Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

Horváth 396 viticulturae novae Hungáriáé" (Az új m. szőlőkultúra atyja) címmel tüntették ki. A kor kiemelkedő rovartani kutatói (pl. Reu­ter, Poppius, Montandon) neveztek el róla, tiszteletük jeléül, nemzetséget, fajt (Hor- vathia, Horvathiella, Horvathinia, számos horvathi fajnév). - Az MTA 1. (1877), r. (1894), t. (1931) tagja, m. kir. udvari tanácsos (1912). Kitüntetései: II. osztályú Magyar ér­demkereszt, II. osztályú Bolgár polgári ér­demkereszt a csillaggal, II. osztályú Orosz Szent Szaniszló-rend, francia becsületrend, román kir. Korona-rend tiszti keresztje, oszt­rák császári Vaskorona-rend, szerb királyi Szent Száva-rend III. osztályú Lovagke­resztje. F. m.: Magyarország bodobácsféléinek magánrajza. Monographia Lygaeidarum Hungáriáé (Bp., 1875); je­lentés az Országos phylloxera-kisérleti állomás 1881- ik évi működéséről (Bp., 1882); Ordo: Hemiptera (in: A Magyar Birodalom Állatvilága [Fauna Regni Hungáriáé], Bp., 1897); Miscellanea hemipterologica. VIII-XII. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 1912, 599-609.); General Catalogue of the Hemiptera. II. Mesovelidae (North­hampton, 1927,1-24.). Irod.: Jablonovszky József: Dr. H. G. születésének 80. évfordulóján (Folia Entomologica Hungarica, 1926, 3., 49-51.); Csíki Ernő: Dr. H. G. t. tag emlé­kezete (Bp., 1944, 1-48., részletes bibl.-val); Szinnyei IV.: 1186-1195.; Gulyás XIV.: 324-328.; MÉL I.: 745. Vásárhelyi Tamás Horváth Henrik (1888. ápr. 3. Szászher- mány - 1941. jan. 15. Bp.): művészettörté­nész. - Apja Horváth Péter községi jegyző (1880-1905), aki megírta a község történetét (Die Gemeinde Honiberg und ihre Schicksale. Nagyszeben, 1912). - Művészettörténetet ta­nult Lipcsében, Münchenben és Bécsben, vmint a bp.-i Pázmány Péter Tudomány- egy.-en; ókori régészetből és a K-i népek tör­ténetéből doktori oklevelet szerzett. Az I. vh.-ban mint utász főhadnagy az olasz fronton harcolt. Kuzsinszky Bálint, a Fővá­rosi Múz. ig.-ja munkatársának választotta (1922. jan. 21-étől). A főváros támogatásával olaszo.-i tanulmányútra ment (1925); össze­sen két évet töltött a Római M. Int.-ben. A Fővárosi Múz.-ban - a már meglévő római kori (aquincumi) és újkori (a Városligeti Múz.-ban lévő) gyűjt.-ek mellett - megszer­vezte a középkori gyűjt.-t, amelyet az 1930- as években tovább gazdagítottak a főváros területén rendszeressé váló régészeti ásatá­sok, vmint a műemléki helyreállítások során előkerült középkori leletek. Létrehozta a Fővárosi Múz. Középkori Kőemléktárát (a lapidáriumot), amely főként Buda közép­kori és török kori kőemlékeit tartalmazta. A gyűjt. tud.-os feldolgozása (az anyag rende­zése és meghatározása) után nyitották meg a nagyközönség számára a Halászbástya É-i szárnyában a Kőemléktárát (1932); a kat.-t ~ állította össze. A Pázmány Péter Tudomány- egy. bölcsészeti kara a keresztény középkor művészete tárgykörből magántanárrá habi­litálta (1930). Kinevezték a Székesfővárosi Múz. központi ig.-jává (1935-től). Egy.-i ny. rk. tanári címet szerzett (1937). Az MTA 1. tagja (1940). Múz.-i munkáját gazdagította egyéni tud.-os érdeklődése. Elsősorban a budai középkor emlékeiről írt kötetei, tanul­mányai jelentősek; a kőfaragókról és a kőfa­ragójegyekről, a budai fejekről és Buda középkori művészetéről jelentek meg új eredményeket közlő írásai. Foglalkozott a kerámia-, fegyver- (bronzmozsár), vmint a numizmatikai emlékekkel is. Kutatásainak és szakirodalmi munkásságának legna­gyobb érdeme, hogy európai vonatkozá­sokkal rajzolta meg a Zsigmond kori m. mű­vészetet, új fejezetet teremtve a gótika és reneszánsz közötti átmenet emlékeinek. A Mátyás-kori reneszánsz vizsgálatának ered­ménye a pest-budai középkorról írt össze­foglalásainak záróköve. Érdeklődése későb­bi korokra is nyitott volt. A főváros 19. sz.-i emlékeiről írt dolgozatai közül kiemelhető a főváros egykori ötvösmesteréről írt tanul­mánya. Több mint félszáz tanulmánya és cikke jelent meg külföldi és hazai folyóira­tokban (Archaeologiai Értesítő, Budapesti Nap­ló, Corvina, Karpathia, Magyar Művészet, Ma­gyar Psychologiai Szemle, Minerva, Műgyűjtő, Napkelet, Nouvelle Revue de Hortgroise, Nu­mizmatikai Közlöny, Országos Magyar Régésze­ti Társulat Évkönyve, Pannonia, Pester Lloyd, Protestáns Szemle, Publicatione dellTstituto Storico Ungherese di Roma, Ungarisches Jahrbuch, Das Werk des Künstlers). - Az Orsz. M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányának tagja, a Comité Interna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom