Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Konnerth 488 stb.) telepítette be. A balassagyarmati múz. ig.-ja (1916-1933). Javaslatára, a múzeumalapító iránti tiszteletből az intézmény felvette a Nógrádvármegyei Nagy Iván Múz. nevet (1930. jún. 15.). Létrehozta az 540 darabból álló paleontológiái és őskori gyűjt.-t. Nevéhez fűződik az első történeti, néprajzi és képzőművészeti kiáll, összeállítása és megnyitása (1931. nov. 29.). Elkészítette a balassagyarmatiak kedvelt kiránduló és szórakozó helyének, a Nagyligetnek a tervét (1940). Tud.-os dolgozataiban a gombákkal és a fákkal foglalkozott. - Az Orsz. Erdészeti Egyesület a Palóc ligetben sziklatömbre helyezett emléktáblát állított tiszteletére (1997). F. m.: A házi- vagy futógombáról (Balassagyarmat, 1902); A fehér akácz fajváltozásairól (Erdészeti Lapok, 1908); Az erdők közegészségügyi jelentősége (uo„ 1914). Zólyomi József Konnerth, Josef Georg (1845. márc. 11. Nagyszeben -1914. júl. 25. Nagyszeben): tanár, ev. lelkész. - Tanulmányait Nagyszebenben (1863), majd a jénai egy.-en végezte (1869). Nagydisznódon és Nagyszebenben tanár, majd az ev. teológiai-pedagógiai körzeti egyházi szeminárium professzora (1878-tól), ig.-ja (1885-től), plébános Vurpó- don (1889-től), Keresztényszigeteri (1893- tól). A Siebenbürgisch-sächsischer Landwirtschaftsverein (Erdélyi Szász Mezőgazdasági Egyesület) főtitkára (1872-1889,1895— 1905,1907-1914), a Siebenbürgischer Karpatenverein (Erdélyi Kárpát Szövetség) elnöke; utóbbi tisztségében részt vett a nagyszebeni múz. néprajzi anyagának megteremtésében. F. m.: Das projektirte Elektrizitätswerk für Hermannstadt und Heltau von der Schattenseite (Hermannstadt, 1893); Noch ein letztes ernstes Wort zur Wassekraß-Anlage am Czodt (Hermannstadt, 1893). Irod.: Szinnyei VI.: 926.; Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993, 275.). Miklósi-Sikes Csaba Konsza Samu (1887. dec. 15. Nagybacon - 1971. szept. 15. Sepsiszentgyörgyi: folklórkutató, tanár, iskolaigazgató, múzeumi igazgató-őr. - A bp.-i tudományegy.-en szakvizsgázott (1911). A szászvárosi ref. Kuun-Koll.-ban tanított (1912-től). M.-latin szakos tanári (1914) és doktori oklevelet szerzett (1916; Nagybacon nyelvjárása c. értekezésével, megjelent: Magyar Nyelvőr, 1916). Az I. vh.-ban többször megsebesült (1914, 1916); a katonák civil ruháját javító osztag parancsnoka (1917), közben a katonaládákból az 1910-es években Boszniában énekelt katonadalokat gyűjtött (gyűjtését 1962-ben adta át az Akad.-nak). Szászvárosban (1918- tól), majd a sepsiszentgyörgyi ref. Székely Mikó-Koll.-ban (ill. az államosítás után különböző neveken szereplő utódintézményeiben) magyart, latint és filozófiát tanított (1925-1948), a Mikó-Koll. ig.-ja (1943-1944); a Székely Mikó-Koll. leányfőgimn.-ban is tanított. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. őre, ig.-választmányi tagja, ig.-őre (1936-tól). Csutak Vilmossal együtt sepsiszentgyörgyi őstelepeken kutatott (1933). Bányainé Bibó Erzsébettel elkészítette a könyvtár új katalóguscéduláit, az Erdélyi Múzeumban ismertette a múz.-ot. Diákjaival a háromszéki m. népköltészetet gyűjtötte (1927-től); az addigi leggazdagabb anyagot közölte (több mint 60 helységből 1675 alkotás). Tanítványa volt többek között Faragó József etnográfus, akadémikus. Nyugdíjasként is a koll.-ban dolgozott, könyvtáros (1948-1957). Nyelvjárási tanulmányokat közölt a Magyar Nyelvőr, a Szászváros és vidéke hasábjain, vmint A Szászvárosi Ref. Roll. Emlékkönyvében; főként népköltészeti közleményeket publikált az Erdélyi Múz.-Egyesület sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésének Emlékkönyvében (1934), az Erdélyi Múzeumban, a Művelődésben. - Isk.-jának diákfolyóirata emlékszámmal ünnepelte (1967). Nevét Sepsiszentgyörgyön utca viseli. F. m.: Nagybacon nyelvjárása (Bp., 1916); Háromszéki magyar népköltészet. Szerk. Faragó József (Marosvásárhely, 1957); A szegényember kincse (Bukarest, 1969). írod.: K. S. Emlékszám (Gyökerek, Sepsiszent- györgy, 1967. 3.); Kosa László: K. S. (Ethnogra- phia, 1968); MÉL III.: 255.; RMIL III.: 100-101. Boér Hunor Kontsek Károly, dvoreci és apátfalvi (1892. ápr. 7. Pozsony - 1953 Nagyrév): ev. lelkész, ügyvéd, zenetanár, zongoraművész. - Pozsonyban, a jogakad.-n tanult (1909-
