Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Krajczár 516 forradalom derűsebb napjaira (Kolozsvár, 1898); A magyar unitáriusok története a XVIII, és a XIX. szá­zadban emlék- és életiratokban (Kolozsvár, 1899); A millennium századában Erdélyben kihalt főúri csalá­dok s visszaemlékezés végső sarjaik szereplésére (Ko­lozsvár, 1901); Árpád ősapánk ezredéves sírjánál (Ko­lozsvár, 1907). írod.: Köblös Zoltán: K. L. irodalmi munkássága 1839-1907 (Erdélyi Múzeum, XXIV., 1907, 336- 349.); Kozma Ferenc: Dr. K. L. 1819-1907 (Keresz­tény Magvető, XLIII. 3., 1908. máj.-jún. 121-142.); Kelemen Lajos: K. L. (in: Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére 1859- 1909. Kolozsvár, 1909-1942, 165-169.); Bálint Jó­zsef: K. L. élete és munkássága (K. L.: Tájképek utazási rajzokban. Bukarest, 1984, 5-50.); Gaal György: K. L. és Kolozsvár (Keresztény Magvető, C, 1994, 3., 149-157.); Gaal György: K. L. Erdély történetírója (Szabadság, IV., 137. sz. 1994. júl. 15.); Gaal György: Emlékünnepség Tordán és Ko­lozsvárt (Művelődés, XLVI., 10., 1994. okt. 6.); Szinnyei VII.: 140-149.; Gulyás XVII.: 528.; MÉL I.: 1009. Gaál György Krajczár Gyula (1953. ápr. 25. Ács - 1998. dec. 30. Komárom): jogász. - A Pécsi Tudományegy. Állam- és Jogtud.-i Karán szerzett oklevelet (1981). A Komáromi Járá­si Hivatalnál (1971-1980), majd a Komáromi Városi Tanács VB titkáraként dolgozott (1980-tól). Komárom város polgármestere (1990-től haláláig). Polgármestersége alatt jelentősen támogatta a város kulturális és sportéletét. Szorgalmazta a szlovákiai Ko­márommal (É-Komárom, Komarno) való jó kapcsolatot. Az É-komáromi polgármester­rel közösen kezdte el a - minden év ápr. 26.-máj. 2. között megrendezésre kerülő - Komáromi Napok c., egyhetes rendezvény- sorozatot (konferenciák, kiáll.-ok, sportve­télkedők a két Komárom területén és intéz­ményeiben). Nagy formátumú várospoliti­kusként a két Komárom mártír polgármes­tere, Alapy Gáspár életét és munkásságát te­kintette példaképének. Kezdeményezte a szlovákiai Komárom és a mo.-i Újszőny (ma: Komárom része) egyesülésének 100. évfordulója alkalmából avatott Alapy- emléktábla elkészítését. Szorgalmazta és tá­mogatta a komáromi (korábban szőnyi) Vá­sártéren 1992-ben megindult római kori ása­tásokat; felújíttatta az Igmándi-erődben lévő római kőtárat (1993) és a juha Ferenc m. ten­gerészettörténeti kiáll.-t (1997). Neki köszön­hetően a Városháza alagsorában megnyílt a megyei levéltár komáromi fióklevéltára (1995) , majd a Klapka György Múz. főépülete (1996) , amelyben az ásatások eredményeit bemutató kiáll.-ok mellett Komáromhoz kö­tődő képző- és iparművészek alkotásainak bemutatására, helytörténeti és néprajzi kiáll.-ok időszaki megrendezésére is lehető­ség van. - Komárom Város Díszpolgára (posztumusz, 1999). Számadó Emese Kralovánszky Alán (1929. nov. 13. Bp. ­1993. okt. 7. Bp.): régész, történész, múze­umigazgató. - Felesége Ery Kinga antropo­lógus. - A Pázmány Péter Tudományegy.- en művészettörté­net-régész szakon ta­nult (1948), de megél­hetési gondok miatt felfüggesztette tanul­mányait, és munkát vállalt a Honvéd Tér­képészeti Int.-nél, majd erőgépkezelő lett a Talajjavító Vállalatnál. Egy.-i tanulmá­nyait muzeologia szakon folytatta (1950­1955); László Gyula tanítványaként szak- dolgozatát középkori régészetből írta (A Csanytelek-dilitori X-XI. századi temető). Régészeti gyakornok a BTM-ben, majd Deb­recenben a Déri Múz. régész-muzeológusa (1955. júl. 1.-1957), a tatai Kuny Domonkos Múz. ig.-ja (1957. jan. 1-jétől). Politikával soha nem foglalkozott, 1957 okt.-ben azon­ban az 1956. évi forradalommal összefüggő, koholt vád (fegyverrejtegetés) alapján nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadu­lása után a múz.-i szakma biztosított számá­ra alkalmi munkákat; ásatási munkásként feltárásokat vezetett az MTA Régészeti Int., a székesfehérvári, a keszthelyi, a tatai múz., vmint az MNM ásatásain (1958-1962). A M. Mezőgazdasági Múz. régésze (1962-1964). Embertani adatok és módszerek újabb felhaszná­lási lehetőségei a régészetben c. disszertáció­jával doktori oklevelet szerzett (1964). Szé­kesfehérváron az István király Múz. régésze

Next

/
Oldalképek
Tartalom