Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Kol 484 ig). A líceum ig.-ja, Szász Gyula támogatásá­val 7000 tárgyból álló, hármas nyilvántartá- sú (címke, leltárkönyv, méretfüzet) állattam gyűjt.-t hozott létre. Megjelentette madár­tani gyűjt.-e kat.-át. Segített székelyföldi múz.-ok természetrajzi kiáll.-ainak létreho­zásában, madárvédelmi nevelőmunkát vég­zett Maros m. isk.-iban, a kolozsvári bioló­gusok segítőtársa kiszállásaikon. - A Román Madártani Egyesület alapító tagja (1990), az újjáalakult Erdélyi Múz.-Egyesület első tag­jainak egyike. A M. Ornitológiái Társaság r., a németo.-i Ornitológiái Társaság megfigye­lő tagja. - 1950-től rendszeresen publikált az Aquilá ban, kongresszusi kiadványokban, múz.-i évkönyvekben, szakfolyóiratokban (Larus, Natura, Acta Univ. Lund, Priroda stb.), román, m., német és holland nyelven. Publi­kációinak száma - egyedül vagy társszerző­vel — több mint 120. A városi fúvószenekar vezetője, a tanügyi szimfonikus zenekar tagja. F. m.: Ornis Siebenbürgen. III. k. Werner Klemm- mel; A kárpáti barnamedve. Sepsi Árpáddal (Ko­lozsvár, 1997). írod.: Sárkány-Kis Endre: K. I., az ornitológus és muzeológus (Múzeumi Füzetek. Kolozsvár, 1999, 151-157.); RMIL 3.: 76. Boér Hunor Kol Erzsébet (1897. júl. 8. Kolozsvár - 1980. nov. 15. Bp.): algológus, kriobiológus, hidrobiológus. A kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en megkezdett egy.-i tanul­mányait Erdély román megszállása miatt Bp.-en folytatta (1919), majd a szegedi egy.- en tanult (1920-1922); tanári alapvizsgát (1922), doktori szigorlatot tett (1925). A Sze­gedre menekült Ferenc József Tudomány- egy. Növénytani Int.-ében díjtalan gyakor­nok (1921), mb. (1922-től), majd r. asszisz­tens (1924-től), adjunktus (1927-től). Oktatói munkája mellett a Szeged környéki vizek moszatflóráját tanulmányozta, majd a Lomnici-csúcs tetején élő algákról számolt be (1926). A magas hegyek, a hó és jég élővi­lágának kutatása egész életét végigkísérte, hegymászóként, alpinistaként is ismert. Elő­munkálatok hazánk Desmidiaceái monográfiájá­hoz c. pályamunkáját Bugát Pál-díjjal jutal­mazták (1930). E tárgyú monográfiájának megírását és kiadását haláláig tervezte, éle­te utolsó napjaiban is ezen dolgozott, de be­fejezni már nem tudta. (Az algacsoport ha­tározóját 1981-ben Felföldy Lajos jelentette meg a Vízügyi Hidrobiológia sorozat 10. kö­tetként „Dr. Kol Erzsébet, a szegedi algaku­tató iskola alapító mestere emlékére" aján­lással.) Genfben Robert Chodat professzor mellett elsősorban a tiszta-kultúrák készíté­sének módszereit tanulmányozta (1930— 1933), dolgozott a genfi laboratóriumban (1930, 1931), F. Oltmans mellett az anebodai limnológiai kurzuson (1931), a genfi egy. Bourg St. Pierre-i „Linneae" alpesi kutatóál­lomásán (1931), Plönben (1931), a Jungfrau Joch magashegységi kutatóállomáson (1933) is. Chodattal együtt kísérleteket végzett a genfi int. mintegy 300 tenyészetével arra vo­natkozóan, hogyan hat az algák növekedé­sére a fény, a nyomás, a táptalaj megváltozá­sa; eredményeikről több, közösen írt cikk­ben számoltak be. A Debrecenben habilitált Vendl Mária után az ország második, a Fe­renc József Tudományegy. első női magán­tanárává nevezték ki az Alsóbbrendű virág- talan növények és hydrobiológiájuk téma­körében (1932. máj. 11.). 35 nemzet jelöltjei közül megkapta az Amerikai Egyetemet Végzett Nők Egyesületének (AAUW) 1500 dollárral járó nemzetközi „Crusade" nagy­díját (1936), amely lehetővé tette, hogy az Egyesült Államokban W. R. Taylor mellett dolgozzon a michigani Columbia egy.-en. A Washingtoni Smithsonian Institution ösz­töndíjával (1936) Alaszka és É-Amerika hó­mezőinek és gleccsereinek mikrovegetá- cióját tanulmányozta. Bejárta E-Amerika nagy nemzeti parkjait (Colorado, Glacier Park, Montana, Mt. Rainer, Washington), Ka­nada és Alaszka kriobiológiai szempontból érdekes területeit (McKinley Nemzeti Park, Wrangell-hegység, Chuga-hegység, Colum- bia-gleccser, Juneau-vidék). Úti élményeiről a Tiszaparttól Alaszkáig c. könyvében számolt be a hazai nagyközönségnek, számos tud.- os és ismeretterjesztő társaságban tartott előadást, s a napi sajtó is több cikkben fog­lalkozott sikerével. A színes havakkal fog­lalkozó tud.-os eredményeit - a hóalgákról, Alaszka gleccsereiről, az Északi és Déli hemi- szféra kryovegetációjáról - 1937-től folyamato­san jelentette meg. A hazai vizek algológiai kutatását sem hanyagolta el; két tanulmá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom