Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
487 Kondor mos kísérletet tett egy modern szemléletű városmonográfia és a megyetörténet megírására. (E nagy „vállalkozások" kéziratait hagyatéki anyaga részeként a Herman Ottó Múz. történeti adattára őrzi.) Félszáznál több tud.-os kiadványa és publikációja, vmint az Észak-Magyarország c. napilapban több mint száz újságcikke jelent meg. - Szülővárosában utcát nevezték el róla. F. m.: Adatok Jászberény múltjából (Jászsági Könyvtár 2. Jászberény, 1939); A Herman Ottó Múzeum működése (1954-1964) (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1964, 243-250.); Herman Ottó levelei a miskolci múzeumban (uo., 1965, 17-103.); Múzeumunk 60 éves (uo., 1963,195-205.); A Herman Ottó Múzeum állandó kiállításai (uo., 1966, 34-AO.); A diósgyőri várban 1958-60-ban végzett ásatások régészeti és építéstörténeti vonatkozásai (Múzeumi Füzetek, 13., 1961, 19.); Miskolc kezdeti településtörténetének néhány vizsgálati kérdése (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1966, 389^101.); Miskolci séták (Miskolc, 1972, 157.); Jászberény palánk vára és törökkori települése (Jász Múzeum Jubileumi Évkönyve. Jászberény, 1974, 333-345.). írod.: Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok (Jászsági Füzetek 23. Jászberény, 1995, 52-63.); Dobrossy István: K. J. (in: Miskolc írásban és képekben. 6. köt. Miskolc, 1999, 123- 128.); Bathó Edit: A Jász Múzeum 125 éve (A Jász Múzeum Évkönyve 1975-2000. Jászsági Könyvtár 4. Jászberény, 2001, 5-35.); Gulyás XVI.: 909-910. Bathó Edit, Dobrossy István Komáromy Zsuzsanna; P.-Komáromy; Páricsy Pálné (1942. márc. 20. Veszprém - 1985. aug. 17. Bp.): algológus. - Az ELTE TTK-n biológia-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet (1965), majd A Mátra-hegy- ség néhány talajtípusának összehasonlító talajal- gológiai vizsgálata c. disszertációjával doktori címet szerzett (1975). Elvégezte a Marxista-Leninista Esti Egy.-et (1976-1979). A Kartográfiai Vállalatnál térképszerkesztő (1965-1966), a Természettud.-i Múz. Növénytárának algológusa (1966-tól), helyettes vezetője (1977-1985). - Egy.-i évei alatt Fel- földy Lajos vezetésével az MTA Tihanyi Limnológiai Kutató Int.-ében a Scenedes- mus obtusiusculus Chod. zöldalga szinkron kultúrájának előállításával kapcsolatos kísérleteket végzett. A Növénytárban kutatási területe a talajalgák taxonómiai vizsgálata, különböző talajtípusok algaflórájának feltárása és a talajalga szinuziumok strukturális viszonyainak elemzése volt. Elkészítette a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park talajalga flóralistáját, emellett gyűjtéseket végzett a Budai-hegységben és a Bükkben is. Eredményeket ért el a Chlorhormidium és Scotiella nemzetség taxonómiai problémáinak megoldásában, kísérleteket folytatott a talajalgák peszticid-érzékenységének megállapítására, összehasonlító vizsgálatokat végzett Mo. különböző talajtípusain élő algákon. Gyakran alkalmazott numerikus taxonómiai módszereket. Chlorocardion salinarum néven leírt egy, a tud.-ra nézve új fajt az uránérc szódás kilugzó oldatából. Az 1970-es évektől a barlangokban élő algákat is tanulmányozta; eleinte a barlangbejáratok, zsombolyok flóráját vizsgálta, később a kivilágított barlangokban megtelepedő fajokkal is foglalkozott. A Tud.-os Minősítő Biz. elfogadta Erdei és pusztai ökoszisztémák talajalga-szinuziumainak taxonómiai és strukturális elemzése c. kandidátusi értekezésének tématervét, de súlyos betegsége, majd halála megakadályozta a dolgozat befejezésében. A szódás lugzóoldatok bakteriológiai, algológiai és mikológiái vizsgálatáról társszerzőkkel írt pályamunkáját a Pécsi Akad.-i Biz. első díjjal jutalmazta (1980). Összesen 36 tud.-os közleményt készített. - A Studia Botanica Hungarica szerkesztője (1977-1984). írod.: Buczkó, Krisztina: In memoriam Dr. Zsuzsanna P.-Komáromy (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 78., 1986,11-14.). Buczkó Krisztina Kondor Vilmos (1859. jún. 2. Körmöcbánya - 1942. máj. 21. Balassagyarmat): erdőtanácsos. - A Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akad.-n erdőmérnöki oklevelet szerzett (1880). A balassagyarmati erdőgondnokság (1891-től), az erdőfelügyelőség vezetője (1899-től), főerdőtanácsos (1910-től). A M. Társadalomtud.-i Egyesület helyi biz.-ának tagja. A millennium évében (1896) elkészítette az Erzsébet királynő tiszteletére létesített liget fásításának tervét; a héthektáros ligetet faritkaságokkal és díszbokrokkal (sátorfa, amerikai tölgy, fehér nyírfa, japán jávor, perzsa orgona, japánbirs
