Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kol 484 ig). A líceum ig.-ja, Szász Gyula támogatásával 7000 tárgyból álló, hármas nyilvántartá- sú (címke, leltárkönyv, méretfüzet) állattam gyűjt.-t hozott létre. Megjelentette madártani gyűjt.-e kat.-át. Segített székelyföldi múz.-ok természetrajzi kiáll.-ainak létrehozásában, madárvédelmi nevelőmunkát végzett Maros m. isk.-iban, a kolozsvári biológusok segítőtársa kiszállásaikon. - A Román Madártani Egyesület alapító tagja (1990), az újjáalakult Erdélyi Múz.-Egyesület első tagjainak egyike. A M. Ornitológiái Társaság r., a németo.-i Ornitológiái Társaság megfigyelő tagja. - 1950-től rendszeresen publikált az Aquilá ban, kongresszusi kiadványokban, múz.-i évkönyvekben, szakfolyóiratokban (Larus, Natura, Acta Univ. Lund, Priroda stb.), román, m., német és holland nyelven. Publikációinak száma - egyedül vagy társszerzővel — több mint 120. A városi fúvószenekar vezetője, a tanügyi szimfonikus zenekar tagja. F. m.: Ornis Siebenbürgen. III. k. Werner Klemm- mel; A kárpáti barnamedve. Sepsi Árpáddal (Kolozsvár, 1997). írod.: Sárkány-Kis Endre: K. I., az ornitológus és muzeológus (Múzeumi Füzetek. Kolozsvár, 1999, 151-157.); RMIL 3.: 76. Boér Hunor Kol Erzsébet (1897. júl. 8. Kolozsvár - 1980. nov. 15. Bp.): algológus, kriobiológus, hidrobiológus. A kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en megkezdett egy.-i tanulmányait Erdély román megszállása miatt Bp.-en folytatta (1919), majd a szegedi egy.- en tanult (1920-1922); tanári alapvizsgát (1922), doktori szigorlatot tett (1925). A Szegedre menekült Ferenc József Tudomány- egy. Növénytani Int.-ében díjtalan gyakornok (1921), mb. (1922-től), majd r. asszisztens (1924-től), adjunktus (1927-től). Oktatói munkája mellett a Szeged környéki vizek moszatflóráját tanulmányozta, majd a Lomnici-csúcs tetején élő algákról számolt be (1926). A magas hegyek, a hó és jég élővilágának kutatása egész életét végigkísérte, hegymászóként, alpinistaként is ismert. Előmunkálatok hazánk Desmidiaceái monográfiájához c. pályamunkáját Bugát Pál-díjjal jutalmazták (1930). E tárgyú monográfiájának megírását és kiadását haláláig tervezte, élete utolsó napjaiban is ezen dolgozott, de befejezni már nem tudta. (Az algacsoport határozóját 1981-ben Felföldy Lajos jelentette meg a Vízügyi Hidrobiológia sorozat 10. kötetként „Dr. Kol Erzsébet, a szegedi algakutató iskola alapító mestere emlékére" ajánlással.) Genfben Robert Chodat professzor mellett elsősorban a tiszta-kultúrák készítésének módszereit tanulmányozta (1930— 1933), dolgozott a genfi laboratóriumban (1930, 1931), F. Oltmans mellett az anebodai limnológiai kurzuson (1931), a genfi egy. Bourg St. Pierre-i „Linneae" alpesi kutatóállomásán (1931), Plönben (1931), a Jungfrau Joch magashegységi kutatóállomáson (1933) is. Chodattal együtt kísérleteket végzett a genfi int. mintegy 300 tenyészetével arra vonatkozóan, hogyan hat az algák növekedésére a fény, a nyomás, a táptalaj megváltozása; eredményeikről több, közösen írt cikkben számoltak be. A Debrecenben habilitált Vendl Mária után az ország második, a Ferenc József Tudományegy. első női magántanárává nevezték ki az Alsóbbrendű virág- talan növények és hydrobiológiájuk témakörében (1932. máj. 11.). 35 nemzet jelöltjei közül megkapta az Amerikai Egyetemet Végzett Nők Egyesületének (AAUW) 1500 dollárral járó nemzetközi „Crusade" nagydíját (1936), amely lehetővé tette, hogy az Egyesült Államokban W. R. Taylor mellett dolgozzon a michigani Columbia egy.-en. A Washingtoni Smithsonian Institution ösztöndíjával (1936) Alaszka és É-Amerika hómezőinek és gleccsereinek mikrovegetá- cióját tanulmányozta. Bejárta E-Amerika nagy nemzeti parkjait (Colorado, Glacier Park, Montana, Mt. Rainer, Washington), Kanada és Alaszka kriobiológiai szempontból érdekes területeit (McKinley Nemzeti Park, Wrangell-hegység, Chuga-hegység, Colum- bia-gleccser, Juneau-vidék). Úti élményeiről a Tiszaparttól Alaszkáig c. könyvében számolt be a hazai nagyközönségnek, számos tud.- os és ismeretterjesztő társaságban tartott előadást, s a napi sajtó is több cikkben foglalkozott sikerével. A színes havakkal foglalkozó tud.-os eredményeit - a hóalgákról, Alaszka gleccsereiről, az Északi és Déli hemi- szféra kryovegetációjáról - 1937-től folyamatosan jelentette meg. A hazai vizek algológiai kutatását sem hanyagolta el; két tanulmá
