Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
355 Harmath 150-51.); Kecskeméti Tibor: Miksa Hantken (Annales Hist. Hung. Geol. Special Issue, 1987, 81-85.); Szinnyei IV.: 446-451.; Pallas VIII.: 664.; Révai IX.: 496.; Gulyás XII.: 551.; MÉL I.: 673-674.; MNL; MTL: 563-564. (Dudich Endre: H. M.). - (Több lexikonban is téves születési helynév: Jab- lonkal). Kecskeméti Tibor Harkó Ferenc József, Harkó F. József (1914. okt. 25. Bikfalva - 1999. jún. Sepsi- szentgyörgy): tanár, etnográfus, földrajzi szakíró, múzeumőr. - A kolozsvári tudo- mányegy.-en földrajz-történelem-néprajz szakos tanári diplomát szerzett (1936); etnográfiát az első romániai skanzent létrehozó Romulus Vuiától tanult. Egykori isk.-ja, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll. tanára (1937-1958), közben a Középfokú Tex- tilisk. ig.-ja (1949-1951), ált. isk.-ban (1958— 1961) és a 2. sz. Líceumban tanított (1961— 1975). A Székely Nemzeti Múz. néprajz szakos múzeumőre (1937-től), ered. Csutak Vilmos meghívására, de már annak halálát követően munkába lépve. Részt vett a sepsiszentgyörgyi skanzenépület (Csíki Ház) berendezésében. Roediger Lajossal együttműködve diákokkal gyűjtőúton járt (1939), Málnáson helyneveket is gyűjtött. AII. vh.-t követően a néprajzi gyűjt, veszteségeit utángyűjtéssel pótolta. Újra felállította a textilgyűjt.-t, elsőként rendszerezte komolyabban a kerámia- gyűjt.-t, megszerezte a küsmödi kemencét stb. Ig.-őr (1947-től), 1949 nyarán helyettesítette az ügyvezető ig.-őrt, majd tb. (fizetet- len) ig.-őr (1951-ig). Kisgyörgy Tamással együtt átvette az egykori kézdivásárhelyi múz. gazdátlan, még megmaradt gyűjt.-eit (1950). Az ún. tud.-os tanács (1951-től), majd a „munkakollektíva" tagja (1953 után). Az 1950-es években, szovjet példára, a bukaresti központi múz.-i igazgatóság elrendelte a néprajzi részlegek beolvasztását a történeti részlegekbe, emiatt ~ működése is ellehetetlenült. - A vidék néprajzát kutatta, a székely székek kialakulásáról és életéről írt (Székely Naptár, 1946), bemutatta Sepsi rajon gazdaságföldrajzát (in: Monografia geografică a României, 1960). A Kovászna megye (1969) c. kötet szerkesztője, az Aluta múz.-i évkönyvben az ásványvizekről, lakodalmi rigmusokról írt cikkeit közölte. Tudománynépszerűsítő írásait többek között a Tanügyi Újság, a Méhészet és a Megyei Tükör hozta. F. m.: Adatok a sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum gyűjteményében található varrottasokhoz (in: A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve, 1879-1954, 59-62.); Adatok a bibarcfalvi (Kovászna megye) borvízipar fejlődéséhez (Aluta, I., 1969, 275-280.); Lakodalmi rigmusok Kovászna megyéből (Aluta, VIII-IX., 1977, 365-384.). írod.: Sz. Gazda Enikő: Székely Nemzeti Múzeum 1875-2000 (Sepsiszentgyörgy, 2002; CD); RMIL 2.: 187-188. Boér Hunor Harmath István; ered. Háber (1923. okt. 19. Pula - 1986. máj. 8. Veszprém): tanár, irodalomtörténész, múzeumigazgató-helyettes. - A Pázmány Péter Tudományegy. Böl- csészettud.-i Karán m.-német szakon tanult. A veszprémi Lovassy László Gimn. tanára (1950. szept. 29-étől). A Veszprémi Egy.-en mellékállású nyelvtanárként német nyelvet tanított. A veszprémi TIT Irodalmi és Nyelvi Szakosztályának elnöke (1958-tól), a Veszprém M.-i Tanács Népművelődési Tanácsadójának vezetője (1964-1967). - Irodalomtörténeti kutatásait a Veszprém megye irodalmi hagyományai c. kötetben (Katsányi Sándorral) ösz- szegezte. A Veszprém M.-i Múz.-i Igazgatóság irodalomtörténésze, majd igh.-e (1979-1983. dec. 31.). Nyugdíjas éveiben átdolgozta és kibővítette a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetet, feldolgozta a piarista gimn. történetét. Népszerűsítő írásai a helyi folyóiratokban, újságokban jelentek meg. Kutatta a Veszprém m.-ben élő német nemzetiségűek néprajzát, történetét, összegyűjtötte a pápai járás földrajzi neveit. - Veszprém megyéért érdemérem (1970), Batsányi-díj (1972), TIT Aranykoszorús Érdemérem (1977). F. m.: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Katsányi Sándorral (Veszprém, 1967; 1969; 1976; átd. kiad. 1984); Az irodalmi reneszánsz Veszprém megyében. A nagyvázsonyi pálosok kódexei (Horizont, 1980. 4., 37-39.); Kajári Gyula grafikusművész kiállítása. Kát. (Veszprém, 1981); A Magyar Minerva
