Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

L

557

Lengyel

Lencsés József (1902 Ercsi -1993. dec. 27. Székesfehérvár): restaurátor. - A székesfehérvári múz.-ban dolgozott előbb fűtőként (1927-től), majd múz.-i szolgaként, végül restaurátorként. Marosi Arnold ig. nélkülözhetetlen segédje, részt vett a kiszállásokon, ásatásokon, gyűjtéseken, kezelte a múz.-i gyűjt.-eket, kivette részét a kiáll.-ok rendezésében. Legnagyobb érdeme, hogy a

II. vh. zűrzavaros időszakában helytállt a német, majd az orosz fosztogatókkal szemben. Mindezt akkor tette, amikor a múz.- nak nem volt vezetője, s rajta kívül egyetlen munkatársa sem.

írod.: Fitz Jenő: Búcsúzás L. J.-től (Múzeumi Tájékoztató, 1994. márc.).

Morgós András

Lendl Adolf (1862. máj. 6. Orczyfalva 1942. szept. 25. Keszthely): tanár, zoológus, preparátor, utazó, politikus, állatkert-igaz- gató, múzeumi osztályigazgató. - Egy.-i tanulmányait a József Műegy.-en (1879-1883) és a bp.-i tudományegy.-en végezte, az utóbbin középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1883), majd magántanárrá habilitált (1886). A Műegy. Állattani Tanszékének asszisztense (1883-1885), helyettes tanára (1887); az MNM Állattárában segédőr (1888-1892); az első m. nyilvános zoológiái preparáló és tanszerkészítő int. alapítója és vezetője. Temesrékás országgyűlési képviselője (1901); a Fővárosi Állat- és Növénykert ig.-ja (1911—

1919), az MNM Néprajzi Oszf.-ának ig.-ja

(1919). - Tud.-os és tudományszervező munkássága rendkívül szerteágazó. Pályája kezdetén a pókok szervezetéről, rendszertanáról és fejlődéséről írt több dolgozatot. Tre- fort Ágoston rendelkezésére Herman Ottóval az É-norvégiai madárvilágot tanulmányozta (1888); az MNM megbízásából Kis- Ázsiában (1905), a Buenos Aires-i és a La Plata-i múz. meghívására Argentínában

(1907) tett nagyobb gyűjtő- és tanulmányutat; Buenos Airesben elkészítette a városi tengeri akvárium terveit. Hazatérve Neu- schloss Kornéllal együtt megtervezte az új Fővárosi Állat- és Növénykertet; az építő és berendező munkák szellemi irányítója, majd a kert ig.-ja (1911-1919). Közben Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter megbízta a m. természettud.-i múz. megtervezésével, amelyet ~ a Vérmezőre álmodott nagyszabású, szecessziós épület formájában. A terv anyagi források híján megvalósulatlan maradt. A Tanácsköztársaság tanügyi népbiztosaként az MNM Néprajzi Oszt.-ának ig.-ja (1919). Később gr. Klebels- berg Kunó kultúrpolitikus megbízta egy szabadtéri múz. tervének elkészítésével

(1920), de ez az elképzelés sem valósult meg. Nyugdíjba vonulása (1920) után Keszthelyen fejtett ki helyi városépítő tevékenységet. Hazai és külföldi tud.-os folyóiratokban 75 tanulmánya, napilapokban és egyéb ismeretterjesztő helyeken több mint 300, a természettud.-okát népszerűsítő cikke és egy könyve jelent meg. Lakatos Károllyal a Természet c. népszerű zoológiái lap alapítója és kiadója (1897-1906). - AM. Rovartani Társaság alapító tagja (1910). Az MTA 1. tagja (1917); a tanácskormánnyal való szimpa- tizálása miatt két évvel később megfosztották akad.-i tagságától.

F. m.: Myriopodák és Arachnoideák (in: Gróf Széchényi Béla keletázsiai utazásának tudományos eredményei. Bp., 1897,699-706.); Úti levelek két világrészből (Bp.,

1911); Az új természetrajzi és néprajzi múzeum tervezete. Soós Lajos és Jablonszky Jenő közreműködésével (A Természetrajzi Szövetség kiadványai 2. Bp., 1919); Állatkerti séták (Bp., 1920); A Természet- tudományok Temploma. Alapvető gondolatok a Magyar Természettudományi Múzeum megszervezéséhez (Bp.,

1931); Keszthelyi problémák (Keszthely, 1935). írod.: Madarassy L.: Dr. L. A., a tudós és az ember (Keszthely, 1942); Anghi Csaba: L. A. emlékezete (Állattani Közlemények, 51., 1964, 3-5.); Sáringer Gyula: Megemlékezés Dr. L. A. zoológus profesz- szorról (Georgikon, 25., 1982,5-7.); Szinnyei VII.: 1035-1038.; Gulyás XVIII.: 194.; MÉL II.: 56.; MÚL: 236-237.

Korsós Zoltán

Lengyel Dénes (1910. aug. 7. Kisbacon 1987. júl. 17. Bp.): irodalomtörténész, író. - Anyai nagyapja Benedek Elek író. Felesége Kovács Ágnes etnográfus. - A Pázmány Péter Tudományegy. m.-latin-francia szakán végzett (1933), bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1934). Bp.-en középisk.-i tanár (1933-1952). A Népművelési Min. főelőadója (1952-1953), a Fővárosi Pedagógus Továbbképző Int. M. Tanszékének vezetője (1953-1961), a Petőfi Irodalmi Múz. (PIM) fő-