Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
567 Lóczy hegységeinek, dombvidékeinek és síkságainak csoportosítása címet viselő fejezetét maga írta. Szerkesztette a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozat I—XII. köt.-ét (Bp., 1899-1911), és társszerkesztője volt a Geologica Hungarica (Series Geologies) I. köt.-ének (Bp., 1915). A Révai nagy lexikona munkatársa. Publikációinak száma meghaladja a 200- at, legfontosabb földrajzi és földtani tanulmányait a Földrajzi Közleményekben, a Földtani Közlönyben és a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentésében tette közzé. - Az MTA 1. (1888), r. (1901), majd t. tagja (1920). A Kir. M. Természettud.-i Társulat r. (1876), majd választmányi tagja (1888), a M. Földrajzi Társaság r. tagja (1872), elnöke (1891-1893, 1905-1914), t. tagja, tb. elnöke, a M. Mérnök- és Építész Egylet r. tagja (1888), a M. Néprajzi Társaság t. tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat r. tagja (1874), főtitkára (18991904), t. tagja (1912), a Mo.-i Kárpát Egyesület Bp.-i Osztálya (később M. Turista Egyesület) alapító tagja, alelnöke, a Szt. István Akad. tagja, majd t. tagja (1918), a Geographische Gesellschaft (Bécs), a Gesellschaft für Erdkunde (Berlin) t. tagja, a Kaiserliche Leopoldinisch-Carolinische Deutsche Akademie der Naturforscher (Halle) tagja (1916), a La Real Sociedad Geografica (Madrid, 1913), a Royal Geographical Society (London, 1911), a Société de Géographie de Berne (1891), a Verein für Erdkunde zu Leipzig 1. tagja (1886). A M. Területvédő Liga egyik megalapítója és elnöke (1918). - Kitüntetései: Közreműködői Érem és Kiáll.-i Nagy Érem (Orsz. Ált. Kiáll., Bp., 1885), Kari Ritter-ezüstérem (Gesellschaft für Erdkunde, Berlin, 1894), Tsihatseff-díj (Académie Franţaise, Párizs, 1900), a Kir. Vaskorona- rend Középkeresztje (Bukarest, 1908), Aranyérem (Jubiláris érem) (Royal Geographical Society, London, 1911), Szabó József-emlék- érem (Magyarhoni Földtani Társulat, 1915), Nagydíj és Marczibányi-díj (1896), Nagydíj (MTA, 1917). A bp.-i tudományegy. tb. doktora (1896), a bp.-i műegy. tb. doktora (1907), díszdoktora (1917). - Nevét számos ősnövény- és ősállatmaradvány, utca (Bp. II. kér.-ében), hegység (Kína), barlang (Balatonfüredi, gimn. és mezőgazdasági szak- középisk. (Balatonfüred), vmint egy emlékérem (M. Földrajzi Társaság) őrzi. Szobra a szegedi tudományegy.-en, a M. Állami Földtani Int.-ben (1969, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása), a balatonfüredi ~ Gimn. és Mezőgazdasági Szakközépisk. kertjében (1970), emléktáblája az Öreg-hegyi, róla elnevezett barlang bejáratánál (Ba- latonfüred, 1983), a szívkórház falán (Bala- tonfüred, 1970) és a Bakonyi Pantheonban látható. A róla készült festményt a M. Állami Földtani Int.-ben őrzik. A szocializmus időszakában a balatonarácsi mezőgazdasági termelőszövetkezetet róla nevezték el. F. m.: A Khinai Birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása (Bp., 1886); Gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei 1877- 1881. Szerk. I-III. (Bp., 1890-1897; a kötetekben közölt tanulmányai: A geológiai megfigyelések leírása és eredményei. I., 307-736., Emlős állatok maradványai, Palaeozoos és mezozoos gerincztelen állatok maradványai, Palaeontologiai és stratigraphiai eredmények. III., 9-188.; a három kötet német nyelven: Wien, 1893-1899); A mennyei birodalom (Bp., 1901); A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, I. köt. Első rész. Első szakasz. Bp., 1913); A magyar szent korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Szerk. (Bp., 1918; általa írt fejezet: Magyarország földtani szerkezete. 5-43.); A Magyar Birodalom és a szomszédos országok határos területeinek földtani térképe 1:900 000 mértékben. Szerk., s. a. r. és újabb adatokkal kiegészítette Papp Károly (Bp., 1922); Geologische Studien im westlichen Serbien (Berlin-Leipzig, 1924). írod.: Cholnoky Jenő: L. L., mint geográfus (Földrajzi Közlemények, LVIII., 1930. 7-8., 116-120.); Pálfy Móric: Beszéde Lóczi L. L. t. t. ravatalánál 1920. május 15-én Csopakon (Akadémiai Értesítő, XXXI., 1920. 6-12., 328-329.); Vendl Aladár: Id. L. L. tiszteleti tag emlékezete (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai felett tartott emlékbeszédek, XX. 9. Bp., 1928, 21-43.); Teleki Pál: L. L., az ember és a professzor (Földrajzi Közlemények, LVIII., 1930. 7-8., 101-105.); Tasnádi Ku- bacska András: L. L. (Bp., 1974); Szalai Tibor: L. L. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 6. Bp., 1978, 45-56.); Bogsch László: L. L. szerepe a Bala- ton-felvidék kutatásában, valamint a Balaton monográfia megalkotásában (Földrajzi Közlemények XXVII. [Cili.], 1979. 1-3., 171-177.); Reich Lajos: Id. L. L. belső-ázsiai felfedező útjainak tudománytörténeti jelentősége (Földtani Közlöny,
