Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
477 Klösz zétett cikkeivel, vmint jelentős pénzadományával is támogatta. írod.: Szikay Lipót: K. B. Nekrológ (A kassai áll. reáliskola értesítője az 1884-85-ik évről. Kassa, 1885); Slovensky biograficky slovník. 3. (Martin, 1989); Kovács Zs.: Kassai Írók (Kassa, 1907); Mihóková Mária: Slovník kosickych osobností 1848-1918 (Koăice, 1995). Mihóková Mária Klimkovics Ferenc; Klimkovic (1826. aug. 31. Kassa - 1890. ápr. 9. Bp.): festő, restaurátor. - Művészcsaládból származott, nagyapja id. Klimkovics Flórián (1756-1826) festő és műgyűjtő, apja Klimkovics Ignác (1800-1853) kassai festő, műfaragó és restaurátor. Három fivére közül ifj. Klimkovics Flórián (18311907) szobrász, műfaragó, Klimkovics Béla (1823-1885) festő, rajztanár, ikertestvére, Klimkovics Gábor (1833-1891) amatőr festő, katonatiszt. Mindannyian a családi műhelyműteremben kezdték tanulmányaikat. — fivérei közül a legfelsőbb szakképzésben részesült; G. A. Marastoni pesti magán fes- tőisk.-jában (1845), a bécsi akad.-n F. G. Waldmüllernél (1851-1852), Párizsban Madarász Viktornál és a francia képzőművészeti akad.-n (1857-1859) tanult. Közben Kassán fivérével, Bélával magán festőisk.-t tartott fenn (1853); itt tanult többek között Benczúr Gyula, Horowitz Lipót, Csordák Lajos. Pesti tartózkodása idején az ottani műtörténészek és régészek (Römer Flóris, Henszlmann Imre) támogatásával felvetette egy kassai múz. létesítésének gondolatát, amelynek megvalósítása - a Felsőmo.-i Múzeumegylet megalapítása - elsősorban fivérei, Béla, Gábor és Ignác érdeme. ~ főleg történelmi tárgyú képeket festett, emellett foglalkozott templomképek restaurálásával (pl. a kassai dómban kb. 60 képet restaurált és festett is). Látási zavarai miatt 1869 után nem folytathatta művészi munkáját, s a a pesti katolikus gimn. rajztanáraként működött. írod.: K. F. Nekrológ (Kaschauer Zeitung, 1890. ápr. 12); Slovensky biograficky slovník. 3. (Martin, 1989); Mihóková, Mária: Slovník koăickych osobností 1848-1918 (Kosice, 1995). Mihóková Mária Klösz György (1844. nov. 15. Darmstadt- 1913. júl. 4. Bp.): gyógyszerész, fotográfus, nyomdász. - Gyógyszerészeti tanulmányait a németo.-i Lorsch városában végezte. Dur- lachban gyógyszerészként dolgozott. Az 1860-as évek elején Bécsben dr. Heid fényképészhez szerződött segédnek. Később Pestre költözött; előbb dr. Heiddel közösen, 1867-től pedig önállóan fényképészeti műtermet nyitott az I. ker.-i Korona utca és az Úri utca (ma: az V. ker.-i Régiposta utca és a Petőfi Sándor utca) sarkán. 1870-1895 között a VI. ker.-i Hatvani (ma: V. kér., Kossuth Lajos) utca 1. és 18. sz. alatt tartott fenn műtermet. 1894-ben lakóházában, a VII. ker.-i Városligeti fasor 49. sz. alatt nyitott öt műteremből álló „Fényképészeti Műint."-et. A műtermi portrékészítés mellett érdeklődése egyre inkább a szabadban való fényképezés felé fordult. 1867-től echós szekérre szerelt laboratóriummal járta az országot és a főváros utcáit, fényképezve a műemlékeket, a lebontásra kerülő és az újonnan épülő házakat. Elsősorban az ő munkássága révén ismerjük Bp. világvárossá fejlődésének pillanatait. Vallotta, hogy a város változásának megörökítése, hiteles dokumentálása a fotográfus kötelessége. Az 1870-es évek közepétől az 1900-as évek elejéig végigfényképezte Bp. épületeit. Képeinek egy részét a székesfőváros tanácsának megbízásából, a létrehozandó fővárosi múz. számára készítette. Fényképeit folyamatosan közölték a különböző illusztrált lapok, a Vasárnapi Újság, a Szalon Újság, a Magyarország és a Nagyvilág. Fotográfiáival - komoly elismeréseket és kitüntetéseket szerezve - állandó szereplőjévé vált a különböző hazai, nemzetközi és világkiáll.-oknak. Az 1873. évi Bécsi Világkiáll.-on éremmel, 1876. évi Orsz. Ipar-, Termény és Állatkiáll.-on, vmint az 1882. évi trieszti nemzetközi kiáll.-on aranyéremmel, az 1885. évi Orsz. Általános Kiáll.- on elismeréssel jutalmazták. Az 1896. évi millenniumi kiáll.-on a Fényképészek Szövetségének elnöke. Az ezredéves évforduló alkalmából nagyszabású programot dolgozott ki a mo.-i várak, kastélyok, kúriák megörökítésére. A mintegy 30 vm.-ben fényképezett anyagából Magyarország kastélyai címmel, több mint 400 fotóval két albumot adott közre. E képek egy részét, Párisi Album címmel, az 1900. évi Párizsi Világkiáll.-on is nagy sikerrel mutatta be. 1906-ban a M.
