Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

517 Kratochvil (1965-1973), tud.-os titkára (1965-1971), a régészeti osztály vezetője (1971-1974), a Veszprém M.-i Múz.-i Szervezet ig.-ja (1974­1978), tud.-os titkára (1978-1980), tud.-os fő­munkatársa (1980-1982). Közben a BME-n műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett (1980). Az MNM munkatársa (1983— 1993); a Régészeti Adattár osztályvezetője, majd az intézmény főig.-ja (1993. jún. 1-jétől haláláig). - Tud.-os kutatásai középpontjá­ban a honfoglalás és az államalapítás korá­nak régészete, vmint a középkori m. város- történet állt. Első, zömmel a 10-11. sz.-i vise­letanyaggal foglalkozó dolgozatai az Ar- chaeologiai Értesítőben jelentek meg (1955— 1959). Az 1950-es évek elején kezdte gyűjte­ni A Közép-Duna medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei c. leletkataszter anyagát. Székesfehérvári és veszprémi évei alatt érdeklődési köre a településtörténettel bővült. 40 szezonban 160 ásatáson vett részt; ezek közül kiemelkedik a Szt. István alapította székesfehérvári Szűz Mária-pré- postság templomának (kir. bazilika) hitele­sítő ásatása (1965-1972,1988-tól), a veszpré­mi székesegyház, a Gizella-kápolna, a Szt. Miklós-templom kutatása. Tud.-os eredmé­nyeit közel 100 publikáció őrzi. Kutatási eredményeit népszerűsítő cikkekben is is­mertette. Nevéhez fűződik a székesfehérvá­ri történész ülésszaksorozat (1966-1972) megszervezése, amelyek tematikája felölelte a város történetét a kezdetektől napjainkig; az elhangzott előadásokat négy kötetbe szerkesztve jelentette meg (Székesfehérvár Évszázadai). Jelentős szerepet vállalt a veszprémi múz. Baráti Körének megszerve­zésében. Az 1989-1990. évi politikai változá­sok eredményeként neki jutott az a feladat, hogy a bp.-i Új Köztemetőben exhumálja az 1950-es évek és az 1956. évi forradalom ál­dozatainak, köztük Nagy Imrének és már­tírtársainak földi maradványait (70 exhu­málás, 1989-1993). - Több tud.-os társaság, így a M. Régészeti és Művészettörténeti Tár­sulat, az Orsz. Múz.-i Tanács, a M. Történel­mi Társulat, a Középkori Régészeti Biz., a Királysír Biz. (titkár, 1984-től), az ICOMOS, az MTA Régészeti Biz.-a választotta tagjává, ill. tisztségviselőjévé. - Millenniumi Emlék­érem (1972), Kuzsinszky-emlékérem (1974), Veszprém megyéért érdemérem, Móra Fe­renc-emlékérem (1989), Nagy Imre-emlék- plakett (posztumusz, 1993), M. Műemlékvé­delemért díj (posztumusz, 1994). F. m.: Adatok az S-végű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez (Archaeologiai Értesítő, 84., 1957,175-186.); Embertani adatok és módszerek újabb alkalmazási lehetőségei a régészetben (Anthropoló- giai Közlemények, 3., 1959, 17-31.); A Közép- Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Fehér Gézával, Éry Kin­gával (Régészeti Tanulmányok 2. Bp., 1962); A pa­pi honfoglaláskori temető (Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 3., 1963, 27-38.); A székesfe­hérvári középkori bazilika (István király Múzeum Közleményei, 5., 1966, 89-96.); Székesfehérvár X­XI. századi településtörténeti kérdései (in: Székesfehér­vár Évszázadai. Székesfehérvár, 1967, 35—47.); Újabb adatok a veszprémi Gizella-kápolna középkori és újkori építéstörténetéhez (Építés és Építészettudo­mány, 15., 1983, 273-281.); A várostörténeti kutatá­sok kérdéséhez; A veszprémi és a zirci templomok kuta­tásának újabb eredményei (in: Középkori régészetünk újabb eredményei... Bp., 1985, 313-317.; 353-362.); Veszprém. Gizella-kápolna (Tájak-Korok—Múzeu­mok Kiskönyvtára. Bp., 1986); Szent István király sírjának és kultuszhelyének kérdése (in: Szent István és kora. Szerk. Glatz Ferenc, Kardos József. Bp., 1988, 166-172.); The settlement history of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages (in: Towns in mediaval Hungary. Szerk. Gerevich László. Bp., 1990, 51-95.); Veszprém középkori topográfiája (Du­nántúli Dolgozatok. C. 3. Pécs, 1991, 107-111.); Über die Bauperioden der Burg von Veszprém (Cast­rum Bene, 3., 1992). írod.: Kiss Attila: K. A. (Archaeologiai Értesítő, 120., 1993,89-90.); Rainer Pál: In memoriam K. A. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1993-94. Veszprém, 1994, 19-24.); Gedai István: Dr. K. A. (Folia Archaeologica, XLIV., 1995, 27-36.); Kiss A.: A. K. (Acta Archaeologica, 1995, 325-327.); K. A. Veszprém megyei kutatásaiból. Szerk. Regenye Judit (Veszprém, 2000). Biczó Piroska, Kópházi Ferencné Kratofil Dezső: — Baráti Dezső Kratochvil Károly, szentkereszthegyi; Kratochwill, Kratochwil (1869. dec. 13. Brünn, Morvao. -1946. szept. 19. Bp.): hivatásos ka­tonatiszt, múzeumigazgató. - Édesapja Kratochvil József (1832-1887) m. kir. hon­véd ezredes. - Bécsújhelyen elvégezte a

Next

/
Oldalképek
Tartalom