Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Hóman 384 der Maschukulumbe (Wien, 1888-1890); A Fokvárostól a Masukulumbák országába (Bp., 1890-1891). Irod.: Kienitz, O.: Emil Holub (Separat Abdruck aus der Augsburger Allgemeinen Zeitung, vom 2., 3. und 4. Sept., 1882); Cirbusz Géza: Dr. H. E.-nek legújabb afrikai útjáról (Természettudományi Füzetek, 1887. 3-4., 117-129.); Feneşan Costin: Legăturile exploratorului african Emil Holub cu Muzeul Banatului (Tibiscus, 1974, Istorie, 267-271.); Brockhaus' Konversation Lexikon IX.: 302. Miklósik Ilona Hóman Bálint (1885. dec. 29. Bp. - 1951. jún. 2. Vác): történész, politikus. - A sváb eredetű család neve ered. Hohmann volt. Apja Hóman Ottó klasszikus filológus, egy.-i tanár, a Philologiai Közlöny megindítója (Bartal Antallal), anyja Darányi Borbála, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter nővére. - A bp.-i VII. ker.-i állami főgimn.-ban (ma: Madách Imre Gimn.) érettségizett (1903). Az Egy.-i Könyvtárban segédtiszt (1903-tól), közben a Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n végezte egy.-i tanulmányait (1903— 1906); középisk.-i tanári szakvizsgát tett (1907. okt.), doktorrá avatták (1908. jún. 30.). Uo. magántanári képesítést szerzett (1917). Az Egy.-i Könyvtár munkatársa (1903— 1922), segédtiszt, könyvtártiszt (1909-től), könyvtárőr (1915-től), a kézirati és levéltári osztály vezetője. A bp.-i tudományegy. középkori m. történeti tanszékén rk. tanár (1922-től), majd ny. r. tanár, a tanszék vezetője (1925-1929); egy.-i előadásokat 1940-ig tartott. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és köz- oktatásügyi mininiszter kinevezte az Orsz. Széchényi Könyvtár ig.-jává (1922. dec. 19.), majd az MNM főig.-jává (1923. dec. 15- 1932. okt.). A Közgyűjt.-ek Orsz. Főfelügyelőségének főfelügyelője (1925. júl. 2-ától). Tisztségeiben egyik szellemi irányítója és kidolgozója a rendkívül korszerű és előremutató Orsz. M. Gyűjtemény egy. létrehozásának, amely az 1934. évi VIII. te. alapján M. Nemzeti Múz. néven működött tovább. A Gyűjteményegy. (megalakulásától, 1925-től 1944-ig), majd a Teleki Pál Tud.-os Int. elnöke (1942. júl.—1945). - Tud.-os munkásságát a pénztörténettel kezdte; az addig leíró numizmatikát (Münzgeschichte) a gazdaság- történet szerves részévé (Geldgeschichte) emelte, majd ezzel együtt az ált. történetírásban szintetizálta. Máig alapvető munkája a Magyar pénztörténet 1000-1325 (1916), vmint A magyar királyság pénzügyei Károly Róbert korában (1912) c. monográfiája. Pénz- történeti munkáiban az adott korszak pénzeinek és éremleleteinek elemzése mellett felhasználta a metrologia adatait, vmint a kor és a téma írott forrásainak, okleveleinek összességét. Történeti kutatásainak fő területe a m. őstörténet és - még nagyobb súly- lyal - az Árpád-kor volt. Valamennyi tud.- os munkáját a források sokoldalú felhasználása jellemzi; az írásos források mellett a témától függően felhasználta a régészet, a nyelvészet, a néprajz eredményeit. Mindez a 20. sz. legjelentősebb m. történeti összefoglalásában, a Szekfű Gyulával közösen írt Magyar történet első három kötetében össze- geződött. Lexikális ismeretei, tud.-os módszere, elemző képessége, forráskritikája a 20. sz. legmeghatározóbb történészévé tették. A szellemtörténeti irányzat egyik létrehozója a m. történetírásban. Kiemelkedő tud.-os és intézményvezetői tevékenysége eredményeképpen Gömbös Gyula miniszterelnök meghívta kormánya vallás- és közoktatási miniszterének, tisztségét Darányi Ignác kormányában is megtartotta (1932. okt. 1.-1938. máj. 13.). Imrédy Béla kormányában tárca nélküli nemzetnevelésügyi miniszter (1938. máj. 14—júl. 11.), Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós kormányában ismét vallás- és közoktatásügyi miniszter (1939. febr. 16.-1942. júl. 2.). Székes- fehérvár országgyűlési képviselője (1932- től, mandátumát 1935-ben és 1939-ben is megtarthatta). Miniszterként főként a közoktatás korszerűsítésével foglalkozott, e témában több törvényjavaslatot terjesztett elő (pl. az 1934. évi VIII. te. az MNM önkormányzati szervezetéről, az 1934. évi XI. te. az egységes gimn.-ról, az 1935. évi VI. te. a közoktatási igazgatás átszervezéséről stb.), számos népisk.-i tantermet, középisk.-t, sportpályát, tanítói lakást építtetett. Sikeres erőfeszítéseket tett a kulturális külkapcso- latok szélesítése, elmélyítése érdekében. Miniszterként természetesen támogatta a kormány politikáját, azonban annak kényszerű intézkedéseivel nem minden esetben értett egyet. Hallgatólagosan támogatta a Teleki Int.-ben folyó németellenes, zsidómentő te
