Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
471 Kiss kolc fő- és mellékutcáinak telek- és tulajdonlástörténetét (1957-1958). Nyomtatásban 151 írása jelent meg. - AM. Néprajzi Társaság tagja (1939), a M. Földrajzi Társaság miskolci csoportjának alapító tagja (1957). - Bugát Pál-emlékérem (1963), Herman Ottó- emlékérem (1970). - A Herman Ottó Múz.- ba került hagytékában (195 leltári tétel) a félszázat meghaladja a tudománytörténeti jelentőségű levelek száma. Emlékét Miskolcon utcanév (1983-tól), az évente megrendezett történelmi vetélkedő, az avasi ref. temetőben díszsírhely, egykori lakóháza falán emléktábla (1987), vmint emlékplakett őrzi (Tóth Sándor alkotása, 1987). F. m.: Földrajz a polgári fiú és leányiskolák számára (Bp., 1926); Zalatna és Abrudbánya pusztulása 1848/49-ben (Történelmi és Régészeti Közlemények, 1927, 122-146.); Anonymus és a magyarság eredete (Miskolc, 1929); A Sajó népies halászata (Néprajzi Értesítő, 1931,110-124.); A miskolci főutca topográfiája 1817-ig (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1957,102-128.); Miskolc régi mellékutcái (uo., 1958,133-153.). írod.: Frisnyák Sándor: Marjalaki K. L. földrajzi munkássága (Miskolc, 1959); Szabó Béla, H: Marjalaki K. L. életműve (Borsodi Szemle, 1972, 62-69.); Marjalaki K. L. - történeti tanulmányok. Szerk. Dobrossy István. (Miskolc, 1987); Dobrossy István: Marjalaki K. L. (in: Miskolc írásban és képekben. 6. köt. Miskolc, 1999, 104-112.); Gulyás XVI.: 646-647.; MÉL III.: 505. Dobrossy István Kiss László (1930. jún. 2. Somodor - 2000. nov. 24. Bp.): tanár, közhivatalnok, múzeumi főigazgató-helyettes. - Az ELTE BTK-n végzett (1955). A Művelődésügyi Min. Múz.-i Főosztályán dolgozott (1955-1974). Az Elnöki Tanács 1954. évi, a műszaki és ipartörténeti emlékek védelméről szóló törvényerejű rendeletét követően megalakult Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoporttal, ill. a csoport vezetőjével, Szilágyi Istvánnal együttműködve jelentős szerepet vállalt az „ipartörténeti, műszaki-tudománytörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű tárgyi, írásos és egyéb emlékek" felkutatásában, nyilvántartásában, gyűjtésében, az iparági szakmúz.-ok létrehozásában. Munkájának is köszönhetően 1956-1971 között megalakult 12 orsz. gyűjtőkörű szakmúz, s további három szakmúz. létrehozásánál, működésük megszervezésénél is ott bábáskodott. A Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportból 1973-ban alakult meg az Orsz. Műszaki Múz. (OMM), amelynek főigh.-évé nevezték ki (1974-1994; nyugdíjba vonulásáig); jelentős szerepet vállalt a működési keretek és a szakmai szempontok kimunkálásában. Gyakorlatias gondolkodásával céltudatosan segítette a szakmúz.-ok munkáját, a kallódó gyári gyűjt.-ek megmentését, s fáradhatatlanul szervezte a saját múz.-mal nem rendelkező szakmákban a hagyomány- ápoló és műszaki emlékvédelmi szakbiz.- okat. A műszaki múz.-ok vezető szakfelügyelője (1981-től haláláig), ill. az Orsz. Múz.-i Tanács tagja (1974-1990). Szervező munkájának köszönhető, hogy az akkor már 15 orsz. gyűjtőkörű múz. együttműködő hálózattá fejlődött. A rendszerváltozás után figyelmeztette a szakmát az iparleépülés, az ipari szerkezetváltás hátrányos hatására a szakmúz.-okra, a szakmúzeológiára. Fontos szerepe volt az 1993. évi parlamenti döntés előkészítésében, amelynek köszönhetően évente pályázati úton megítélt állami támogatást kapnak a „végveszélybe került műszaki, ipari és termeléstörténeti szakmúzeumok, illetve veszélyeztetett emlékek megőrzésére"; a támogatásokat a Technikatörténeti Műtárgyvédelmi Szakbiz. véleményezte, amelynek haláláig titkára volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az anyagi háttér nélkül maradt Öntödei Múz. és a Központi Kohászati Múz. „állami védernyő" alá helyezésében, vagyis az Orsz. Műszaki Múz.-ba való integrálásában. A Központi Bányászati Múz. Alapítvány és a M. Építőipari Múz. Alapítvány kuratóriumi tagjaként tanácsaival segítette a két intézmény tevékenységét. A (szak)múz.-okra vonatkozó törvények hiányossága miatt többször hangsúlyozta a (szak)múz.-okban őrzött műkincsek állami tulajdonát, a (szak)múz.-ok állami alapítását, és ebből adódóan az állami gondoskodás kiterjesztését a szakmúz.-okra is. Tanulmányai alapos szakmai tudásról, széles körű tájékozottságról tanúskodnak. - Móra Fe- renc-díj (1993), Szent Borbála Emlékérem (1996), Széchényi Ferenc-díj (2000). F. m.: A múzeumok évi munkájának adatai 1957-1975 (Bp., 1976); Helyismereti kutatók kézikönyve. Intéz
