Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Koszta 498 (1849. ápr. 14.); ugyanekkor kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, ahol aktív tevékenységet fejtett ki, amíg reményt látott a haza függetlenségének kivívására; megalapította a M. Nemzeti Igazgatóságot, s megindította a M. Légió szervezését. 1865 után Turinban élt. A Habsburgokkal való kiegyezés (1867) után az emigrációban a ter- mészettud.-okhoz, elsősorban a botanikához menekült. Érdekelte a kémia és a földtud.-ok, tájékozott volt a korabeli geológiai irodalomban. Foglalkoztatta a csillagok világa, saját teleszkópján megfigyeléseket is végzett. Érdeklődését az őslények is felkeltették. Mintegy 20 ezer db-ból álló ősmarad- vány-gyűjt.-e 1956 nov.-ében Bp.-en elpusztult; az 1956. évi forradalmat csak néhány csiga és kagyló élte túl, ezeket a M. Termé- szettud.-i Múz. Föld- és Őslénytára, vmint a Debreceni Egy. őrzi. É-olaszo.-i számkivetésében, idős kora ellenére rendkívüli szellemi és fizikai energiával botanizált (1867— 1884); hegyet mászott, növényeket gyűjtött, járt az Alpokban és az Appenninekben. Mintegy négyezer lapból álló herbáriumának legnagyobb részét maga gyűjtötte az É- itáliai hegyekben, de a hazai botanikusoktól is kapott növényeket. Több szakemberrel levelezett is, pl. Janka Viktorral, Kanitz Ágostonnal, Szontagh Miklós orvos-botanikussal és Herman Ottóval. Gyűjtött növényeit maga határozta, herbáriumi lapjait szép kalligrafikus betűkkel írt, saját kezű jegyzetekkel látta el. Foglalkoztatta a növényfajok elkülönítése, a növények rendszerbe sorolása, a növények gyógyító és mérgező hatása stb. Szívesen adott herbáriumi növényeinek m. nevet, s e téren vitába szállt a botanizáló Haynald Lajos bíboros érsekkel, aki szükségtelennek, sőt károsnak tartotta a növénynevek - szerinte erőltetett - magyarítását. ~ valóságos nemzeti kultúrszerencsétlen- ségnek tartotta Haynald latinizáló „rögeszméjét". Herbáriumát fiától, Kossuth Ferenc- től megvásárolta a m. állam (1894-1895); jelenleg a M. Természettud.-i Múz. Növénytára őrzi, két eredeti, egykor turini dolgozó- szobájában álló, 16 rekeszes szekrényben. A herbárium lapjai beszámozottak, dobozokban, családok szerint abc-be rendezettek. Nevét a számtalan utca-, tér- és intézményelnevezésen túl népi növénynevek is őrzik, pl. a —csillag, a —virág, a —rózsa, a —tövis, a —kóró, a —hölgymái, a Kossuthka. F. m.: Összes munkái. I—XIII. Kiad. Helfy I.-Kos- suth Ferenc (Bp., 1880-1911); Irataim az emigrációból. I—III. (Bp., 1880-1882); Összes munkái. Ország- gyűlési Tudósítások. I-V. Kiad. Barta István (Bp., 1948-1961); Összes munkái. XI-XV. Szerk. Sinko- vics István, Barta István (Bp., 1951-1955); K. L. iratai, 1837. május-1840. december. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés. S. a. r. Pajkossy Gábor (Bp., 1989). írod.: Gracza György: K. L. élete és működése (Bp., 1893); Kosáry Domokos: K. a reformkorban (Bp., 1946); Szabad György: K. politikai pályája (Bp., 1977); Szinnyei VI.: 1096-1139.; Gulyás XVI.: 1090.; MÉL I.: 978-981.; MKL VII.: 256-258. Kováts Dezső' Koszta Rozália (1925. febr. 21. Gyulavári - 1993. okt. 8. Gyula): festőművész, művészettörténész, múzeumigazgató. - Férje Hajdik Antal festő. - A M. Képzőművészeti Főisk.-n (1949- 1950), majd a lenin- grádi (ma: Szentpétervár) Művészeti Akad. Repin fittében tanult és szerzett diplomát (1956). 1959-ben tért vissza Gyulára. Részt vett az Alföldi Tárlat (Munkácsy Mihály Múz., Békéscsaba) és a Gyulai Nyári Művésztelep megszervezésében, vezette a Kohán Képzőművész Kört, egyik megalapítója a Gyulai Művészek Társaságának, s tagja volt a Békéstáji Művészeti Társaságnak is. A gyulai Erkel Ferenc Múz.-ban művészettörténész (1969-1978); közben a múz. mb. ig.-ja (1975- 1976). Elsősorban Kohán György (1910— 1966) művészi hagyatékának rendszerezésével, gondozásával és leltározásra való előkészítésével foglalkozott, s a festő életművét bemutató időszaki kiáll.-okát szervezett (Gyula, Berlin, Szófia) és rendezett (Supka Magdolna művészettörténésszel közösen). Ismeretterjesztő publikációi a Békés Megyei Népújság és a Gyulai Hírlap hasábjain, vmint az Új Auróra c. folyóiratban jelentek meg. - A TIT elnökségének tagja, majd a TIT Megyei Művészeti Szakosztályának elnöke.
