Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

L

Lénárd 556 különös tekintettel Beregmegyére és környékére. I—II. (Munkács, 1892); A beregmegyei görögszertartású katholikus lelkészségek története a XIX. század végéig (Munkács, 1904); Munkács város új monographiája (Munkács, 1907); Bereg vármegye monographiája (Beregszász, 1918); Emlékek a régi vaskorból Mun­kács környékén. I—III. (Archaeológiai Értesítő, XXI., 1901,138-146., 198-220., 335-344.). írod.: Kobály József: L. T. (in: Sine ira et Studio. Ungvár, 1988, 70-116.); Koőajib, Hocrni: THBOjiap JleroubKHÜ: CTopiHKH acHTTH i aiít.'ibHocri (in: FIpoö- jieMH apxeaiorii ( xi.uíhx KapnaT (Yacropofl, 1995, 5—14.); L. T. leszármazottai. Genealógiai tábláza­tok. Összeáll. Csicsery Zsigmond (1996, kézirat); Szinnyei, VII.: 978-985.; Gulyás XVIII.: 158-159.; MÉL II.: 52. - Bibi.: Koóa.ii. H.: I,i6:norpa<j>iMHHÍÍ noKaa^HK npapb T. JleroubKoro (y>Kropofl, 1990). - (A L. T.-ról szóló irodalomban születési dátumként okt. 5. szerepel, a keresztlevél tanúsága szerint helyesen: okt. 6.!) Kobály József Lénárd István (1909. aug. 23. Ete - ?): asz­talosmester, táblakép-parkettázó, képkeret- és vakráma-készítő. - A Szépművészeti Múz. munkatársa (1930. jan. 1.-1969. aug. 31.), hosszú szolgálata alatt minden gyűjtemény­csoportban felmerülő feladatot a kor köve­telményeinek megfelelően oldott meg. Tevé­kenysége főként a táblaképek parkettázása terén jelentős. Kákay-Szabó György főresta­urátor vezetésével értékmentő munkát vég­zett. Nevéhez fűződik többek között az első fémmerevítős (ötvözött alumíniumból ké­szült T-idom alkalmazásával) képtábla-sta- bilizáló rendszer kivitelezése (1960-as évek eleje). írod.: Móré Miklós: Adatok a Szépművészeti Mú­zeum gyűjteményeinek gondozásáról és a restau­rátor osztály múltjáról (Múzeumi műtárgyvéde­lem, 4., 1977, 26.). Móré Miklós Lénárt Andor (1925. dec. 8. Eger - 1990. jan. 4. Eger): tanár, történész. - A bp.-i tudo- mányegy.-en történelem-földrajz szakos ta­nári oklevelet szerzett. Salgótarjánban kö- zépisk.-i tanár. Az 1956. évi forradalomban vállalt szerepéért fegyházbüntetésre ítélték; 1963-ban szabadult. Segédmunkásként, restaurátorként dolgozott, majd visszatér­hetett a tanári pályára; Füzesabonyban, majd Egerben taní­tott (1964-1972). Né­hány hónapig levél­tárban (1972), majd a Dobó István Vármúz. történész muzeoló­gusaként dolgozott (1972-1985). Fő kuta­tási területe Heves m. 18. sz.-i társadalom- története és kézmű­vesiparának története. Foglalkozott az egri vár feltárásának történetével is. Jelentősen gyarapította a pedagógiatörténeti gyűjt.-t. E m.: Az egri vár feltárásának története 1949-ig (Eger, 1982); Gyöngyösi céhek a XVII. században (in: Tanulmányok Gyöngyösről. Gyöngyös, 1984, 257- 287.); Az egri vár a XVIII, század végén (Agria. Az egri múzeum évkönyve, XVI-XVII., 1978-79, 271-296.). írod.: Löffler Erzsébet: L. A. 1925-1990 (Az egri vár híradója, 21-22., 1990, 62-64.). - Bibi.: B. Papp Györgyi: L. A. megjelent munkái (Az egri vár hír­adója, 21-22., 1990, 64-65.). Cs. Schwalm Edit Lénárt János (1896. jún. 23. Feldebrő - 1971. máj. 16. Eger): tanár, iskolaigazgató. - Fia és munkájának folytatója Lénárt Andor. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán tanított, Egerbe köl­tözve (1923) a kereskedőtanonc-isk. ig.-ja, a fiú felsőfokú kereskedelmi isk. tanára, majd ig.-ja. Tanított az Érseki Tanítóképzőben is. Mint cserkészcsapat-parancsnok egyik kez­deményezője, és diákjaival aktív résztvevő­je volt az egri vár 1925-ben kezdődött terv­szerű feltárásának. Közreműködésével tisz­tították ki a föld alatti építményeket, tárták fel a székesegyház romjait. A Várásatási Biz. vezetője (1940-1949). Az államosításkor (1949) ő adta át a vármúz.-ot. Létrehozta az Egri Vár Baráti Körét (1957). írod.: Csillag László: L. J. (Az egri vár híradója, 9-10., 1973,65-67.); Bakó Ferenc: Az egri műgyűj­temények története (Az Egri Múzeum Évkönyve I. 1963, 7-38.); Lénárt Andor: Az egri vár feltárá­sának története 1949-ig (Eger, 1982); Kiss Péter: Arcvonások Eger művelődéstörténetéből (Eger, 1993, 63.). Cs. Schwalm Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom