Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Hont 386 egy biológiai int. színhelyéül, a múz. ~t bízta meg a Dráva árterének kutatását célzó int. felállításával. Ugyanekkor Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízta az Albertina c. folyóirat szerkesztésével (a lap egy számot ért meg). A bellyei tud.-os törekvéseknek a II. vh. vetett véget (1944). Az M. Természettud.-i Múz. madár- gyűjt.-ének vezetője (1946-1951. júl. 21.); az 1950-es évek elején B-listára került, értelmiségi állást nem vállalhatott, a múz.-tól is elbocsátották. A M.-Szovjet Bauxit-Alumí- nium Társaság geológusa Nyirádon, de hamarosan onnan is mennie kellett. Ezt követően különböző segédmunkákat vállalt. A Népszabadságban megjelent felhívás alapján kérvényezte rehabilitációját (1958), amelyet elfogadtak, így lekerült a B-listáról. Radetzky Jenő Agárdra, a Velencei-tavi Madárvártára hívta, ahol agronómusként a Velencei-tó madártani kérdéseivel foglalkozott. Három év múlva az Orsz. Gerontológiai Int.-ben zoológus, majd debreceni iskolatársa, Szederjei Ákos, a bp.-i Állat- és Növénykert újonnan kinevezett főig.-ja hívására az állatkert főállású zoológusa (1972-ig, nyugdíjba vonulásáig). - Madártani munkásságának egyik fő területe a Balaton. Kezdetben a madáranatómia érdekelte; doktori értekezését is e tárgykörből írta (Hazai madaraink alsó gégefőjének összehasonlító anatómiája). Számos példánnyal gyarapította a M. Természettud.-i Múz. gyűjt.-ét; ezek jó része az 1956. évi tűzvész során elpusztult. Az 1970-es évek elején a múz.-nak adományozta értékes, 119 tételből álló madárfészek-gyűjt.-ét, amely elsősorban énekesmadarak fészkeit tartalmazta. Több mint 60 tud.-os cikke jelent meg, főként az Aquila, a Kócsag, a Természettudományi Közlöny, az Állattani Közlemények, a Búvár és az Élővilág hasábjain. F. m.: Beiträge zur Kenntnis der Nistplatze und der Verbreitung des Schwarzstorch (Fragmenta Faunis- tica Hungáriáé, 6., 1943, 9-19.); A Balaton-melléki biotópok kialakulásának jelentősége a vízimadarak szempontjából (Állattani Közlemények, 36., 1939, 38-53.); A Balaton költő madarai, tekintettel a fészkelő madárfajok Balaton melléki jellegzetességeire (Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 11., 1939, 194-241.); Gulyás XIV.: 105-106. Bankovics Attila Hont Ferenc; ered. Holtzer (1907. ápr. 4. Szeged - 1979. márc. 11. Bp.): rendező, színháztörténész, esztéta. - Színésznek készült, Gál Gyula magántanítványa volt. Forgács Rózsi Kamaraszínházában (1925), majd Szegeden lépett színpadra. Párizsban Firmin Gémier mellett dolgozott (1925-1927). A szegedi színház főrendezője (1928-1929), az Új Színház (1928), a Magyar Színház (1928), a szegedi társulat rendezője (1931-1933). Kezdeményezésére hozták létre a Szegedi Szabadtéri Játékokat (1933); a Dóm téren először rendezte meg Madách Imre Az ember tragédiája c. drámáját. A Színpad c. lap szerkesztője (Szeged, 1935). Rövid ideig a Bethlen téri Színház főrendezője (1935-1936). Az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk.-jában tanított (1935-1938). A M. Színháztud.-i és Színpadművészeti Társaság titkára (1936), a Független Színpad vezetője (1937-1943); a Független Színpad c. folyóirat szerkesztője (1937-1938). Munkaszolgálatra hívták be (1943); a frontról Moszkvába szökött, 1945 júl.-ában tért haza. A Színház- és Filmművészeti Főisk. tanára (1945-1949). A Madách Színház ig.-ja (1946-1949), a M. Állami Filmgyártó Vállalat művészeti ig.-ja (1948-1949), a Népművelődési Min. osztályvezetője (19491950), az Ifjúsági Színház ig.-ja (1950-1951), a Madách Színház rendezője (1951-1952). Az Orsz. Színháztörténeti Múz. (1953-1957), a Színház- és Filmtud.-i Int. (1957-1959), a Színháztud.-i Int. vezetője (1959-1969). Rendezett a Nemzeti Színházban (1945,1949), Pécsett és Kaposvárott (1962). A Nemzetközi Színházi Int. (ITT) m. tagozatának elnöke (1957-1972). Az ELTE BTK Esztétika Tanszékének docense (1959-től), az Egy.-i Színpad Universitas együttesének tanár-elnöke (1959-től). Nevéhez fűződik a Színművészeti Akad. Főisk.-vá szervezése. Az 1952-ben alakult Orsz. Színháztörténeti Múz. megszervezésével létrehozta az első orsz. gyűjtőkörű intézményt, amely kettős feladatot kapott: a m. színháztörténet emlékeinek összegyűjtése és feldolgozása mellett meg kellett teremtenie a színháztörténeti kutatások elméleti alapjait, szervezeti hátterét. A marxista-leninista ideológia és ~ korábbi, az eltűnt m. színjátékról vallott nézetei meghatározták az újonnan alakult múz. programját. Szerencsére a félmúlt színházművészetének emlékeit sem mellőzték. ~ vezeté-
