Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
Lőj ka 568 CXVL, 1986. 4., 377-392.); Földünk hazai kincsesházai. Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. Szerk. Kecskeméti Tibor, Papp Gábor (Bp., 1994); L. L. emlékezete. Születésének 150. évfordulóján. Összeáll. Nemerkényi Antal, s. a. r. Gazda István (Bp.-Pilis- csaba, 2000); Pallas XL: 609.; Szinnyei VIL: 1349-1353.; Révai XIL: 815-816., XX.: 573-574.; MNépLex III.: 463.; MÉL II.: 84.; MÚL: 240-245.; Gulyás XVII.: 1118-1122.; MTL: 542-543.; MNL XII.: 206. (Révai XII., Szinnyei, MÉL, MNL: téves születési adat: nov. 3.!; Révai XX., MNépLex, MÉL, MÚL, Gulyás, MTL, MNL: téves halálozási hely: Balatonarács!). Hála József Lojka Hugó (1845. jan. 6. Gelsendorf, Galícia - 1887. szept. 7. Bp.): botanikus, lichenológus, tanár. - A bécsi orvosi egy.-en főként botanikai tárgyakat hallgatott (1862— 1864). Egy.-i tanulmányait végül Pesten fejezte be, vegytan, fizika és számtan szaktárgyakból tanári oklevelet szerzett (1869). A pest-józsefvárosi reálisk.-ban, a belvárosi polgári leányisk.-ban, majd a bp.-i állami felsőbb leányisk.-ban tanított. Botanikai munkái és gyűjtései Mo. első lichenológu- sává avatták. Gyűjtéseit a Tátrában (1860, 1868, 1872), Eperjesen (1858-1862), Erdélyben (1872, 1873, 1886), Galíciában, a Bánátban, Alsó-Ausztriában, Tirolban (1884), a Kaukázusban (Déchy Mór társaságában, 1885) és Boszniában végezte (1886). A „társas kirándulásokra" Feichtinger Sándor, Hazslinszky Frigyes és Simonkai Lajos is elkísérte. A zuzmók mellett virágos növényeket is gyűjtött. Gyűjtőútjainak eredményeiről az MTA ülésein, ill. a bécsi Zoológiai- Botanikai Társaság Verhandlungjában és Mathematikai és Természettudományi Közleményeiben számolt be. 1884. évi tiroli útjának gyűjtését Szatala Ödön dolgozta fel, és ifj. Szatala Ödön rendezte sajtó alá (Lichenes in Tirolia a H. Lojka collecti. Sydowia, 1963). Az 1885. évi kaukázusi expedíció során gyűjtött zuzmókat E. A. Vainio közölte (Természetrajzi Füzetek, 1899). A tátrai, kaukázusi, erdélyi és m. anyagból két exsiccatasorozatot indított el; a 4 részletben 200 példánnyal kibocsátott Lichenes Regni Hungáriáé exsiccatit (1882) és a 3 részletben 150 példánnyal kiadott Lichenotheca universalist (1885-1886). Exsiccatái révén kapcsolatot tartott fenn a legnevesebb külföldi lichenológusokkal Értékes csereanyagot szolgáltatott a Flora exsiccata Austro-Hungarica számára is. Liche- nológiai munkássága eredményeként 19 új fajt, 8 változatot és 14 formát írt le. Róla 16 fajt, 5 változatot és 1 formát neveztek el. - Gyűjt.-ének nagy részét a bécsi Naturhistorisches Hofmuseum vásárolta meg. Gyűjt.-e rengeteg m. vonatkozású zuzmópéldányt tartalmazott, ezért Alexander Zahlbrucknernek, a Hofmuseum akkori ig.- jának az volt a törekvése, hogy ezt az anyagot m. lichenológus dolgozza fel. Filarszky Nándor, a Növénytár ig.-ja Fóriss Ferencet bízta meg a gyűjt, duplum példányainak kiválogatásával és hazahozatalával (1914); a háború kitörése ezt meghiúsította. A hagyaték zuzmóanyagát végül, K. Keissler felkérésére, Szatala Ödön határozta meg és közölte (L. H. hagyatékának zuzmói. Magyar Botanikai Lapok, 1932). F. m.: Adatok Magyarhon zuzmóvirányához I. Délkeleti Magyarhonban 1872- és 1873-ban általam észlelt zuzmók összeállítása (Mathematikai és Természet- tudományi Közlemények, 1873); Adatok Magyarhon zuzmóvirányához II. Az általam éjszaki Magyarhonban eddig gyűjtött zuzmók felsorolása (uo., 1874); Adatok Magyarhon zuzmóvirányához III. Az általam Krassó Szörény megyében eddigelé szedett zuzmók összeállítása (uo., 1885). írod.: Degen Árpád: H. L. (Magyar Botanikai Lapok, 1932); Verseghy Klára: Die Lichenologen Ungarns (Feddes Repertorium, 1963); Grummann, Vitus: Biographisch-bibliographisches Handbuch der Lichenologie (Hildesheim, 1974); Szinnyei VIL: 1355-1357.; MÉL II.: 85.; MUL: 246. Lőkös László Loósz József (1838. márc. 22. Kassa 1899. máj. 26. Kassa): jogász, politikus. - Felesége Benczúr Vilma, a híres festőművész, Benczúr Gyula nővére. - A kassai jogakad.-n tanult. Különböző tisztségekben dolgozott a városi közigazgatásban (1861- től). Több szociális és kultúregyesület választmányi tagja, a Felsőmo.-i Múzeumegylet alapító tagja (1872) és aktív támogatója, írod.: Kovács Zs.: Kassai irók (Kassa, 1907); Mihóková Mária: Slovník koăickych osobností 1848-1918 (Koăice, 1995); Gulyás XVII.: 1138. Mihóková Mária
