Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
483 Kohl Kodály Zoltán (1882. dec. 16. Kecskemét - 1967. márc. 6. Bp.): zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus. - A bp.-i tudományegy.-en - az Eötvös Koll. tagjaként - m.-német szakon végzett; A m. népdal strófaszerkezete c. disszertációjával doktori oklevelet szerzett (1906). A Zeneakad.-n Koessler Jánostól zeneszerzést tanult; vizsgahangversenyét 1906-ban adta. Tanulmányúton járt Berlinben és Párizsban (1906-1907). Rendszeres népdalgyűjtő utakat tett (1905-től); gyűjtőtevékenységét 1950-ig folyatta, utolsó útja Mohácsra vezetett. Első önálló szerzői estjét 1910. márc. 17- én rendezték. A Zeneakad. zeneelmélet- (1907-től) és zeneszerzéstanára (1908-1940, megszakítással: 1919-1921), alig.-ja (1919 elejétől). Zeneműveinek nyelve magába olvasztotta a m. népzene elemeit; ez a kétségtelenül új zenei nyelv és stílus előbb hódította meg külföldi hallgatóit, mint a hazaiakat. Zenekari (pl. Galántai táncok, Marosszéki táncok), kamarazenei (pl. I. és II. vonósnégyes, Gordonkaszonáta), színpadi (pl. Háry János, Székely fonó), kórusműveket (pl. Villő, Huszt, Felszállott a páva), zongoradarabokat (pl. Adagio, 9 zongoradarab), egyházi zenét (Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum, Missa brevis) írt. Kiemelkedő jelentőségű népdal- és népzenegyűjtő munkássága; főként m. nyelvterületeken fonográffal viaszhengerre rögzítette felvételeit. A hengereket, vmint a hangfelvételekről készült kéziratos lejegyzéseket („támlapokat") a Néprajzi Múz. Népzenei Gyűjt.-e őrzi. Miután a Zeneművészeti Főisk.-n 1940-ben megszüntették a zeneszerzés oktatását, az MTA-ra került, ahol a Magyar Népzene Tára szerkesztési munkálatait irányította; életében a sorozat első öt kötete jelent meg. - Figyelme az 1920-as években a zenei nevelés, oktatás felé fordult. A zenei oktatás hiányosságait lát- va-tapasztalva úgy vélte, hogy az isk.-i énekkarok működését általánossá és magas színvonalúvá kell fejleszteni, főként a fiatalság zenei műveltségének növelése végett. Kidolgozta az oktatás-képzés módszerét. Új szerzeményű gyermekkórusait, vmint szolfézs alapú oktatási módszerét széles körben terjesztette. Tud.-os munkásságával a m. népzene megismertetését szolgálta. - AM. Néprajzi Társaság tb. tagja (1940-től), fővédnöke. Az oxfordi egy. (1960) és a berlini Humboldt Egy. díszdoktora (1964), a Nemzetközi Népzenei Tanács (CICMC) elnöke, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társulat (ISME) díszelnöke. Az MTA 1. (1943), r. (1945), t. tagja (1946), a Zenetud.-i Biz. elnöke (1952-től). Kossuth-díj (1948, 1952), Herder-díj (1965). E m.: zeneműveinek jegyzéke: Szőllősy András: K. Z. műveinek jegyzéke (Zentudományi Tanulmányok, I., Bp., 1953); Zoltán Kodálys Werke. Összeáll. Eősze László, Bónis Ferenc (Studia Musicologica, III., Bp., 1962); írásai: Zoborvidéki népszokások (Ethnographia, XX., 1909,29-36., 116— 121., 245-247.); Ötfokú hangsor a magyar népzenében (Zenei Szemle, 1917); Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében (Pécs, 1935); A magyar népzene (Bp., 1937; Vargyas Lajos példatárával: 1952); Arany János népdalgyűjteménye. Gyulai Ágosttal (Bp., 1953); Szalontai gyűjtés (Magyar Népköltési Gyűjtemény, Bp., 2001). írod.: Emlékkönyv K. Z. hatvanadik születésnapjára. Szerk. Gunda Béla (Bp., 1943); Emlékkönyv K. Z. 70. születésnapjára (Zenetudományi Tanulmányok. I. Bp., 1953); Eősze László: K. Z. élete és munkássága (Bp., 1956); Eősze László: K. Z. élete képekben és dokumentumokban (Bp., 1976); Gulyás XVI.: 831-832.; MÉL L: 946-948.; MNépLex III.: 236-237.; Brockhaus-Riemann Zenei Lexikon II. (Bp., 1984, 311-319.). Kodolányi János, ifj. Kohl István (Stefan) (1922. júl. 30. Szászrégen - 1998. márc. 24. Szászrégen): prepa- rátor, ornitológus. - Marosvásárhelyen szűcsinas (1937), szűcssegéd (1940-től), közben a városi könyvtárban képezte magát ornitológiából. Apjától megtanulta a prepará- torszakmát (1941-1943). A M. Madártani Int.-nek madárköpeteket küldött be (1942), később Keve Andrással együtt publikált is. Az orosz fogságban is továbbképezte magát. Kisiparos Szászrégenben (1946-1948), madarakat gyűrűzött, a város környékén madártani megfigyeléseket tett. A Focşanii Vadászati Miíz.-ban dolgozott (1949-től), preparált és határozott, gyűjtőutakat tett, átrendezte a madárgyűjt.-t. Eljutott a Duna-deltá- ba. B. Stugren kolozsvári professzor szerint szaktudása meghaladta az egy.-en megszerezhető szintet. A szászrégeni 2. sz. Líceum laboránsa (1950-1982; nyugdíjba vonulásá-
