Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

L

565 Lóczy val gyűjtötte a D-i-Kárpátok endemikus nap­pali lepkéit, amelyek közül számos fajt első­ként ő mutatott ki a Kárpát-medencéből. AII. vh. idején Szécsényben kastélyt vásárolt, ahová 1944 tavaszán költözött be családjával. Ekkor már 40 ezer darabot számláló lepke- és rovargyűjt.-ét külön vagonban szállította Szécsénybe. A háború után a kastélyt és a gyűjt.-t az államnak ajánlotta fel. A balassa­gyarmati Palóc Múz- ba került gyűjt, gondozá­sával, gyarapításával ~t bízták meg (1952). Nyudíjazásáig (1970) további 20 ezer darab­bal gyarapította a rovargyűjt.-t. Felfedezett egy új Saesya-fajt, amelyet az entomologia ~ névvel jelöl. Lepkéi - még életében (1972) - a Természettud.-i Múz. Adattárának lepke- gyűjt.-ébe kerültek. A lepkéken kívül a kár­tevő fajok parazitáit is gyűjtötte, elvégezte azok fiziológiai vizsgálatát. Kutatta a szé- csényi Fehér-hegy jégkorszaki maradvány faunáját is. A nógrádi viszonyoknak legjob­ban megfelelő tölgyfajták számbavétele és az akklimatizálódott, továbbszaporításra, ke­resztezésre alkalmas helyi vad gyümölcsfa­egyedek felkutatása terén is számottevő eredményeket ért el. Létrehozta a Palóc Múz. őslénytani tárát; a gazdag kövületanyag gyűjtését Legányi Ferenc egri amatőr gyűjtő, ill. Andreánszky Gábor és Tasnádi Kubacska András irányításával végezte. Ipolytarnócon feltárt leletei alapján datálható az ott találha­tó kövült flóra alsó-miocén korinak. Az ipolytamóci Botos-árokból gyűjtött, 295 db- ból álló ősnövénylenyomat-gyűjt.-e a pásztói Nógrádi Természettud.-i Gyűjt.-ben találha­tó. - Nevét őrzi a szécsényi Mezőgazdasági Szakképző Isk. és Koll. (1994-től). F. m.: Eine neue Chamaespecia-art (Lepedoptera: Ae- geriidae) (Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1961, 213-219.). Irod.: Odescalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik (Bp., 1997); Hír János-Mészáros Zoltán: Megkésett emlékezés L. B.-ra, Nógrád megye első természet- tudományos múzeológusára (in: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. XIX., 1994,157-167.). Zólyomi József Loczka József (1855. márc. 14. Németpró- na - 1912. márc. 8. Bp.): kémikus. - A bp.-i tudományegy.-en matematikát és fizikát ta­nult (1875-1876), tanulmányait kémia-fizika szakon folytatta (1876-tól), emellett ásványta­ni tárgyakat is hallgatott; kémia-fizika szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1882). A Bécsi Egy. alkalmazott orvosi kémiai tanszé­kén Emil Ludwig professzornál egyéves to­vábbképzésben vett részt (1883). A bp.-i tudományegy. Than Károly-féle vegytani tan­székén ásványelemzéseket készített (1880). Az MNM Ásvány- és Őslénytára vegyi labora­tóriumának első vegyésze; múz.-i segédőr (1882-1893), múzeumőr (1893-1902), majd ig.-őr (1902-1912). - Am. ásványanalitika egyik megteremtője. Elemzései Krenner József és az MNM Ásvány- és Őslénytára további munkatársainak számos közlemé­nyében megtalálhatók. Részese volt több új ásványfaj leírásának. A Földtani Közlöny, a Magyar Chemiai Folyóirat, az Annales historico- naturales Musei Nationalis Hungarici és a Ter­mészettudományi Közlöny hasábjain megjelent cikkei elsősorban elemzéseinek részletes be­mutatását nyújtják, ill. módszertani kérdések­kel foglalkoznak. A Természettudományi Köz­lönyben több népszerűsítő írást is közölt. Kül­földön a Zeitschrift für Kristallographiében pub­likált. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy Comelio Doelter felkérte Handbuch der Mine­ralchemie c., híres kézikönyvsorozatának munkatársai közé. - A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1883-1912). F. m: Az ásványchemia köréből (Magyar Chemiai Folyóirat, 13., 1907,117-121., 138-141., 151-154.); Vegyészet a Magyar Nemzeti Múzeumban (Magyar Salon, 1888,504-505.). Irod.: Bidló Gábor: L. J. a magyar ásványkémia megalapítója (Földtani Tudománytörténeti Év­könyv, 9., 1983, 55-65.; bibl.-val); Szinnyei VII.: 1346-1349.; Gulyás XVII.: 1118.; MÉL II.: 84. Papp Gábor Lóczy Lajos, id.; Lóczi (1849. nov. 4. Po­zsony - 1920. máj. 13. Balatonfüred): geoló­gus, geográfus. - A zürichi műegy.-en (Eidge­nössische Politechni­kum) tanult (1870- 1874), mérnöki okle­velet szerzett (1874). A tanítási szünetekben az Alpok, D-Németo. és Tirol geológiáját tanulmányozta. Az MNM Krenner József által vezetett Ásvány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom