Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Kozák

510

ált. isk.-ban tanított (1951-ig). Az ELTE-n muzeológus-régész szakon tanult (19511956). Az MNM gyakornoka (1955-1956). Középkori régészetből muzeológusi oklevelet szerzett (1956). Az MNM Fegyvertárában segédmuzeológus, az Orsz. Műemléki Felügyelőség első szakképzett régésze (1957- től). A Bp.-i Műszaki Egy. műemléki szakmérnöki képzésén előadó, a Mélyépítő Tervező Váll. egri régészeti munkáinál megbízott tanácsadó. - A műemlékek védelmét, helyreállítását és megőrzését célzó orsz. program keretében munkássága az egész országra kiterjedt. Elsősorban a m. középkort kutatta, szakavatott ismerője volt a m. várépítészetnek. A sümegi várban végzett feltárásai, építéstörténeti és építésszerkezeti vizsgálatai lehetővé tették a várrom korszerű felújítását. Az egri várban haláláig végzett ásatásokat; a gótikus püspöki palota, a várszékesegyház, a Föld- és a Tömlöcbás- tya, a korai keresztelőegyház, az Árpád-kori falu és a temető, vmint a középkori műhelyek, kemencék kutatása kapcsolódik a nevéhez. Pécsváradon a középkori várat, Szigligeten a várromot tárta fel. Győrött a Káptalandombon lévő székesegyház építéstörténetének és a két kis középkori templomrom szerepének tisztázásával foglalkozó ásatásokat vezette, s kutatta a Püspökvár középkori történetét. A fentieken túl egész sor középkori templom és más objektum kutatásánál volt ásató régész vagy szakértő tanácsadó (pl. Borsod m.: kácsi templom; Csongrád m.: kiszombori körtemplom; Pest m.: budajenői temetőkápolna; Somogy m.: törökkopányi templom; Veszprém m.: szigligeti Avasi templom, ugodi várdomb és templom, tihanyi Árpád-kori remetetelep; Zala m.: zalaszántói templom és kehidai temetőkápolna stb.). Vizsgálta legkorábbi román stílusú műemlékeinket, többek között a pécsváradi és a szekszárdi apátsági templomot, s tudatosította a tarnaszentmáriai templom páratlan értékeit. Új megállapításokat tett a körtemplomokról, és foglalkozott a félköríves és egyenes szentélyzáródá- sú (falusi) kistemplomokkal. Több évtizeden keresztül kutatta a szerzetesrendek történetét, építészeti sajátosságait. Arra törekedett, hogy a bencés és cisztercita emlékek mellé hasonló súllyal kerüljön a premontreiek román kori építészete. Fontosnak tartotta a régészeti tárgyi leletanyag publikálását. Különösen a kerámiák, a gótikus és reneszánsz kályhák, kályhacsempék érdekelték, s foglalkozott a középkori kőfaragványok- kal is. Építészettörténeti tanulmányaiban a hazai anyagon kívül jelentős európai, mediterrán és elő-ázsiai összehasonlító anyagra támaszkodott. Tanulmányai orsz. periodikákban, megyei múz.-i évkönyvekben jelentek meg (Acta Archaeologica, Folia Archae- ologica, Magyar Műemlékvédelem, Építés- Építészettudomány, Műemlékvédelem, Arrabona, Az Egri Múzeum Évkönyve, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, A szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Jászberényi Jász Múzeum Évkönyve, Bihari Múzeum Évkönyve, Jászkunság, MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője). Rendkívüli szakmai igényességgel készítette tud.-os ismeretterjesztő munkáit; a Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára sorozatban kilenc ismertetője jelent meg. Az ásató régész és feldolgozó muzeológus szerencsésen ötvöződött munkásságában. Jelentős kiáll.-okat rendezett a sümegi várról, vmint az egri vár történetéről. Sedlmayr Jánossal közösen rendezte az egri vár középkori kőtárát. Az egri várfeltárás 30 éve c. kiáll, összegezte több évtizedes kutatómunkáját.

F. m.: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái (Az Egri Múzeum Évkönyve III., Eger, 1965, 95-118.); Félköríves szentélyű templomok a XI. században (Archaeologiai Értesítő, 93., 1966, 47-64.); A románkori egyenes szentélyzáródású templomok hazai kialakulásáról (Magyar Műemlékvédelem III. Bp., 1966, 111-132.); A sümegi vár feltárása és helyreállítása (1957-1963). Koppány Tiborral (Magyar Műemlékvédelem. IV. 1963-1966. Bp., 1969, 91-144.); A győri székesegyház feltárása. Uzsoki Andrással (Arrabona 12. Győr, 1970,

111-162.); Eger vára. Détshy Mihállyal (in: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972, 77-159.); Eger. A vár hadi története (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 30. Bp., 1980; 5. kiad. 1988); Korai sok- szögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati oldalán (Magyar Műemlékvédelem. IX. Bp., 1984,73-114.); Közép-Európa centrális templomai (IX-XI. század) (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17., 1984, [1986], 107-144.);