Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Hegyi 362 több előadást tartott (1892, 1893). A Bihar M.-i Régészeti és Történelmi Egylet titkáraként szerkesztette az egylet 1885-1886. és 1887-1888. évi évkönyvét. Barátság fűzte Posta Béla régészhez és Márki Sándor történészhez. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Századokban, a Hadtörténeti Közleményekben. A kolozsvári 1848- 49. Történelmi Lapok rendszeres munkatársa. Gazdag könyvtára, hosszú hányattatás után, Kiskunfélegyházára telepedett leánya, Hegyesi Katalin révén letétként (1952), majd tulajdonban (1957) a Kiskun Múz.-ba került. A ~ Emlékkönyvtárban 2005 mű, 56 időszaki kiadvány található. Közülük 390 mű a szabadságharcról m., német, angol, francia, orosz, román és horvát nyelven írott, 1907 előtt megjelent munka. F. m.: Bihar vármegye 1848-49-ben (Nagyvárad, 1885; új kiad. Ruszoly József gondozásában: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 24. Debrecen, 2000); Az 1848-49-i harmadik honvédzászlóalj története (Bp., 1898). írod.: Törökné Gémes Tünde: H. M. könyvtára a Kiskun Múzeum gyűjteményében (KM. Adattár, 1991.); Szinnyei IV.: 612-617.; Gulyás XIII.: 129-130.; MÉL I.: 697. Bánkiné Molnár Erzsébet Hegyi Imre (1921. márc. 17. Bakonycser- nye - 1991. dec. 3. Sopron): etnográfus. - A bp.-i tudományegy. bölcsészkarán - ahol elsősorban a közép-ázsiai török, vmint a mongol népek kultúrája vonzotta, s főként Ligeti Lajos és Németh Gyula tanszékén hallgatott előadásokat - megkezdett tanulmányait a II. vh. miatt meg kellett szakítania; hosszú éveket töltött hadifogolyként a SZU-ban, távoli büntetőtáborokban. Csak Sztálin halálát (1953) követően térhetett haza Mo.-ra. A bp.-i Néprajzi Múz. könyvtárában dolgozott, s folytatta egy.-i tanulmányait. Érdeklődése a m. népi kultúra (különös tekintettel az erdő hasznosítása) felé fordult. A Néprajzi Múz.-ból való igazságtalan eltávolítása (1960) sem tántorította el választott hivatásától. A Néprajzi Múz.-ba visszakerülve (1964) az Ethnológiai Adattár munkatársaként folytatta kutatásait, s jelentős tudománytörténeti és szakfordítói, vmint gazdag műfordítói tevékenységet végzett (Bel- jajeva, L.: Hét év nem számít, 1979; Csiladze, O.: Ment egy ember az úton, 1983). A Bakony népi erdőgazdálkodása c. értekezésével egy.-i doktori címet szerzett (1972). Nyugállományba vonulását követően a soproni Bányászati Múz. munkatársaként dolgozott tovább (1979-1984). Tanulmányai szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben, továbbá irodalmi folyóiratokban, ill. irodalmi kiadóknál jelentek meg. A népi erdőgazdálkodást monografikusán feldolgozó értekezésével elnyerte a történettud.-ok (néprajz) kandidátusa fokozatot (1978). A Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattára 26 tételben őrzi kéziratos gyűjtési anyagát. - AM. Néprajzi Társaság tagja, néhány éven át tisztségviselője. - Rehabilitálták (1991). Könyvtárát a Pápai Ref. Koll.-ra hagyta. Bakonycsernyei szülőházán emléktáblát helyeztek el (1996), a faluházban emlékszobát rendeztek be (2002). - Szabad Magyarországért emlékplakett (posztumusz, 2002). F. m.: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén (Néprajzi Közlemények, 1958.3-4., 125-155.); Szamárfülű kán. Tuvai népmesék. Vál., ford., az utószót és a jegyzeteket írta (Bp., 1959); Elvarázsolt madarak. Örmény népmesék. Vál., ford., az utószót és a jegyzeteket írta (Bp., 1961); A lisztminőségek és a tésztaételek ösz- szefüggése (Ethnographia, LXXV, 1964,362-383.); A népi erdőkiélés jogszokásai (1849-1945) (Néprajzi Értesítő, LVIL, 1975,113-137.); A népi erdőkiélés történeti formái. Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben (Bp., 1978). írod.: Gunda Béla-Kodolányi János: Elhunyt H. I. (Néprajzi Hírek, 1991. 4., 127-130.). - Bibi.: Serfőzőné Gémes Magda: H. I. irodalmi munkássága (Néprajzi Hírek, 1991. 4., 130-136.). Gráfik Imre Hegyi Zoltán: tanár, restaurátor. - A debreceni Tisza István Tudományegy.-en fizika-kémia szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1932). Az egy. Orvosi Vegytani Int.- ének munkatársa. A debreceni Déri Múz. vegyész-restaurátora (1937-től). Megtervezte és kialakította a debreceni múz. „konzerváló és preparáló laboratóriumát" (1937-1940), ezzel az MNM után a második korszerű múz.-i restaurátor laboratóriumot hozta létre Mo.- on. A laboratóriumban korszerű eszközök és felszerelések voltak, pl. röntgenberendezés, gázosító kamra, ostoros csiszológép, vákuumszivattyús impregnáló berendezés,
