Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
383 Holub (1909-1914). Rövid ideig a debreceni Kereskedelmi Isk. tanára (1914), majd élete végéig csak a festészetnek élt Debrecenben (1914-1976). Aktívan részt vett a debreceni Ady Társaság és a Művészház létrehozásában. -Am. expresszionizmus sajátos művésze. Festői tematikájában főként az alföldi paraszti élettel, a mitológiával és a m. történelemmel foglalkozott. Száznál több önarcképet készített. Műveit Mo. és a világ számos városában kiállították (Bp., Sárospatak, Békéscsaba, Debrecen, Kiskunfélegyháza, Cegléd, Hódmezővásárhely, Pécs, Szeged, Miskolc; külföldön: Párizs, Pozsony, Brüsz- szel, Varsó, Drezda, Moszkva). Gazdag alkotói tevékenysége során egyetlen alkalommal vállalt könyvillusztrálást; Ujváry Zoltán néprajzkutató Gömörben gyűjtött népballadáihoz készített illusztrációkat (Miskolc, 1977), amelyeket a művész özvegye, Maksa Olga a putnoki Gömöri Múz.-nak adományozott. Ebből és Ujváry Zoltán gazdag képzőművészeti gyűjt.-éből jött létre a putnoki Holló László Galéria (1994). Az életművét reprezentáló 200 festményt és tócos- kerti villáját, amely ma emlékmúz., Debrecen városának ajándékozta (1978). Szülővárosához való kötődését ugyancsak nagy értékű adománnyal hangsúlyozta; a 26 olajképet és 15 grafikát (1961) a Kiskun Múz. állandó kiáll.-a mutatja be (1969). Sírja a kiskunfélegyházi Felsőtemetőben van. - Munkácsy Mihály-díj (1956), Kossuth-díj (1961), érdemes művész (1964), kiváló művész (1971), Kiskunfélegyháza díszpolgára (1974), Debrecen díszpolgára (1975). - Nevét viseli az évente kiosztásra kerülő —díj (Kis Nagy András szobrászművész alkotása), amelyet özvegye alapított. írod.: Tóth Ervin: H. L. (Debrecen, 1965); Koczogh Ákos: H. L. (Debrecen, 1987); Végvári Lajos: H. L. (Debrecen, 1990); Bényei József: H. L. életműve (Debrecen, 1993); H. L. a művész és az ember. Szerk. Ujváry Zoltán (Debrecen-Kiskunfélegyhá- za, 1997); Gulyás XIV.: 14-15.; MÉL III.: 311-312.; KMMLII.: 137-138. Bánkiné Molnár Erzsébet Holló Valéria: — Szegedy-Maszák Györgyné Holub Emil (1847. okt. 7. Holitz, Cseho. 1902. febr. 21. Bécs): Afrika-utazó, vadász, gyűjtő, adományozó, szakíró. - Prágában orvosi és természettud.-i tanulmányokat folytatott. D-Afrikában, Kimberley gyémántbányáinál orvosként dolgozott (1872), ott gyűjtött pénzt expedícióira. Első afrikai útján (1872-1879) a bantuk földjén, Trans- vaalban, kb. 30 000 természettud.-i és antropológiai-etnográfiai tárgyat szerzett. Utazásain akvarelleket, vázlatokat és feljegyzéseket készített. Hazatérése után Bécsben kiadta etnográfiai jellegű műveit. Ismerőse, Ormós Zsigmond és a Természettud.-i Társulat meghívására Temesváron előadást tartott a becsuáni bennszülöttek törzséről (1882. ápr.). Következő útjaira előadásaival szerezte meg a pénzt. Újabb afrikai expedícióján a Zambezi alsó folyásánál még fel nem fedezett területeken járt (1883-1887; feleségével együtt). Gyűjt.-einek nagy részét a bécsi udvari múz.-nak adományozta. Első kiáll.-át felolvasásainak (Bécs, Zágráb, Brno, Graz, Prága stb.) bevételeiből készítette elő; a kiáll, bezárásakor a teljes etnográfiai és élettani anyagot különféle európai múz.-ok között adományként osztotta szét. Előadó körutat tett a Bánságban (Versec, Resica- bánya, Oravica, 1889. jan.). Bécsben kiáll.-t rendezett (1891); onnan Prágába költözött (1892). 1894 okt.-ében értesítette a temesvári múz.-ot afrikai néprajzi tárgyak és biológiai kiáll.-i anyag (összesen 140 db) küldéséről. Minden (néprajzi, állattani, kőzettani) tárgy tud.-os adatait is mellékelte. A tárgyak tulajdonjogát illetően vita indult a temesvári Történelmi és Régészeti Múz. Társaság és a Természettud.-i Társaság között, végül maga ~ döntött a Természettud.-i Társaság javára (1900). Később még két adományt juttatott el Temesvárra: egyet a főreálisk.-nak, egy másikat a városi szakisk.-nak. Több múz. gyűjt.-ét (Berlin, Bréma, Drezda, Lipcse, München, Koppenhága, Párizs, Washington) gyarapította önzetlenül az általa szerzett afrikai néprajzi tárgyakkal, állatokkal, preparátumokkal. - A Természettud.-i Társaság tb. tagja (1895-től). F. m.: Kulturskizze des Marutse-Mabunda-Reichs (Wien, 1879); The Victoria Falls (Grahamstone, 1879); Sieben Jahre in Südafrika (Wien, 1880-1881); Hét év Dél-Afrikában (Bp., 1890-1891); Die Kolonisation Afrikas (Wien, 1882); Beiträge zur Ornithologie Südafrikas (Wien, 1882); Von Kapstadt ins Land
