Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
497 Kossuth (Kolozsvár, 1934); Budai Nagy Antal. Dráma (Kolozsvár, 1936); A székely nép művészete (Bp., 1944); Erdély népi gazdasági építészete (Kolozsvár, 1944); Falusi építészet (Kolozsvár, 1945); Mezőgazdasági építészet (Kolozsvár, 1957); Testamentum és Agrikul- túra (vál. művei, Marosvásárhely, 1997). írod.: A legjobb élet, amit magamnak el tudtam képzelni. Benkő Samu beszélgetései K. K.-lyal (Bukarest, 1978); „Kőből, fából házat... igékből várat", In memóriám K. K. 1883-1983. Szerk. Sass József (Bp., 1983); K. K. Képeskönyv. Szerk. Sass József (1989); Pál Balázs: K. K. (Bp., 1989); K. K. Életrajz. Közzéteszi Benkő Samu (Bp.-Bukarest, 1991); Gall, Anthony: „A House from Wood and Stone... From Words a Castle". Doktori értekezés (University of Queensland, 1992); K. K. egyetemessége. Tanulmányok, emlékezések, levelek és dokumentumok. Szerk., előszó: Mészáros József (Bp., 1996); Nagy Enikő: Az építő K. K. (Bp., 1995); Erdélyi Lexikon (1928, 155-156.); MÉL III.: 426-428.; MNL 11.: 366.; ÚMILII. (téves halálozási nap: aug. 25.!); RMIL 3.: 128-133.; Gulyás XVI.: 1070.; MKL VII.: 251-252. - Bibi.: K. K. Válogatott bibliográfia. Összeáll. Vajk Ilona. (Bp., 1994). Boér Hunor, Miklósi-Sikes Csaba Kós Károly, ifj. (1919. aug. 31. Sztána - 1996. febr. 29. Kolozsvár): etnográfus. - Apja id. Kós Károly építész, író. - Kolozsváron teológiát hallgatott, kolozsvári és bp.-i tudományegy.-i tanulmányok után történelem-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett. Viski Károly és Gunda Béla tanítványaként néprajztud.-ból doktori oklevelet szerzett (1944). A kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múz. munkatársa (1944-1979), közben akad.-i kutató (1951-1956), a Bolyai Tudományegy. mb. előadója (1956-1959). Jelentős szerepet vállalt az 1928-ban alapított, majd a II. vh. idején szinte teljesen megsemmisült kolozsvári Szabadtéri Néprajzi Múz. 1956-ban elkezdett újjászervezésében, amelynek kivitelezésére 1964 után került sor. Az általa kezdeményezett, és 1976-tól megjelenő Népismereti Dolgozatok c. sorozat főszerkesztője. - Az erdélyi néprajzi muzeológia legismertebb képviselője. Főként Erdély néprajzával, különösen a magyarok tárgyi kultúrájával foglalkozott. 1943-1996 között több száz tanulmánya jelent meg az építkezés, lakásbelső, díszítőművészet, állattartás, földművelés, vásárok és kereskedelem, társas munkák, népviselet, táplálkozás témaköréből. Tanulmányait saját, igen magas szinten kivitelezett rajzaival illusztrálta. - Györffy István-emlékérem (1982). F. m.: Népélet és néphagyomány (Bukarest, 1972); A vargyasi festett bútorok (Bukarest, 1972); Kászoni székely népművészet. Szentimrei Judittal, Nagy Jenővel (Bukarest, 1972); Szilágysági magyar népművészet. Szentimrei Judittal, Nagy Jenővel (Bukarest, 1974); Tájak, falvak, hagyományok (Bukarest, 1976); Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Szentimrei Judittal, Nagy Jenővel (Bukarest, 1978) ; Eszköz, munka, néphagyomány (Bukarest, 1979) ; Moldovai csángó népművészet. Szentimrei Judittal, Nagy Jenővel (Bukarest, 1981); Erdély népi építészete (1989); Néprajzi képeskönyv Erdélyből (Bukarest, 1994); A Mezőség néprajza. I—II. (Bukarest, 2000). írod.: Csorba Csaba: Dr. (ifj.) K. K. munkássága (Ethnographia, 1973, 200-204.); Zepeczaner Jenő: Dr. K. K. néprajzi grafikái (Művelődés, 1980. 8- 9.); RMIL 3.: 133-135.; MNL 11.: 366. Miklósi-Sikes Csaba Kossuth Lajos, udvardi és kossuti vagy kossutfalvi (1802. szept. 19. Monok - 1894. márc. 20. Turin, Olaszo.): politikus, államférfi, természettudományi gyűjtő. - Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és Sárospatakon végezte. Bp.-en ügyvédi vizsgát tett (1823). Zemplén vm.-ben ügyvédi gyakorlatot folytatott (1824-1832). Részt vett a pozsonyi országgyűlésen (1832-től). Négyévi fogság (1837-1841), majd ellenzéki, reformer lapok szerkesztése és hírlapi cikkek írása után Pest vm. követévé választották (1847), az országgyűlésen az ellenzék vezéralakja, az Országgyűlési Tudósítások (1832- 1836), majd a Törvényhatósági Tudósítások (1836-1837) szerkesztője. A Pesti Hírlap alapító szerkesztője (1841-1844). Kezdeményezte a Gyáralapító Társaság, majd a Védegylet (1844) megalakítását. Az 1848-1849. évi m. szabadságharc során óriási feladatokat vállalt és oldott meg. A Batthyány-kor- mány pénzügyminisztere (1848. ápr.- szept.), a kormány lemondása után a javaslatára létrehozott Orsz. Honvédelmi Bizottmány elnöke (1848. szept-1849. ápr.). Kezdeményezésére mondta ki a Függetlenségi Nyilatkozatban a Debrecenbe költözött országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását
