Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Hazslinszky 360 dett a m. puhatestű fauna monografikus feldolgozásába, a munka befejezésében azonban halála megakadályozta. Hátramaradt nagy gyűjt.-e az MNM-be került, ahol az a múz.-ot sújtó 1956. évi tűzvészben elpusztult. A malakológia mellett barlangkutatással is foglalkozott, Biharban felfedezte a József főherceg-barlangot. F. m.: Die Mollusken-Fauna von Budapest (Malako- zoologische Blätter, 3., 1881, 1-69.; 4., 1881, 43- 224.); Az éjszaki Kárpátok és vidékének mollusca faunája (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 19., 1883, 315-381.). Irod.: Szinnyei IV.: 554-555.; Pallas VIII.: 786.; MÉL I.: 689. Fehér Zoltán Hazslinszky Frigyes, hazslini (1818. jan. 6. Késmárk - 1896. nov. 18. Eperjes): tanár, botanikus. - Unokaöccse Hazslinszky Rezső (1869-1914) történész, nyelvész, tanár, szerkesztő, múzeumigazgató. - Debrecenben és Sárospatakon jogot tanult, közben nevelőként tartotta el magát. Késmárkon teológiai tanf.-ot végzett (1839-1841), ahol az alsóbb osztályokban a tanári feladatokat is ellátta. Közben gyalogosan bejárta az országot (1840). A bécsi műegy.-en elsősorban vegytant hallgatott, hogy növényfiziológiai tanulmányait megalapozza (1843-tól). Az eperjesi koll. tanára (1846-tól haláláig). - Pályája elején virágos növényekkel foglalkozott, de hamarosan áttért a kryptogám növények gyűjtésére és tanulmányozására; ilyen irányú kutatásai úttörőnek számítottak. Utolsó éveiben munkásságának fő területe a mo.-i gombaflóra kutatása és feldolgozása volt. 1875-1893 között egymást követték a különböző gombákról írt monográfiái. Több növényt neveztek el róla. - Az MTA 1. (1863), r. tagja (1872). - Herbáriumát még életében eladta az MNM Növénytárának (1883). Fosszilis növénygyűjt.-ét Sem- sey Andor vásárolta meg a M. Kir. Földtani Int. számára (1889). Tud.-os kéziratait, a hozzá tartozó tárgyakkal együtt - a család ajándékaként - az MTM Tudománytörténeti Gyűjt.-e őrzi. F. m.: Éjszaki Magyarhon viránya. Füvészeti kézikönyv (Kassa, 1864); jelkulcs a magyarhoni edényes- növények nemei meghatározására (Pest, 1870); Magyarhon edényes növényeinek füvészeti kézi könyve (Pest, 1872); Magyarhon hasgombái (Gasteromycetes) (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, XIII., 1875,1-24.); Magyarhon üszöggombái és ragyái (uo., XIV., 1877. 6., 81-197.); Magyarhon Mysogasterei (Eperjesi ág. Ev. Főgimnázium értesítője, 1877, 1-34.); A magyar birodalom zuzmóflórája (Bp., 1884); A magyar birodalom mohaflórája (Bp., 1885); Magyarhon és társországainak szabályos Dis- comycetjei (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, XXI., 1885. 3., 175-288.); Magyarhon és társországainak sphaeriai (uo., XXV., 1892. 2., 65-397.); Magyarhon és társországai húsos gombái (Hymenomycetjei) (uo., XXVI., 1895. 3., 157-370.). írod.: Kalchbrenner Károly: Gallerie österreichischer Botaniker. XVI. F. A. H. (Österreichische Botanische Zeitschrift, XXII., 1872, 1-7.); Má- gócsy-Dietz Sándor: H. F. élete és működése (Természettudományi Közlöny, XXXI., 1899, 49-64.); Mágócsy-Dietz Sándor: Emlékbeszéd H. F. rendes tagról (MTA Emlékbeszédek, IX., 1899. 10., 259-287.); Ubrizsy Gábor: Megemlékezés H. F.-ről születése 150. évfordulóján (Botanikai Közlemények, 55., 1968. 3., 145-148.); Varga Sándor: H. F. (Méhes Gyula-Kari János: A biológia magyar úttörői. Bp., é. n., 124-136.); Szinnyei IV: 559-563.; MÉL I.: 590. Horváth Csaba Hazslinszky Rezső (1869. dec. 4. Eperjes 1914. szept. 19. Rozsnyó): történész, nyelvész, tanár, szerkesztő, múzeumigazgató. - Nagybátyja Hazslinszky Frigyes (1818-1896) botanikus, az MTA tagja. - A bp.-i tudo- mányegy.-en történelem-levéltáros szakon végzett, bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1894). Középisk.-i tanár Eperjesen, Békéscsabán, Besztercebányán, Rimaszombatban (1895-1899), majd Rozsnyón, ahol latint, m. nyelv és irodalmat, történelmet, görög nyelvet és földrajzot tanított (1898-tól). A Sajó-Vidék c. hetilap szerkesztője (1902-1903), a Rozsnyói Híradó c. hetilap főszerkesztője (1906-1910); mindkét lapban több cikke jelent meg (részben Ahasverus írói álnéven). A Rozsnyói Városi Múz. ig.-ja (1912-1914); viszonylag rövid időn belül több mint másfél ezer muzeális
