Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kiss 470 mányként ajánlotta fel. A szabadon álló épület szimmetrikus homlokzatának fülkéiben a szövést és fonást jelképező egy-egy álló női szobrot, a főpárkány feletti timpanon mezejébe pedig az állam fő misszióját, az ipar fejlesztését szimbolikusan ábrázoló, többalakos szoborcsoportot tervezett (a szobrokat Róna József készítette). Az épület egykori beosztása ~ leírása alapján rekonstruálható; a tágas és világos előcsarnok, a magas oldaltermek, vmint a díszes kőlépcsőn megközelíthető emeleti előcsarnok és a nagyterem egyaránt kiválóan alkalmas volt korszerű kiáll.-ok rendezésére, múz.-i rendezvények, előadások megtartására. F. m.: Északnyugati Európa építészete (Bp., 1885); A ferde dongaboltozatok kőszerkezetei (Bp., 1886); Székelyföldi Iparmúzeum leírása (Bp., 1893). írod.: Gaál Kornélia: A Székelyföldi Iparmúzeum Marosvásárhelyt (in: Marosvásárhely történetéből. Marosvásárhely, 1999); Szinnyei VI.: 301- 302.; Gulyás XVI.: 606. Bónis Johanna Kiss Lajos (1881. márc. 13. Hódmezővásárhely - 1965. febr. 2. Bp.): etnográfus, múzeumigazgató. - Bp.-en színiisk.-ba járt. A muzeologia iránti érdeklődésének kialakulására nagyrészt Tornyai János volt hatással, aki néprajzi témájú gyűjtésekre ösztönözte. Györffy István hívására hazatért (1903), és segédkezett a hódmezővásárhelyi múz. létrehozásában; a múz. díjtalan, majd fizetett őre (1908-tól). A D-Alföld legjelentősebb néprajzi gyűjt.-ét hozta létre Hódmezővásárhelyen. A nyíregyházi múz. őre (1912-től), ig.-ja (1925-1948), majd nyugdíjazásáig (1949) a bp.-i Néprajzi Mwz.-ban dolgozott. Nevéhez fűződött a Jósa András Múz. Gyűjt.-ének nagyarányú gyarapítása. Jelentős gyűjtő- utakat tett, pl. 1921-ben a Rétközben és Bodrogközben (Györffy Istvánnal együtt). Munkáit többek között László Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond is nagyra becsülte, műveit felhasználták. - A történelemtud.-ok (néprajz) doktora (1958). Kossuth-díj (1948). F. m.: A nyíregyházi szűcsmesterség és szűcsornamentika (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai V. 1928-29,19. füzet, Debrecen, 1929); A szegény ember élete (Bp., 1934; megjelent: 1939); A szegény asz- szony élete (Bp., 1941); A Nyírség halászata (Az Ethnographia Füzetei 10. Bp., 1943); A szegény emberek élete (Bp., 1955); Vásárhelyi művészet (Bp., 1957) ; Vásárhelyi hétköznapok (Bp., 1958); Emlékezések a hódmezővásárhelyi múzeum alapításáról (Bp., 1958) ; A régi Rétköz (Bp., 1961); A Szabolcs vármegyei Múzeum története (1868-1918) (Jósa András Múzeum, Múzeumtörténeti Sorozat 2., Nyíregyháza, 1965); Vásárhelyi kis tükör (Bp., 1967). írod.: Móricz Zsigmond: A „Szegény Emberek", az „Atya" és a módszere (Vallomások K. L-ról) (Pesti Napló, 1939. ápr. 30.); Ortutay Gyula: Búcsú K. L-tól (Magyar Nemzet, 1965. 34. sz.); Bálint Sándor: K. L. (Tiszatáj, 1965. 7.); Kőszegfalvi Ferenc: K. L. (Hódmezővásárhely, 1982); K. L. Emlékkönyv. Szerk. Dömötör János, Tárkány Szűcs Ernő (Hódmezővásárhely, 1982); MÉL I.: 929.; MNépLex III.: 219; Gulyás XVI.: 643-645. Ulrich Attila Kiss Lajos, marjalaki (1887. dec. 18. Kisújszállás - 1972. máj. 1. Miskolc): tanár, történész, geográfus. - A debreceni Ref. Koll.- ban tanítói oklevelet szerzett (1906). Bp.-en történelem-földrajz szakos polgári isk.-i tanári oklevelet szerzett (1910-1912). Szin- petriben (1906), majd Kisújszálláson (19071909) tanító, Abrudbányán (1913-1918), majd Miskolcon polgári isk.-i tanár (1919. jan. 1-jétől haláláig). Tud.-os munkásságának első korszaka (1926-1944) összekapcsolódik Miskolc első tud.-os folyóiratával (Történelmi és Régészeti Közlemények Miskolc Város és Borsodvármegye Múltjából, 19261928), amelyben egy borsodi Árpád-kori várról (1926), a tapolcai apátság 1214-i adatának hitelességéről (1926), vmint Zalatna és Abrudbánya 1848-1849. évi pusztulásáról (1927) közölt tanulmányt. Anonymus és a magyarság eredete c., nagy szakmai vitát kiváltó munkája (Miskolc, 1929) orsz.-an is ismertté tette nevét, egyben életre szóló barátságot és kapcsolatot jelentett számára Györffy Istvánnal, Móricz Zsigmonddal, Móra Ferenccel, László Gyulával és Germanus Gyulával. Néprajzzal és nyelvészettel is fogl.; közös kutatásokat végzett Viski Károllyal és Bátky Zsigmonddal (1932). A Lévay József Köz- művelődési Egyesület titkára (1927), a Bor- sod-Miskolci Múz. tb. osztályőre és könyvtárosa (1927). A II. vh. éveiben visszavonult, majd isk.-i nyugdíjazását kérte (1950), s csak a tud.-os kutatásnak élt. Összeállította Mis
