Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
Lovas 570 cában. Kisárpáson római szarkofág került elő scriniumveretekkel és gazdag leletanyaggal (1927). Folytatta a bágyogi avar temető feltárását. Ösztöndíjjal Rómában járt (1930, 1931), a római numizmatikát tanulmányozta; 4000 pénzérmét és 10 ezer feliratos kőemléket írt le és értelmezett. Hazatérve ismét javaslatot készített a városi múz. létesítésére, de a városvezetés azt nem vette figyelembe. A városi közművelődési biz. tagjaként (1934) kifejtett aktív tevékenységével sem oldódott meg a múz. ügye. A pannonhalmi főapát kinyilvánította (1934), hogy a Römer Flóris Múz. tárgyi anyagát - a tulajdon- és rendelkezési jog fenntartásával - a rend a városnak átadja letéti anyagként. Erre alapozva a város előkészítette a kultúr- ház múz.-nak szánt helyiségeit. A kibontakozó folyamatot a főapát és a győri püspök között megzavarta a keresztény múz. közös létesítésének a terve. A bencés rend féltette a gyűjt.-t, emiatt a polgármester vonakodott a költségeket biztosítani. Mivel a Rómer Flóris Múz. gyűjt.-ének átadása nem történt meg, a városvezetés türelme elfogyott, s a kultúrházban létrehozták az állandó képtárat (1937), amelynek anyagát a város korábbi vásárlásai és a Szépművészeti Múz. letétbe adott alkotásai képezték. A kiállított képzőművészeti anyagot----útmutatásai alapján - Jenei Ferenc tb. alkönyvtáros gondozta. Részt vett a városi monográfiasorozat szerkesztésében (1936); Alföldi Andrással együtt elkezdte a vaskori és római kori rész megírását, de munkájuk nem készült el. Újra visszavonult a gyűjt.-hez; mint „római koros" régész biztonsággal kiválasztotta az etruszk és görög kerámiákat, alapos kor- és stílusmeghatározást adott a római bronzszobroknak, tanulmányokat készített a győri római kori temetőkről, rekonstruálta Pannonia Arrabona környéki római úthálózatát. Értekezést írt a Győri Szemlében Arrabona térségének birodalmon belüli szerepéről, vmint - a feliratos kövek alapján - Győr környékének ókori lakóiról. Vizsgálta Kajár és Koroncó község történeti földrajzát, megírta a vm. településtörténetét földrajzi, gazdasági, politikai tényezők érintésével. Figyelme kiterjedt a dűlők és határrészek név- használatának változásaira is. Megírta Győr és környéke régészeti kutatásának és gyűjtésének történetét (1937). A régészeti gyűjt, kialakításánál maga a város lépett fel megrendelőként; a gázgyári ásatáson Árpád-kori lakóházakat, a Hecsepusztán avar temetőt tártak fel, a koroncói Bábotán honfoglalás kori sírokat találtak jelentős leletekkel, többek között egy nyeregmaradvánnyal. (1939— 1941). Mint pedagógus a történeti szemléletre nevelt, Szt. István Intelmei, a középkori állameszme és a néprajzi (népéleti) értékek szellemében. Pannonhalmán főisk.-i tanár, levéltáros, könyvtáros, rendezte az elődei által összegyűjtött régészeti anyagot, két kötetben megírta Pannonhalma környékének őskori történetét. Megtartotta győri kapcsolatait is: meghívták a Győri Történelmi Tár c. forráskiadvány szerkesztőségébe, beválasztották a Műemlékvédelmi Biz.-ba. F. m.: Árpád-házi Boldog Margit és kora (Kolozsvári Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem köréből 4. Kolozsvár, 1913); B. Margit történetének részletes forráskritikája (Pannonhalmi Főapátsági Főiskola Évkönyve, 1916. 203-346.); Agyőri szent Benedek-rendi Czuczor Gergely kath. gimnázium története (1900-1926) (Győr, 1927); Győr város és vármegye feliratos és dombormíves római emlékei (Győri Szemle, 1930, 99-103., 195-201.); Etruszk és görög edények a győri bencés Rómer Flóris múzeumban (uo., 1933, 52-57.); Római kis bronz szobrok a győri bencés Rómer Flóris múzeumban (Pannonhalmi Szent- Benedek-rend győri főgimnáziumának értesítője. Győr, 1934., 3-19.); Pannonhalma környékének őskori élete (uo., XL, 1936, 338-348.); Pannonhalma környéke az ó- és középkorban, (uo., XII., 1937, 24-42.); Pannonia római úthálózata Győr környékén (Pannonhalmi Szemle, XII., 1937. 275-304.); A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története (Győri Szemle, 1937,1-19., 57-70.); Győr vármegye településtörténetének vázlata (Győri Közlöny, 1941, 32—41.); Győr város régészeti katasztere (Győri Szemle, 1941, 170-181.; 1942, 12-20.). írod.: Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története (Arrabona 7., 1965,5-86.); Megemlékezés L. E.-ről születésének 100. évfordulóján (Archaeologiai Értesítő, 116., 1989, 121-122.); Vida Tivadar: Harc egy múzeumért: L. E. pályája (1889-1949) (MONS SACER 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. II. Szerk. Takács Imre (Pannonhalma, 1996); Solymos Szilveszter: Ezer év száz bencése (Pannonhalma, 1997, 331-334.); GYÉL: 213. Tóth László
