Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
569 Lovas Lóránd Nándor (1915. ápr. 8. Bp. - 1995. okt. 1. Kecskemét): gyógyszerész, gyógyszerésztörténész, múzeumalapító, -vezető. - Lánya Lóránd Klára, a kecskeméti Bozsó Gyűjt, vezetője. - A Kecskeméti Ref. Reálgimn.-ban érettségizett (1934). Katona Margit Szentlélek nevű gyógyszertárában gyakornok (1934. szept.-től). Másodéves gyógyszerészhallgatóként behívták sorkatonának (1938); részt vett a felvidéki, erdélyi és délvidéki bevonulásban. Újabb frontszolgálat és hadifogság után 1945-ben tért haza. Bács-Kiskun m. patikáiban leltározó patikus (1952-től). A gyógyszerészi munka régi eszközeit és dokumentumait megismerve szenvedélyes gyógyszerésztörténeti kutatóvá vált. A Bács- Kiskun M.-i Gyógyszertári Központ ig.-jától (1966), vmint a Semmelweis Orvostörténeti Múz.-tól a leselejtezett, történeti értékű tárgyak összegyűjtésére kapott megbízólevele megkönnyítette gyűjtőmunkáját, amelynek eredményeként Kecskeméten létrejött a Gyógyszerészeti Régiségek Gyűjt.-e (1969), amely a Gyógyszertári Központ támogatásával és kezelésében működő Patikamúz.-ként Katona Zsigmond régi Szentlélek Gyógyszertárának irodahelyiségében kapott otthont (Jókai u. 7.), ahol a nagyközönség is látogathatta (1973-1981). A Bács-Kiskun M.-i Orvosnapokon Baján (1971), az 1. Eszköztörténeti Kiáll.-on Szarvason (1973), majd Szolnokon is bemutatta gyűjt.-ének legszebb darabjait (1975). 1984-ben a Bács-Kiskun M.-i Múz.-i Igazgatóság hivatalosan átvette tőle a 2504 db tárgyat, 560 könyvet, 151 gyógyszerészeti folyóiratot számláló szakgyűjt.-t; ezek anyagából nyílt meg Kecskeméten, a Kölcsey u. sarkán lévő épületben A két évszázad orvos- és gyógyszerészettörténeti emlékei Bács-Kiskun megyében c. állandó kiáll. (1985). -AM. Gyógyszerészeti Társaság Than Ká- roly-emlékérme (1971), Katona Zsigmond- emlékérme (1975), Kátai Gábor-emlékérme (1978), Ernyey József-emlékérme (1983). F. m.: A gyógyszerészet és a gyógyszertárak kialakulása Kecskeméten (Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyve 1969,193-213.); Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről (Cumania II., Kecskemét, 1975, 145-181.); Fatégelyek a kecskeméti gyógyszerésztörténeti szakgyűjteményben (Gyógyszerészet, XXII., 1978, 265-269.). írod.: L. N. 70 éves (Gyógyszerészet, XXIX., 1985, 238.); „Minden patikában jártam, nem fáradt bele a lábam" (Kecskeméti Lapok, 1990. szept. 7.). Mészáros Ágnes Lovas Elemér; ered. (1906-ig) Leitner (1889. nov. 3. Sümeg - 1949. szept. 28. Pannonhalma): bencés tanár, régész, történész. - Belépett a bencés rendbe (1906), fogadalmat tett (1910), áldozópappá szentelték (1913). A Pannonhalmi Szt. Gellért Tanárképző Főisk.-n latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett (1913), uo. teológiai képzésben is részesült. Levéltári fogalmazó szakvizsgát tett. Árpád-házi Boldog Margitról és koráról írt értekezésével Erdélyi Lászlónál, a kolozsvári egy. bencés professzoránál doktorált (1913). Gimn.-i tanár Pápán (1913-1915), közben a helyi lapban szépirodalmi alkotásokat publikált. A pannonhalmi főisk.-n latin nyelvet, ókori és középkori történelmet tanított (1915-1919). A veszprémi érseki levéltár levéltárosa, a kőszegi gimn. tanára, egy év múlva a győri bencés fő- gimn. tanára, ugyanekkor elfoglalta a Börzsönyi Arnold halálával megüresedett múzeumőri állást is (1922-től). Rendezte a mintegy 30 000 db-ra duzzadt gyűjt.-t, tárgyait nyilvántartásba vette, hozzáfogott az avar és római kori leletek tisztításához, fotózásához, restaurálásához, közben leíró kartonokat is készített. A leletek azonosításában és hitelesítésében Alföldi András régész és Niklovits Károly numizmatikus volt segítségére. Régiségtári napló vezetését (1924) és régészeti kataszter elkészítését vette tervbe. A rendbe tett gyűjt.-t újra megnyitotta a nagyközönség előtt (1925). Régészeti leletmentő ásatásokat végzett Rábaszentmihá- lyon (1925), Győr-Nádorvárosban (1926), Bágyogon, a győri Serfőző-dombon. Miután a múz. kinőtte az isk.-i kereteket, kezdeményezte, hogy a bencés rend engedje át a régiségtárat Győr városának; a városi múz. ügye azonban sokáig nem oldódott meg. Előadásokat tartott a Kisfaludy Körben és a győri szabadegyetemen a régészeti értékek megmentéséről. A múzeumszervezői munka sikertelenségei hatására visszahúzódott; gyűjt.-ét gondozta, s befejezte Győr város régészeti kataszterét (1928). Római sírokat mentett Győrött, a Lóvonat és Hunyadi ut-
