Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Klujber 478 Fényképészek Orsz. Szövetségének vezető­ségi tagjává választották. 1879-től fényképé­szeti műterme mellett kőnyomdai műint.-et is működtetett. A fényképek nyomdai úton való sokszorosításának és a képeslapkiadás­nak is egyik hazai úttörője. 1904-től fiával, Klösz Pállal közösen irányította a fényképé­szeti, térképészeti és kőnyomdai műint.-et. Ekkor már a műszaki fényképezés foglal­koztatta. 1906-ban visszavonult az üzleti élettől. - Bp.-i témájú fotográfiáinak legna­gyobb részét a BTM Fényképtára őrzi a Kiscelli Múz.-ban. Ide került 1959-ben az államosított Klösz-nyomda utódjától, az Ofszet Nyomdából mintegy 1200 db üveg­negatív, amelyek 1875-1905 között készül­tek. A múz. a negatívok közül a nem bp.-i te- matikájúakat átadta az MNM-nek, amelyek más Klösz-fényképekkel együtt a Történeti Fényképtár gyűjteményében találhatók. Je­lentősebb számban őrzi még az általa készí­tett fotográfiákat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Bp. Gyüjt.-e és a Fővárosi Levéltár. F. m.: Próbanyomatok K. Gy. fényképező és horgedző műintézetéből (Bp., 1879); Budapest anno... (Bp., 1979; 4. kiad. 2002). írod.: Faragó Éva: Képek a századvégi Budapest­ről. K. Gy. fényképei a Budapest Gyűjteményben (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyvei. 16. Bp., 1975, 140-160.); Szakács Margit: Adalék K. Gy. munkásságához (Fotó, 1980. 10., 440.); Baróti Judit: A Budapesti Történeti Múzeum fénykép­gyűjteménye (Történeti Múzeumi Közlemények, 1984. 1-2., 79.); Lugosi-Lugo László: Klösz-napló (Budapesti Negyed, 1997 tavasz, 47-66.); Cartier- Breson, Anne-Kincses Károly: Kertész és Brassai előtt. A modernizmus gyökerei a magyar fotográ­fiában (M. Fotográfiai Múz., Kecskemét, 2001); Lugosi-Lugo László: K. Gy. (Bp., 2002). Demeter Zsuzsanna Klujber László (1927. júl. 4. Kondorfa ­1997. jún. 30. Komárom): vegyipari gépész- mérnök. - A MASZOLAJ szőnyi gyáregysé­gében gépésztechnikus (1946-tól). A BME-n vegyipari gépészmérnöki oklevelet szerzett (1967). A Komáromi Kőolajipari Vállalatnál tervező és energetikus (1988-ig, nyugdíjba vo­nulásáig). - Helytörténeti érdeklődését az 1970-es évek közepén elsősorban lakóhe­lyének római kori régiségei keltették fel. Céltu­datos gyűjtése eredményeként közel 5000 tár­gyat számláló gyűjt.-t hozott létre. 1988 után kezdett intenzíven foglalkozni Szőny helytör­ténetével és néprajzával. Könyvtári, levéltári és helyszíni kutatásai eredményeként 1993- 1996 között 32 cikke jelent meg a Komáromi Újságban nevezetes szőnyi személyekről, épületekről, emlékművekről, eseményekről. Behatóan foglalkozott a település 18. sz.-i fénykorával, a korszak legnagyobb helyi föl­desurával, gr. Zichy Miklóssal és özvegyével, a jelentős gazdaságszervező és építő munkát végző Berényi Erzsébet grófnővel. Fényké­pekkel, rajzokkal és leírásokkal dokumentál­ta a lebontásra váró régi szőnyi házakat. - Pro Urbe Komárom-díj (1994). - Értékes régészeti gyűjt.-ét (kerámiák, bronztárgyak, pénzek, csontfaragványok, gyűrűkövek stb.) és kéz­iratos hagyatékának egy részét halála után családja a komáromi Klapka György Mwz.-nak ajándékozta. F. m.: Szőny múltjából. Gr. Zichy Miklósné Berényi Erzsébet grófnő XVIII, századi gazdaságszervező munkájáról (Komárom-Esztergom Megyei Honis­mereti Füzet, 1992-1993. Tatabánya, 1994,55-69.); A szőnyi református egyház története és építményei (kézirat, Komárom, 1993); Szőny vegyes néprajzi gyűjtésének leírása. I—II. (kézirat, Komárom, 1996). Számadó Emese Kmetty Jánosné, Bloch Elza (1896. márc. 6. Pesterzsébet - 1978. okt. 29. Bp.): minisztéri­umi előadó, gyűjteményadományozó. - Fér­je Kmetty János (1889-1975) festőművész, a 20. sz.-i m. avantgárd művészet egyik ki­emelkedő alkotója, a francia kubizmus egyé­ni hangú mo.-i meghonosítója. Kmetty 1930- tól Szentendrén dolgozott, eleinte csak nya­ranként, 1945-től a Régi Művésztelep tagja­ként. Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1959), kiváló művész (1965).----a Művelő­dési Min. Kulturális Osztályának előadója­ként dolgozott, s gondozta férje hagyatékát (1975-től). A Kmetty-gyűjt.-ből 48 műalkotást ajándékozott a Pest M.-i Múz.-ok Igazgatósá­gának (1976), többek között Ferenczy Béni, Ferenczy Noémi, Szőnyi István, Perlrott Csa­ba Vilmos, Gráber Margit műveit. 1976-ban egy önálló szentendrei Kmetty Múz. alapítá­sa is felmerült; ebből a célból ~ a Pest M.-i Múz.-ok Igazgatóságának ajándékozta férje 275 tételből álló hagyatékát. ~ 1978-ban készült végrendelete értelmében további

Next

/
Oldalképek
Tartalom