Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
485 Kolosváry nya jelent meg a Balaton algáiról (1938). 1939-ben az Etna és Patagónia hóalgáiról publikált. A második bécsi döntés után ismét működő kolozsvári Ferenc József Tudományegy. Növénytani Int.-ében (1940- 1945), a II. vh. után a kolozsvári Bolyai Tudományegy. Növényrendszertani Int.-ben dolgozott (1945. nov. 1.-1948. okt. 1.); a növényrendszertan egy.-i r. tanára (1948-tól). A Kolozsváron töltött nyolc év alatt Erdély borvizeivel és színes havaival foglalkozott. A Romániával kötött szerződések megszűnte után a M. Természettud.-i Múz. Növénytárába került (1948); nyugdíjazásáig (1959), sőt azon túl is ott dolgozott. Kutatásaiban ismét előtérbe került a kriobiológia, sorra jelentek meg dolgozatai a Kárpátok, az Alpok, a Pirin-, a Rila-hegység, Albánia és Görögő, havon élő algáiról, de a Bükkben és a Sátor hegységben talált kriobiontokról is beszámolt. A biológiai tud.-ok kandidátusa (1952). Az 1950-es években szerteágazó munkát végzett a hidrobiológia területén, foglalkozott Hajdúszoboszló termálvizeivel, Vácrátót gémeskútjaival, a Szarvas környéki rizstelepekkel, a Pécsely-patak és az aszófői Séd moszataival. Nyugdíjazása után elsősorban kedvenc területén, a kriobio- lógiában tevékenykedett, tovább bővítve a hó és a jégalgák előfordulására vonatkozó ismereteket. Új adatokat közölt az Alpok, a Bükk, Norvégia, a Sziklás-hegység, a Magas-Tátra, az Antarktisz, Új-Zéland és Svédo. területéről. Munkásságának összefoglalása a Stuttgartban, a Die Binnengewässer sorozat köteteként megjelent Kryo- biologie c. könyve. Mint nemzetközileg elismert szakértő, a tudományág legjobb ismerője sorra kapta meghatározásra, feldolgozásra az Antarktiszra szervezett expedíciók anyagát. Aktív résztvevője a Bakony természeti képe elnevezésű program megvalósításának (1963-1977). 104 tud.-os publikációja és 3 könyve jelent meg. Az általa Algotheca- nak nevezett gyűjt.-e a M. Természettud.-i Múz. Növénytárában található. Gyűjtéseit az Algothecdban, 1949-től kezdődően gondosan katalogizálva, mintegy 6200 fiolában őrzik. A Növénytár megvásárolta egyedülálló hó- és jégalgagyűjt.-ét (1979). Uo. őrzik 678 mikrofotográfiáját is. A legmagasabb tud.- os igényeket is kielégítő, egyfajtenyészetekből álló élőalga-gyűjt.-ét az 1930-as évektől kezdődően Szegeden, a Növénytani Int.-ben hozta létre; az 1940-ben mintegy 100 törzset tartalmazó gyűjt, világviszonylatban is jelentősnek számított, s mivel a tenyészeteket évente át kell oltani, a sok viszontagságot megélt algák a 21. sz. elején is élnek. Az 1960-as években a törzsekkel a Baradla-bar- langban élettani vizsgálatokat végzett. A ~-féle tenyészeteket napjainkban is gyakran használják az oktatásban és a hidrobiológiái gyakorlatban. - Entz Géza Emléklap (1961). F. m.: Előmunkálatok a Nagy Magyar Alföld moszat- flórájához. I. Szeged és környéke (Folia Cryptoga- mica, Szeged, 1., 1925, 65-88.); Előmunkálatok hazánk Desmidiaceái monográfiájához. A Balaton és környéke Desmidiaceái (Magyar Biológiai Kutató Intézet I. Osztályának Munkái, Tihany, 1., 1930, 148- 154.); Előmunkálatok hazánk Desmidiaceái mono- graphiájához II. A Magas Tátra alján elterülő tőzege- sek Desmidiaceái (Folia Cryptogamica, Szeged, 7., 1939, 783-790.); A collection of algal cultures in the Botanical Deptartment of the Hungarian Natural History Museum (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. Series nova, 7., 1956, 261-262.); Az Aszófői Séd mikrovegetációja. I. Algák (Annales Biologia, Tihany, 26., 1957, 103-130.); Algal Growth experiments in the Baradla Cave at Aggtelek (International Journal of Speleology, 2., 1966,457-474.). Irod.: P. Komáromy Zsuzsa: Megemlékezés K. E.- ről (Botanikai Közlemények, 69., 1982, 1-8.); A szegedi József Attila Tudományegyetem almanachja (Szeged, 1975); MÉL IV.: 491. (téves születési nap: júl. 6.!); RMIL III.: 77-78. Buczkó Krisztina Kolosváry Gábor (1901. aug. 18. Kolozsvár-1968. dec. 24. Szeged): biológus, zoológus. - A szegedi egy.-en természetrajz—földrajz szakos doktori (1925), majd tanári oklevelet szerzett (1926). Két évig orvosi egy.-en is tanult. A szegedi tanárképző főisk. tanára (1927-1928), egy.-i magántanár (1931). Részt vett a Géléi József és Kogutowicz Károly vezette Alföld-kutatásban. További gyűjtőútjai: Duna-Tisza köze, Magyar-középhegység (Mátra, Bükk, Bakony, Kemenesalja, Ba- laton-vidék), Mecsek, a Dráva menti borókások, égerlápok. Az MNM Állattárában dolgozott (1929-től), az Állattár státusába került (1935), a Föld- és Őslénytár munka tár-
