Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kőhegyi 512 dítója (1944-ig összesen 25 füzete jelent meg). Nyilas párttagsága és vezetői posztja miatt elhagyta az országot (1944), egyes források szerint az amstetteni állomáson veszteglő vonatot ért bombatámadás során vesztette életét. F. m.: De Familia Heppiacearum. 1-2. (Feddes Repertorium, 1935); Revisio typorum ab auctoribus variis descriptorum. I-VII. (Annales Musaei Natio- nalis Hungaricae, 1935-1942); Cyanophili II. (Liefemng I. Lichinaceae, Heppiaceae; Lieferung II. Pannariaceae) (in: Kryptogamenflora von Deutschland und der Schweiz. Szerk. Rabenhorst, L. Bd. 9. Abt. 2. Teil. 2. Leipzig, 1940). Irod.: Grummann, Vitus: Biographisch-bibliographisches Handbuch der Lichenologie (Hildesheim, 1974); Sjödin, Äke: Gyelnik's new liehen names (Acta Horti Gotoburgensis, 1954); Verseghy Klára: Die Lichenologen Ungarns (Feddes Repertorium, 1963). Lőkös László Kőhegyi Mihály (1934. márc. 11. Katy- már - 2001. jún. 18. Baja): régész, múzeumigazgató. - Az ELTE BTK régész szakán végzett; László Gyula tanítványaként a népvándorlás korra szakosodott. Az MNM gyakornoka, a bajai Türr István Múz. régésze (1958-tól), ig.-ja (1986-1996); nyugállományba vonulása után uo. részfoglalkozású régészként dolgozott (1999-ig). Baja város képviselő-testületének tagja (1990-1994). Megkezdte E-Bácska (Bács-Kiskun m. D-i része) régészeti kutatását. Az 1970-es évek végéig - a bajai mellett - ellátta a kalocsai és a kiskunhalasi múz. gyűjtőkörének régészeti munkáit is. Legjelentősebb kutatási eredménye a madarasi szarmata temető 13 évig tartó, máig egyedülálló ásatása (1962-1975); ez a szarmaták egyetlen teljes egészében feltárt temetője (666 sír). Kisebb ásatások és leletmentések százait végezte Baján és környékén. Munkássága eredményeként a bajai múz. régészeti gyűjt.-ébe közel 40 000 tárgy került. Több tudományágra kiterjedő publikációinak száma meghaladja az ezret, többek között numizmatikai, irodalomtörténeti, képzőművészeti, helytörténeti tanulmányai, cikkei jelentek meg. Számos hazai és nemzetközi konferencián vett részt előadóként, így Angliában, Franciao.-ban, Né- meto.-ban, Ausztriában, Belgiumban stb. Elindította és haláláig szerkesztette a Bajai Dolgozatok c. múz.-i kiadványsorozatot. A M. Numizmatikai Társaság alelnöke (2001- ig). - Móra Ferenc-emlékérem (1982), Réthy- emlékérem (1988), Bács-Kiskun M. Tud.-os Díja (1988, 1996), Széchényi-érem (1998), Römer Flóris-emlékérem (2000), Baja Város díszpolgára (posztumusz, 2001). F. m.: Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái. 1918-1921. Gergely Ferenccel (Bajai Dolgozatok 1. Baja, 1974); Nagybaracska földrajza és története 1848-ig. Hajdók Imrével (Bajai Dolgozatok 2. Baja, 1976); Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban. Kapocs Nándorral (Bajai Dolgozatok 4. Baja, 1980); Katymár és környékének középkori oklevelei a Zichy Okmánytárban. Kapocs Nándorral (Bajai Dolgozatok 5. Baja, 1983); A bajai ferencesek háztörténete I. 1694-1840. Előszó, jegyzetek (Bajai Dolgozatok 12. Baja, 2000). Bibi: K. M. munkássága. Bibliográfia (Muzeológus pályaképek Bács-Kiskun megyéből 2. Szerk. Bárth János. Kecskemét, 1994). Merk Zsuzsa Köntzei Gerő, karatnai (1875 Küküllő- vár? - ?): orvos, földbirtokos. - Déván élt, 1900-tól praktizált. Hátszegi járásorvos, képesített törvényszéki orvos, majd nyugdíjta- lan nyugdíjas. Kisbirtokosként Küküllővá- ron gazdálkodott; mezőgazdász és borászati szakember. Részt vett a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. és az Erdélyi Gazdasági Egylet 1933. évi gazdasági kiáll.-án. - Az 1900-as évek elejétől gyűjtött rovarokat, főleg lepkéket; tud.-osan elrendezett gyűjt.-t állított össze. A II. vh. előtt a Retyezát- hegység rovartani kutatását vezette; a hegység lepkefaunájára vonatkozó adatai a nagyszebeni természettud.-i társulatnál, Diószeghy László tanulmányában jelentek meg. Bekapcsolódott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. kutatómunkájába (1931), Diószeghyvel és László Józseffel Sugásfürdőn és a Rétyi Nyírben, Szovátán, majd egyedül Pókán, újra Maros m.-ben (1936), a Gyilkos-tónál és a Görgényi- havasokban gyűjtött a múz.-nak (1937). A múz.-i anyag gyarapítása céljából mozgósította a Székelyföldet kutató zoológusokat (László Kálmán, Soó Rezső, Diószeghy, Dobay László, K. Zajzon Gerő), megszervezte a Hargita-expedíciókat (1935), és ki-
