjáthy István fordításában, kísérő tanulmánnyal publikálta gyűjt.-ét a román folklór finnugor és E-ázsiai vonatkozású szövegeiből. Kutatta a magyarság és a K-i népek, ill. a jelenleg szomszédos népek kulturális kapcsolatait; összetett kutatásaival feltárta a m. nép szimbólumrendszerét. Elméleteit támadták, ennek okán, vmint azért, hogy elkerülje a szakma megosztását, nem vállalta el a debreceni tudományegy.-en a Néprajz Tanszék felkínált vezetői posztját (1949). 1965-ben a Néprajzi Társasággal is megszakadt a kapcsolata. Az 1990-es években fedezték fel újra, s megkezdték munkáinak (újra)kiadását. - A M. Néprajzi Társaság tb. tagja. Kossuth-díj (2001), Bethlen Gábor-díj, M. Örökség Díj. F. m.: A moldvai csángók. I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsághoz (1936; új kiad. Bp., 2002); Havaselve és Moldva népei a X-XI1. században (Ethnographia, XLVI., 1935, 90-105.); A moldvai magyarok hajviselete és fejrevalói (uo., XXVII., 1935, 59-68.); Nádudvari feketeedények (Déri Múzeum Évkönyve, 1929M0, 148-157.); A hortobágyi pásztorművészet (Debrecen, 1940); A magyar lélek formái (Bp., 1942; 2. kiad. Pécs, 1986; 3. kiad. Bp., 2001); A magyar népdalszövegek régi stílusa (Néprajzi Értesítő, XXXIX., 1957, 5-48.); Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklórban (Ethnographia, LXXVL, 1965, 32-90.); A Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete (Kecskemét, 1983); Gyökerek (sorozat, I—VII. köt., 1990-es évek), írod.: Németh Csaba: A Gyulai Múzeum százhuszonöt esztendeje (Gyula, 1993, 21-25.); „Feltett szándékom volt...". Mirk Szidónia-Kata beszélgetése L. G.-ral (Székelyföld [Csíkszereda], 1999. 11., 48-70.); Tűzcsiholó. írások a 90 éves L. G. tiszteletére. Szerk. Pozsgai Péter (Bp., 1999); András- falvy Bertalan: L. G. emlékezete (Magyar Múzeumok, VII., 2001. 3., 60-61.); Gulyás XVII.: 1304.; MNépLex III.: 475. Boér Hunor, Kodolányi János, ifj.
