Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

L

László 548 két rendeztek; a múz. a két vh. között jelen­tős m. művelődési központ volt. A Tübin- geni Egy. felajánlotta az erősdi monográfia kiadását (1924), a cambridge-i egy.-mel kö­zös ásatásra készültek, amire román kor­mánytámogatást is kaptak (1925; ~ László Árpáddal és a László-fiúkkal ásatott). A múz. az erősdi régészeti, vmint néprajzi anyaggal részt vett a genfi nemzetközi ki- áll.-on. A legnagyobb román régész, a román akad. főtitkára, V. Párvan elkérte és franciá­ra fordíttatta ~ dolgozatát. ~ kitűnő pedagó­gus volt; Kolozsváron elemi isk.-i tanköny­vet is írt. Az isk.-i természetrajzi és földrajzi szertár őre, állatokat preparált, gyorsírást tanított, emellett elöljárósági jegyző, ref. egyházker.-i tanár-képviselő. Meteorológiai, majd zivatarmegfigyelői állomást indított be (1898), azt bekapcsolta az orsz. hálózat­ba. Szorgalmazta a Székelyföld gazdasági fejlődését, a székely vasutat, a háború után maga is kis mintagazdaságával tartotta el családját. - Többek között A Székely Mikó- Kollégium Értesítője, az Emlékkönyv a reformá­ció négyszázados évfordulójára (Sepsiszent- györgy, 1918), a londoni Journal of the Royal Anthropological Institute és a The Journal of Hellenic Studies, a bukaresti Convorbiri lite­rare, a bp.-i Archaeologiai Értesítő, a Református Szemle, a kolozsvári Magyar Nép, a Magyar Növénytani Lapok, az aradi Vasárnap, a helyi Székely Újság, a Csíki Lapok, a Székely Nemzet (1906-tól Székely Nép), a Független Székelység, a kézdivásárhelyi Székelyek Naptára közölte régészeti, néprajzi, botanikai, meteorológiai, hely- és iskolatörténeti, ismeretterjesztő, tud.-os és közéleti cikkeit, dolgozatait, könyvismertetéseit. - Betűjelei: -z, L.F., Dr. L.F. - V. Gordon Childe búcsúztatta. Az Er­délyi Múz.-Egyesület az 1920-as évek egyet­len nemzetközi jelentőségű erdélyi m. tudó­saként tartja számon. A Székely Nemzeti Múz. 1973-ban évfordulós tud.-os üléssza­kot rendezett tiszteletére; munkásságát ki­áll.-on mutatták be, nevét Sepsiszentgyör- gyön utca viseli. Életéről, munkájáról mint­egy 120 közlemény jelent meg. F. m.: Adatok a magyarországi füzek szövettanához. Doktori értekezés (Kolozsvár, 1896); Háromszék vármegyei praemykenai jellegű telepek (Dolgozatok, Kolozsvár, 1911,175-259.); Festett edények az erősdi és oltszemi telepekről (Archaeologiai Értesítő, Bp., 1912, 57-66.); Ásatások az erősdi őstelepen (1907- 1912) (Dolgozatok, Kolozsvár, 1914,279-A17.); Les types de vases peints d'Ariusd (Erősd) (Dacia, I., Bukarest, 1927,1-27.). írod.: László Attila: V. Gordon Childe és L. F. leve­lezése (Korunk, 1974. 3.); László Dezső: Önélet­rajzféle (1938; részlet; Korunk, 1974. 3.); László Ferenc: Táj és tudomány. Vál. írásai. László Attila gondozásában és előszavával, ifj. László Ferenc, László Attila, Debreczy Sándor, Kovács Sándor, Gazda Klára L. F.-re vonatkozó anyagaival (Buka­rest, 1978); Szinnyei VIL: 828.; RMILIII.: 331-332.; Gulyás XVIII.: 49-50. Boér Hunor László Ferenc, ifj. (1910. máj. 17. Sepsi- szentgyörgy - 1992. máj. 5. Kolozsvár): jo­gász, szerkesztő, politikus, múzeumi igaz­gató-választmányi tag. - László Ferenc (1873-1925) fia; testvérei: László Kálmán (1900-1996), László József (1902-1932), László Dezső (1904-1973), nagybátyja Lász­ló Árpád (1879-1933). - Kolozsváron jogi doktorátust szerzett (1933). A Székelyek Ko­lozsvári Társasága egyik vezetője, majd alel- nöke (1932-1933). Az Erdélyi Fiatalok ügyin­tézője, társtulajdonosa, főmunkatársa (1930­1935), a Napoca belső munkatársa. Sepsi- szentgyörgyön ügyvéd, ref. egyházm.-i jog­tanácsos (1935-1947); közben hadifogság­ban volt. A M. Népi Szövetség háromszéki tagozatának elnöke (1947), majd bukaresti elnökségi titkára (1948). A Bolyai Tudo- mányegy. közigazgatás-szervezési katedrá­ján tanár (1948-1951); mint „politikailag megbízhatatlant" eltávolították az egy.-ről. A Metalul Roşu fémipari vállalat, ill. a Könyv- terjesztő Központ alkalmazottja (nyugdíja­zásáig). Az erdélyi ref. egyházker. ig.-taná- csosa (1990-től). - Részt vett apja utolsó erősdi ásatásán (1925), a következő évben tájékoztatást adott V. Gordon Childe-nak. Tovább működtette apja meteorológiai állo­mását (1925-1935). A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja (1938-1944, 1948­1949). Visszaemlékezéseim édesapám utolsó erősdi ásatására (1975), ill. L. F. önkéntes mun­katársai (1976) c., kéziratban lévő munkái az apjára vonatkozó forrásanyag értékes ré­szei. A Táj és tudomány c. kötet előkészítése­ként feleségével együtt rendezte a családi iratokat, és elvégezte a vonatkozó sajtó fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom