Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
505 Kovács 227-238.; 61., 1969, 301-316.; 62., 1970, 281-288.; 63., 1971, 239-260 ). Bálint Zsolt-Ronkay László Kovács Margaréta Venera (1941. máj. 16. Ploieşti - 1995. júl. 18. Arad): tanár, muzeológus. - A temesvári pedagógiai főisk. földrajz-történelem szakán (1967), majd a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegy. történelem-filozófia szakán végzett (1978). Megyei és aradi középisk.-kban tanított, majd az aradi múz. újkori történelem osztályának munkatársa lett (1983-1995. jún. 1.; nyugdíjba vonulásáig). Számos újságcikke jelent meg az aradi sajtóban. 1992. okt. 12-én Szegeden kiáll.-t rendezett az aradi 1848-49-es ereklyemúz. tárgyaiból Kik érted haltak, szent világszabadság címmel. F. m.: Contribuţii privind începuturile alianţei naţionalităţilor asuprite din Imperiul austro ungar (Zirida- va, XV-XVI., Arad, 1987,143-158.); Conştiinţa unităţii naţionale reflectate in paginile „Amicul poporului" (uo., XVIII., 1993,147-151.). Lanevschi Gheorghe Kovács Margit (1902. nov. 30. Győr - 1977. jún. 4. Bp.): keramikusművész. - Ered. grafikusnak készült, Jaschik Almos isk.- jában tanult. Az 1920-as évek közepén kezdett érdeklődni a kerámiaművészet iránt. Hertha Bucher bécsi keramikus műhelyében, majd a müncheni Iparművészeti Fő- isk.-n folytatott keramikusi és szobrászati tanulmányokat (1928-1929). Keramikusi alkotói világában kezdettől nyitottak egymás felé a hagyományos képző- és iparművészeti műfajhatárok, messze megelőzve a kortárs iparművészet hasonló törekvéseit. Művészi pályáját az 1930-as évek elején mintázott terrakotta kisplasztikák és reliefek, vmint korongolt dísztárgyak és funkcionális tárgyak alkotásával kezdte. Az 1940-es években figurái egyrészt nyúlánkabb arányú, oszlopszerű alakokká váltak. A folklo- risztikus inspiráció az 1950-es években tovább erősödött életművében. Ebben az időszakban születtek realista hangvételű, nagyméretű korongolt figurái is. Az 1960-as években egyrészt expresszív felületkezelésű, másrészt geometrikusán zárt plasztikákat alkotott. A geometrizálást a dekorativi- tással összeegyeztetni szándékozó stíluskísérletei során olyan sajátos formafelfogáshoz jutott el, amely úttörő jelentőségű kortárs kerámiaművészetünkben. Gádor István és Gorka Géza mellett a modern m. kerámia egyik megalapítója, európai szintű képviselője. - Kossuth-díj (1948), érdemes művész (1953), kiváló művész (1959). - 1971-ben életjáradéki, 1972-ben ajándékozási szerződést kötött a Pest M.-i Múz.-ok Igazgatóságával; ezek értelmében halála után az igazgatósághoz került közel 500 db kerámiája. 1973. ápr. 29-én nyílt meg állandó kiáll.-a Szentendrén, a Vastagh György u. 1. sz. alatti, 18. sz.-i barokk műemlék épületben. A múz.-ot 1977-ben egy udvari épülettel bővítették; jelenleg a két épületben tíz kiállítóteremben 312 alkotása látható. Irod.: P. Brestyánszky Ilona: K. M. (Bp., 1961; 1976); P. Brestyánszky Ilona: K. M. Gyűjtemény kat.-a. Bev. (Szentendre, 1981); Múzeumok Pest megyében (Pest Megyei Múzeumi Füzetek. Új sorozat 3. Főszerk. Soós Sándor. Szentendre, 1996, 34-36.); Schenk Lea: K. M. Gyűjtemény kat.-a. Bev. (Szentendre, 1996); MÉL HL: 433.; KMML II.: 499-501. Schenk Lea Kovács Mihály (1818. júl. 25. Tisza-Abád - 1892. aug. 3. Bp.): festőművész. - Művészeti tanulmányait Pesten, Landau Lénárt rajzisk.- jában kezdte (1833), majd a bécsi Képzőművészeti Akad.-n - ifj. Markó Károllyal, Weber Henrikkel, Borsos Józseffel, Molnár Józseffel és Schäf- fer Bélával egy időben - Leopold Kupelwieser, Johann Ender és Josef Danhauser tanítványa volt (1835-től). Bécsben 1840-ben, a Pesti Műegylet kiáll.-án 1841-ben mutatkozott be műveivel a nyilvánosság előtt. Tüdőbaja miatt az Orczy család támogatásával Itáliába utazott (1841). Id. Markó Károly meghívására 1843-ban nyolc hónapot töltött Firenzében és környékén; a csodált m. mester környezetében a tájfestés felszabadultabb érzésével, festőibb kifejezésmódjával ismerkedett meg; ekkortájt számos akvarellt és kisebb méretű, megkapóan bensőséges, meleg fénnyel
