Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

395 Horváth Horváth Géza, brezoviczai (1847. nov. 23. Csecs - 1937. szept. 8. Bp.): zoológus. - Or­vosi tanulmányait a bécsi egy.-en végezte (1866-1872). Állattári őrsegéd az MNM-ben (1873. máj. 17-étől), ekkor már több publi­kációval a háta mö­gött. Anyagi okok mi­att járásorvosi állást vállalt Forrón (Abaúj- Torna vm.; 1875. jan. 1-jétől), majd Varan- nón (Zemplén vm.; 1878-tól); a múz.-nak ezekről a helyekről jelentős szipókásrovar anyaga származik. A filoxéravész kitörése miatt létrehozott Orsz. Filokszéra Kísérleti Állomás ig.-ja (1880-tól). Európai és É-amerikai utazásai után a vész csökkentésére tett javaslata be­vált; az amerikai vad alanyra oltott vessző­kön a filoxéra levéltetű nem tudott elszapo­rodni. Megindította a Rovartani Lapokat (1884), a mai Fólia Entomologica Hungarica elődjét. A Filokszéra Kísérleti Állomást 1890-ben M. Kir. Rovartani Állomás néven átalakították további rovartani-növényvé­delmi feladatok ellátására (pl. a marokkói sáska, cserebogár, apácalepke, honvédbo­gár, répabarkók elleni védekezés). ~ javasla­tára kezdődött a Fauna Regni Hungáriáé so­rozat megírása (1893). Az MNM Állattára ig.-jaként (1895. dec. 28-ától) jelentős válto­zásokat léptetett életbe a tár működésében; a tömeges anyagok nyilvántartására beve­zette a szekrénykatasztert, a férőhely növe­lése érdekében számos tárgyat selejteztetett, állatokat tömetett át, jelentősen fejlesztette a tud.-os célra használatos gyűjt.-eket, a mű­szerezettséget, növelte a létszámot, s új ter­meket szerzett az Állattárnak. A munkatár­sakat külföldre, ill. az ország különböző te­rületeire küldte tanulmány- és gyűjtő- utakra. Vezetése alatt a gyűjt.-ek sokszoro­sukra gyarapodtak; m. és külföldi részvétel­lel megkezdődött nemcsak a hazai, hanem a világ minden tájáról összegyűlt anyag fel­dolgozása. A Herman Ottó által megindított Természetrajzi Füzeteket átalakította a ter- mészettud.-os tárak Annalesévé. A mo.-i és európai anyagokon túl Ázsiából, É-Ameri- kából, Afrikából gyűjtött anyagokat is fel­dolgozott és publikált; így vált a szipókás- rovarok kutatásának elismert világnagy­ságává. Ig.-i beosztását nyugállományba vonulása (1923) után is, majdnem haláláig megtartotta. Nyolcvanas éveit taposva, há­roméves gyűjtőprogram után publikálta a Balaton vizén és víztükrén élő poloskák jegyzékét, amely hosszú távú monitoring program alapja lett. A szipókásrovarok (poloskák, kabócák, növénytetvek) gyűjt.-e (amelyet a későbbiekben Soós Árpád a mo­dern rendszerek szerint rendezett át szekré­nyekbe) ~ munkásságának köszönhetően vált a világ egyik legjelentősebb gyűjt.-évé. 467 tanulmánya jelent meg: jelentős szám­ban eredeti fajleírások saját gyűjtésekből, hazai és külföldi expedíciók, múz.-ok anya­gából, a filoxéravész kapcsán írt jelentések, ismertetők, külföldi kongresszusokról ké­szített beszámolók, a neves pályatársakról írt megemlékezések és az igen népszerű témákról közérthető, szép nyelven megírt ismeretterjesztő munkák. Viszonylag kevés nagyobb monográfiát készített. Idős korá­ban megkezdte egy poloskákat, publikálá­sát, de terve korán, egyetlen család feldol­gozása után félbeszakadt. (A kát. elkészíté­sére 60 évi várakozás után vállalkoztak nemzetközi munkacsoportok E-Ameriká- ban, ill. a Palearktikumban.) M., angol, né­met, francia, latin, spanyol, olasz és horvát nyelven publikált. Publikációi összesen 41 hazai és külföldi folyóiratban jelentek meg (pl. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatai, Mathematikai és Természettudományi Értesítő, Mathematikai és Természettudományi Közlemények, Termé­szettudományi Közlöny, Rovartani Lapok, Ál­lattani Közlemények, Természetrajzi Füzetek, Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, ill. Annales de la Société Entomo- logique de Belgique, Annales de la Société Entomologique de France, Revue d'Entomolo- gie, Verhandlungen der kaiserliche-königliche Zoologische-Botanische Gesellschaft in Wien stb.). A Kir. M. Természettud.-i Társulat, a m., francia, angol, normandiai, egyiptomi, brazíliai, bolgár, német, cseh és orosz rovar­tani társaság, a bécsi és a finn állat- és nö­vénytani társaság, a délmo.-i, a horvát és a chilei természettud.-i társaság tb. tagja. 80. születésnapjára a m. szőlősgazdák a „Pater

Next

/
Oldalképek
Tartalom