Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
469 Kiss nyozott 190 műből álló képtár is felkerült Egerből. A festmények gondozására szakemberre volt szükség; József nádor, az MNM fő pártfogója az akkor már 58 éves, sikeres arcképfestő, Lieder Frigyessel szemben - Kubinyi Ágoston ig. véleménye alapján - a javakorabeli, nagy munkabírású ~ mellett döntött. Tb., évdíj nélküli képtárőrré azonban csak 1847. okt. 20-án nevezte ki István nádor. Ekkor költözött be az MNM-ben lévő szolgálati lakásába, és helyezte át oda festőisk.-ját is. A festmények beszállítása után felfektette „A Magyar Nemzeti Múzeum Képcsarnoka festvényeit Másolók Naplóját" (1844), egyúttal helyet biztosított a múz.-ban a fiatal festőknek is. Restaurált, és rendezte az 1846-ban megnyitott Pyrker Képtárat. (A képtár lajstromát, az első m. nyelvű kat.-t a könyvtár polihisztor napi díjnoka, Mátray Gábor adta ki.) ~ tagja volt az 1846- ban alapított Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesületnek, amelyet a többi taghoz képest magas összeggel, 10 ezüst forinttal támogatott. Viszonylagos kényelmét nem sokáig élvezhette. A Kossuthot még Debrecenből ismerő ~ az 1848. évi forradalom alatt beállt nemzetőrnek, emiatt Szentiványi Vince Pest vm.-i főispán rendeletére kitették lakásából (1849. dec. 31.). A képtárban azonban tovább dolgozott. Kidolgozta az 1849 őszén bezárt és 1850. ápr. végén újra megnyitott másolati terem használatára vonatkozó rendszabályokat. 1850. júl. 27-én megérkezett Kubinyi Ágostonhoz a csász. és kir. haditörvényszék rendelete, miszerint ~ képtárőri hivatalából elmozdíttatott. A képtárat Érdy Jánosnak, a régiségtárat Mátray Gábornak, a könyvtár akkori őrének okt. 16-án adta át. Kedves gyűjt.-étől nem tudott elszakadni, s kötelességének érezte az anyag gyarapítását. 1851. ápr. 9-én ajándékozta a József Nádor Nemzeti Képcsarnoknak a zongorája mellett ülő Székely Imre képmását, és megrendezte az 1851. szept. 4-én megnyílt kiáll.-t. 1852. febr. 19-én a múz.- nak adta az óbudai szigeten felfedezett római caldariumról készült rajzát. A helytartóság még 1855 tavaszán is érdeklődött a múz. ig.-jánál ~ felől. A szilencium több mint tíz évig tartott. Csak 1861. nov. 4.-én helyezték vissza állásába, és költözhetett vissza lakásába. A helytartótanács 1862. dec. 2-ai, Kubinyihoz írott levelének tanúsága szerint ~, kérelmezése ellenére, továbbra sem kaphatott tiszteletdíjat. Teljes rehabilitálását a kiegyezés után nyerte el, amikor br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1867. jún. 1-jétől évi 600 forintos tiszteletdíjat engedélyezett számára. Az elégtétel későn jött. Özvegye, Roszbach Jozefa, mint ahogy Mátray Gábor írja, „a múzeumi igazgató közbenjárása folytán 200 forintból álló évi kegydíjjal lön megvigasztalva a nm. minisztérium által". Elméleti munkája a Kézikönyv a vonal és levegőperspektíváról, a színek erejéről, vegyítéséről és harmóniájáról; a kézirattal 20 aranyat nyert a Pesti Műegylet 1860. évi pályázatán. Restaurátori és tanári tevékenysége is jelentős. Az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat választmányi tagja, írod.: Mátray Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai, különös tekintettel a közelebb lefolyt huszonöt évre (Pest, 1868); K. B. Emlékkönyve 1832-1833 (ükunokája tulajdonában); Zádor Anna: K. B. (in: A Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. Bp., 1952, 24-47.); Zádor An- na-Bardoly István: Kapossy János hagyatékából (in: Művészettörténeti Értesítő, XXXIX., 1990, 121-134.); Csemitzky Mária: Jablonczai Pethes János búcsúja... K. B. festményének történeti háttere (Művészettörténeti Értesítő, 43., 1994, 137- 142.); MÉL I.: 924. Csemitzky Mária Kiss István: — N. Kiss István Kiss István (1857. máj. 4. Körösladány - 1902. jan. 9. Bp.): építész. - A bp.-i József Műegy.-en végzett (1880), uo. magántanári képesítést szerzett. Többek között a veszprémi vármegyeháza, a komáromi, a kalocsai, a nagyváradi és a miskolci törvényszék, a Bp. Baross utcai női klinika, a János Kórház épületének tervezője. A Marosvásárhelyen, 1886. jún. 27-én megnyitott Székelyföldi lparmúz. állandó csarnokának tervezője; az épület 1890-1893 között a Hajósközben (Baross G. u.; ma Horea u.), közadakozásból, kevés állami támogatással épült. Az egyemeletes, neoklasszicista múz.-i épület terveit görög elemekkel kevert, szigorú itáliai reneszánsz stílusban ~ díjtalanul készítette el, s az építési munkálatokat is vezette; tiszteletdíját a múz. támogatására, adó-