Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
511 Kőfaragó-Gyelnik Stephan der heilige und Pécsvárad (Specimina Nova Universitatis Quinqueecclesiensis, IV., Pécs, 1989); Az egri vár feltárása Vili. (1957-1988) (Agria, XXV-XXVI., Eger, 1990, 317-375.). írod.: Sedlmayr János: K. K. (Műemlékvédelem, XXXIV., 1991, 4., 249.); Uzsoki András: K. K. (Archaeologiai Értesítő, 1991.1-2., 86-87.). - Bibi.: Kárpátiné Ézsiás Edit: K. K. egri vonatkozású művei (Az Egri Vár Híradója 21-22., 1990, 6-9.). Cs. Schwalm Edit Kozocsa Tivadar (1853 Erzsébetváros 1895. márc. 6. Bp.): tanár, múzeumi titkár. - A bp.-i tudományegy.-en középisk.-i tanári oklevelet szerzett. A József Műegy.-en tanársegéd (1874), a Paedagogiumban a természetrajz tanára (1875-től). Az Orsz. Tanszer- múz. titkára (az 1870-es évektől). Központi szerepet vállalt a tanszermúz. tevékenységei közé tartozó tanszerbírálatok elkészítésében. Másokkal együtt elkészítette a népisk.-i szemléltető eszközök mintagyűjt.- einek sorozatait, közöttük az általa megtervezett, s „alap-gyűjt."-nek emlegetett „hármas gyűjt."-t (természettani, vegytani és ásványtani), amelyhez használati utasítást is kidolgozott (1883). F. m.: Használati utasítás az országos tanszermúzeum állandó bizottsága által népiskolák számára összeállított természettani, vegytani és ásványtani hármas gyűjteményhez. Heller Ágosttal (Bp., 1883); A IV. egyetemes tanítógyűléssel kapcsolatban Budapesten a Köztelken rendezett taneszköz és tankönyvkiállítás katalógusa, egyszersmind kalauz a kiállítás helyiségeiben (Bp., 1890). írod.: Pallas VI.: 860.; Szinnyei VI.: 1456. Bogdán Melinda Kőfaragó-Gyelnik Vilmos; Gyelnik (1906. márc. 30. Bp. - 1945. márc. 15. Amstetten, Ausztria): biológus, botanikus, lichenoló- gus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. Bölcsészettud.-i Karán tanult (1924-1928). Harmadéves korában Monographia Peltigera- rum Hungáriáé c. dolgozatával pályadíjat nyert, s a Bp. Székesfőváros tanácsa által meghirdetett utazási ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra ment; felkereste a fontosabb zuzmógyűjt.-eket, köztük a bécsi, a berlini, a helsinki, a stockholmi és az uppsalai herbáriumokat. Útjáról gazdag gyűjtött anyaggal tért haza. Az Állatorvosi Főisk. Növénytani Tanszékén mb. tanársegédként növénytani gyakorlatokat vezetett (1927). Nyolc hónapos szerződést kapott a kairói mezőgazda- sági múz.-hoz (1928). Adatok Magyarország zuzmó vegetációjához. 11. c. dolgozatával Tu- zson János professzornál doktori (1929), majd a bp.-i egy.-en magántanári oklevelet szerzett (1930). A debreceni tudományegy.- en Soó Rezső tanszékén magántanár (1934- től); „A telepes növények rendszertana", ill. „Zuzmóhatározás alapismeretei" címmel tartott előadásokat. A bp.-i Természettud.-i Múz. Növénytára munkatársaként (1930- tól) - Timkó György nyomdokain haladva - kiterjedt gyűjtőmunkát végzett Mo. területén, Erdélyben, az É-i-Kárpátokban és Jugoszláviában. Értékes külföldi csereanyagokat is szerzett. Az 1940-es évek közepére a Növénytár zuzmógyűjt.-ét Európa egyik alapvető zuzmóherbáriumává fejlesztette. Flo- risztikai munkássága Mo.-ra (Adatok Magyar- ország zuzmó vegetációjához), Argentínára, Japánra és Oregonra (USA) terjedt ki. Érdeklődése középpontjában elsősorban az ún. makrozuzmók álltak. Több nemzetséget is behatóan tanulmányozott (pl. Alectoria, Bryopogon, Nephroma, Peltigera, Rama- lina). A Parmeliakkal egy három, vmint egy nyolc részből álló cikksorozatban foglalkozott, amelyeket a Magyar Botanikai Lapokban, a Feddes Repertóriumban és az Annales Mycologiciben közölt (1930-1938). A kékeszöld algákat tartalmazó zuzmókról szóló monográfiája Ludwig G. Rabenhorst Kryptogamenflora sorozatának külön köteteként jelent meg (1940). Rendkívül fontos és értékes munkát végzett a Növénytár zuzmó- gyűjt.-ében fellelhető típuspéldányok revíziójával, amelynek eredményeit a múz. évkönyvében publikálta (Revisio typorum ab auctoribus variis descriptorum. I-VIL). Tanulmányozta a zuzmókon élő parazita gombákat is. 103 tud.-os közleményében 1307 nóvumot közölt, amelyből 264 az új faj. Nevét három zuzmófaj viseli. Fajkoncepcióját többen is kritizálták. - AM. Botanikusok Borbás Társaságának alapító tagja (1938), a társaság lapjának, a Borbásiának szerkesztője (1938-1940), a társaság kettéválása után (hat alapító tag kivált, és megalapította a M. Növénytani Társaságot) a Borbás Társaság új folyóiratának, a Borbásia novának az elin-
