Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
361 Hegyesi tárgy összegyűjtésével megvetette az intézmény gazdag gyűjt.-ének alapjait. Tud.-os munkássága jórészt a régebbi m. történelem kutatására irányult, eredményeit a helyi, vmint az orsz. folyóiratokban tette közzé. A Magyarország Vármegyéi és Városai c. sorozat Gömör-Kishont vármegye kötetének munkatársa. -AM. Védőegyesület ügyvezető titkára, az Orsz. Középisk.-i Tanáregyesület, a M. Történelmi Társulat, a besztercebányai Történeti és Régészeti Társulat, vmint több rozsnyói egyesület tagja. F. m.: A királyi szék betöltése Magyarországon a XVI. században (Békéscsaba, 1893); Latin nemi szabályok (Eperjes, 1894); A Jagellók korának kútforrásai (Besztercebánya, 1895); A besztercebányai evangélikus gymnasium története 1875-1896 (Besztercebánya, 1896); Rákóczy tanácsülései Rozsnyón (Sajó-Vidék, 1903. nov. 19.); A magyarság küzdelmei Rozsnyón, főleg a XVII. század végén és a XVIII, század elején (Sajó-Vidék, 1906. nov. 22.); Kalauz Rozsnyó és vidéke számára (Rozsnyó, 1910). írod.: Slovénsky biograficky slovník (Martin, 1987); Múzejne noviny, Banicke múzeum v Roz- nave (Roznava, 1990, 1992, 2002); Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón (Samorin, 1999). Szabó Loránd Hegedűs László (1903. júl. 4. Gödöllő 1995. jan. 28. Gödöllő): mérnök, rádiószerelő, helytörténész. - Elvégezte a bp.-i műegyetemet. Tanulmányainak befejezése után szülőfalujában rádiójavító kisiparos lett; HELÁSZ néven rádióboltot nyitott. Különböző társadalmi, kulturális és sportegyesületek irányító funkcióiban igényes programokat állított össze. 1945 után a MADISZ titkára. Gödöllő nagy krónikása; személyes élményeken alapuló, vagy családja különleges értékű, sokrétű hagyatékából merített ismereteit helytörténeti dolgozatokban írta meg, rendszeresen indult a gödöllői múz. által meghirdetett krónikaíró pályázatokon. Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múz. gyűjt.-ét. Kiemelkedően fontos családi levéltára, azon belül is Bartal János ügyvéd iratanyaga, amely a gödöllői uradalom gazdálkodásáról, életéről pótolhatatlan értékű dokumentumokat tartalmaz.----dokumentumaiból 1983-ban rendeztek kiáü.-t a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjt.-ben. F. m.: Művészek Gödöllőn a XX. század első felében (kézirat, Gödöllői Városi Műz., A. 92.81.1.); Gödöllő biedermeier korszaka (a XIX. század első fele) (kézirat, 1978, uo., A. 89.4.1.); Ami örökre eltűnt Gödöllőn: épületek, erdők, strandok (kézirat, 1988, uo., A. 89.53.1.). írod.: Remsey Gábor és Polónyi Péter megnyitója a H. L. anyagából rendezett kiállításon. 1983. október (kézirat, Gödöllői Városi Múz., A. 93.52.1- 2.); G. Merva Mária: H. L. (1903-1995) (Gödöllői Szolgálat, 1995. márc. 3., 10.). G. Merva Mária Hegedűs László (1922. júl. 6. Szurdok- püspöki - 1978. aug. 15. Bp.): asztalos, bútorrestaurátor. - Szegényparaszti családban született. Bp.-en kitanulta az asztalosmesterség fortélyait (1937-1940), és segédlevelet szerzett. Behívták katonának (1943). Lázítá- sért két év börtönre ítélték (1944); a szovjet csapatok bejövetelekor szabadult. Belépett a kommunista pártba (1945), majd a M. Néphadsereg tisztje lett (1950), századosként szolgált (1957-ig); közben elvégezte a hároméves katonai akad.-t. Az MNM-be kerülve (1959) mintegy két évtizedig bútorokat restaurált. Nemcsak az MNM kiáll.-ai, hanem pl. a nyírbátori és a nagycenki múz. enteriőrjei számára is restaurált bútorokat, írod.: Bánkúti Imre: H. L. (Folia Historica, 7., 1979, 229-232.). Morgás András Hegyesi Márton (1846. júl. 10. Bihar- nagybajom - 1907. márc. 14. Nagyvárad): ügyvéd, történész, politikus. - Az eperjesi jogakad. elvégzését (1870) követően Nagyváradon ügyvédi irodát nyitott (1873). A bárándi kér. ogy.-i képviselője (1875-1881); lapszerkesztő a Bihar megyei Lapoknál (1880- 1881), a Nagyvárad (1890) és a Szabadság c. nagyváradi újságoknál (1899-1904). Történészi érdeklődése középpontjában az 1848- 1849. évi szabadságharc állt. Kutatásai során került kapcsolatba a kolozsvári 1848—49-es Orsz. Történelmi Ereklye Múz.-mal, ahol
