Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
479 Koch Kmetty-művek, vmint más művészek alkotásai, népi bútorok kerültek a Pest M.-i Múz.- ok Igazgatósága, ill. 15 Kmetty-mű a pécsi Janus Pannonius Múz. Igazgatósága tulajdonába. Szentendre Fő terén 1981-ben nyílt meg a Kmetty Múz.) az első kiáll.-t Mucsi András művészettörténész rendezte, írod.: Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez (in: Művészettörténeti tanulmányok Pest Megyéből. Studia Comitatensia. 20. Szerk. Lóska Lajos. Szentendre, 1990); Kmetty Jánosról: MÉL III.: 403M04. Bodonyi Emőke Koch Antal, bodrogi (1843. jan. 7. Zom- bor - 1927. febr. 8. Bp.): geológus, mineraló- gus, petrográfus, paleontológus. - A pécsi tanárképzőben kezdte (1861), majd a bp.-i M. Kir. Tudomány- egy.-en folytatta tanulmányait (1862 tavaszától), ahol természetrajzból, természettanból és meny- nyiségtanból közép- isk.-i tanári oklevelet szerzett (1865). Az eperjesi r. k. főgimn. (1865-től), majd a fővárosi V. ker.-i állami főgimn. tanára (1867-től), egyúttal a József Műegy. tanársegéde. A pesti M. Kir. Tudományegy. Ásványtani Tanszékén Szabó József professzor tanársegédje (1868- tól); ugyanabban az évben a Földmívelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Min.-ban létrehozott M. Kir. Földtani Osztály megbízásából a Budai-hegységben térképezett. Az újonnan megalapított M. Kir. Földtani Int. geológusaként a Bakonyban és a Vértesben folytatott földtani térképezést (1869). A bécsi és a bonni egy.-en képezte tovább magát (1869 őszétől), és szakmai kirándulásokat tett Németo.-ban, Hollandiában és Belgiumban. Hazatérése (1870) után a budai (budavári) állami fő- gimn.-ban tanított. A kolozsvári M. Kir. Tudományegy.-en az ásványtan és a földtan r. tanára (1872-től), egyben az Ásvány- és Földtani Tanszék vezetője és az Erdélyi Múz.-Egyesület földtani gyűjt.-ének ig.-ja és főőre. Az egy. Matematikai és Természettud-i Karának dékánja (1874-1875, 1884-1885), az egy. rektora (1891-1892). A bp.-i M. Kir. Tudományegy. Föld- és Őslénytani Tanszékének vezetője (1895-1913; nyugalomba vonulásáig). Tud.-os érdeklődése a föld-, az ásvány-, a kőzet- és az őslénytanra egyaránt kiterjedt. Elsősorban a Budai-hegységben, a Pilisben, a Fruska Gorában és Erdély különböző részein végzett kutatásokat. Erdély földjét az MTA, az Erdélyi Múz.-Egyesület és a M. Kir. Földtani Int. megbízásából tanulmányozta és térképezte. Nevéhez egy új ásvány, vmint 38 új ősmaradványfaj és két új genusz leírása fűződik. Az 1870-es években három alapvető cikket írt a kőzet-vékonycsiszolatok készítéséről és a kőzettani mikroszkóp használatáról. Egy.-i tanári évei alatt több külföldi tanulmány- és gyűj- tőúton vett részt (1872: Németo., Frandao., Anglia; 1876: Ausztria, Németo.; 1881: Nemzetközi Geológiai Kongresszus, Bologna; 1900: Németo., Párizsi Világkiáll.). Fiatal kora óta kapcsolatban állt a földtani muzeológiá- val. Vezette az eperjesi r. k. főgimn. természetrajzi szertárát és múz.-át (1865-1867). Mint az Erdélyi Múz.-Egyesület földtani gyűjt.-einek ig.-ja és főőre fejlesztette, s elsősorban gyűjtés és csere révén jelentősen bővítette a kollekciót, új egységeket (pl. meteoritok) hozott létre (1872-1895). 1873-1895 között 22 jelentést publikált a gyűjt.-ről az Erdélyi Múzeumban, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Évkönyvében és az Orvos-Természettudományi Értesítőben. AM. Kir. Földtani Int. Múz.-ának anyagát Fruska Gora-i felső kréta ősmaradványokkal (1882) és különféle kőzetekkel (1883) gyarapította. Az 1885. évi Orsz. Ált. Kiáll.-on erdélyi csi- szoltkőzet-kollekdóval szerepelt. Az Erdélyi Múz.-Egyesület Orvos-Természettud.-i Szakosztályában 17 év alatt 67 tud.-os és 6 népszerűsítő, összesen 73 előadást tartott. A főváros egy.-éré kerülve mo.-i és külföldi terepmunkák, vmint vétel révén gyarapította és újjászervezte a Föld- és Őslénytani Tanszék gyűjt.-ét. Egyik legérdekesebb szerzeménye egy holczmadeni Ichtyosaurus quadriscissus példány volt. Az Ásvány- és Kőzettani Tanszékről és a M. Kir. Földtani Int.-től kapott kőzetekből sztratigráfiai kollekciót állított össze, zoológiái rendszerbe, azon belül földtani korok szerint rendezte Hantken Miksa (Őslénytani Tanszék) anyagát, vmint létrehozta a gerincesek és vezérkövületek gyűjt.-ét. Az 1896. évi Ezredéves Orsz. Kiáll.-on a Fruska Gora hegység átnézetes földtani térképe
