Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Kőhegyi 512 dítója (1944-ig összesen 25 füzete jelent meg). Nyilas párttagsága és vezetői posztja miatt elhagyta az országot (1944), egyes for­rások szerint az amstetteni állomáson vesz­teglő vonatot ért bombatámadás során vesz­tette életét. F. m.: De Familia Heppiacearum. 1-2. (Feddes Repertorium, 1935); Revisio typorum ab auctoribus variis descriptorum. I-VII. (Annales Musaei Natio- nalis Hungaricae, 1935-1942); Cyanophili II. (Liefemng I. Lichinaceae, Heppiaceae; Lieferung II. Pannariaceae) (in: Kryptogamenflora von Deutsch­land und der Schweiz. Szerk. Rabenhorst, L. Bd. 9. Abt. 2. Teil. 2. Leipzig, 1940). Irod.: Grummann, Vitus: Biographisch-bibliogra­phisches Handbuch der Lichenologie (Hildes­heim, 1974); Sjödin, Äke: Gyelnik's new liehen names (Acta Horti Gotoburgensis, 1954); Verse­ghy Klára: Die Lichenologen Ungarns (Feddes Repertorium, 1963). Lőkös László Kőhegyi Mihály (1934. márc. 11. Katy- már - 2001. jún. 18. Baja): régész, múzeum­igazgató. - Az ELTE BTK régész szakán vég­zett; László Gyula tanítványaként a népván­dorlás korra szakosodott. Az MNM gyakor­noka, a bajai Türr István Múz. régésze (1958-tól), ig.-ja (1986-1996); nyugállomány­ba vonulása után uo. részfoglalkozású ré­gészként dolgozott (1999-ig). Baja város képviselő-testületének tagja (1990-1994). Megkezdte E-Bácska (Bács-Kiskun m. D-i része) régészeti kutatását. Az 1970-es évek végéig - a bajai mellett - ellátta a kalocsai és a kiskunhalasi múz. gyűjtőkörének régésze­ti munkáit is. Legjelentősebb kutatási ered­ménye a madarasi szarmata temető 13 évig tartó, máig egyedülálló ásatása (1962-1975); ez a szarmaták egyetlen teljes egészében fel­tárt temetője (666 sír). Kisebb ásatások és le­letmentések százait végezte Baján és kör­nyékén. Munkássága eredményeként a bajai múz. régészeti gyűjt.-ébe közel 40 000 tárgy került. Több tudományágra kiterjedő publi­kációinak száma meghaladja az ezret, töb­bek között numizmatikai, irodalomtörténe­ti, képzőművészeti, helytörténeti tanulmá­nyai, cikkei jelentek meg. Számos hazai és nemzetközi konferencián vett részt elő­adóként, így Angliában, Franciao.-ban, Né- meto.-ban, Ausztriában, Belgiumban stb. El­indította és haláláig szerkesztette a Bajai Dolgozatok c. múz.-i kiadványsorozatot. A M. Numizmatikai Társaság alelnöke (2001- ig). - Móra Ferenc-emlékérem (1982), Réthy- emlékérem (1988), Bács-Kiskun M. Tud.-os Díja (1988, 1996), Széchényi-érem (1998), Römer Flóris-emlékérem (2000), Baja Város díszpolgára (posztumusz, 2001). F. m.: Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi prob­lémái. 1918-1921. Gergely Ferenccel (Bajai Dolgo­zatok 1. Baja, 1974); Nagybaracska földrajza és törté­nete 1848-ig. Hajdók Imrével (Bajai Dolgozatok 2. Baja, 1976); Szeremle középkori oklevelei a Zichy ok­mánytárban. Kapocs Nándorral (Bajai Dolgozatok 4. Baja, 1980); Katymár és környékének középkori ok­levelei a Zichy Okmánytárban. Kapocs Nándorral (Bajai Dolgozatok 5. Baja, 1983); A bajai ferencesek háztörténete I. 1694-1840. Előszó, jegyzetek (Bajai Dolgozatok 12. Baja, 2000). Bibi: K. M. munkássága. Bibliográfia (Muzeoló­gus pályaképek Bács-Kiskun megyéből 2. Szerk. Bárth János. Kecskemét, 1994). Merk Zsuzsa Köntzei Gerő, karatnai (1875 Küküllő- vár? - ?): orvos, földbirtokos. - Déván élt, 1900-tól praktizált. Hátszegi járásorvos, ké­pesített törvényszéki orvos, majd nyugdíjta- lan nyugdíjas. Kisbirtokosként Küküllővá- ron gazdálkodott; mezőgazdász és borásza­ti szakember. Részt vett a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. és az Erdélyi Gazda­sági Egylet 1933. évi gazdasági kiáll.-án. - Az 1900-as évek elejétől gyűjtött rovarokat, főleg lepkéket; tud.-osan elrendezett gyűjt.-t állított össze. A II. vh. előtt a Retyezát- hegység rovartani kutatását vezette; a hegység lepkefaunájára vonatkozó adatai a nagyszebeni természettud.-i társulatnál, Diószeghy László tanulmányában jelentek meg. Bekapcsolódott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. kutatómunkájába (1931), Diószeghyvel és László Józseffel Sugásfürdőn és a Rétyi Nyírben, Szovátán, majd egyedül Pókán, újra Maros m.-ben (1936), a Gyilkos-tónál és a Görgényi- havasokban gyűjtött a múz.-nak (1937). A múz.-i anyag gyarapítása céljából mozgó­sította a Székelyföldet kutató zoológuso­kat (László Kálmán, Soó Rezső, Diószeghy, Dobay László, K. Zajzon Gerő), megszer­vezte a Hargita-expedíciókat (1935), és ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom