Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

Harsányi

356

könyvsorozat és társadalmi indítékai (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 17., 1984, 453- 460.); Bél Mátyásra emlékezünk (Horizont, 1984. 3., 37-40.); Bevezetés az iskolatörténethez - Az iskola története. 1. Az államosítástól napjainkig (1948-1986-ig) (in: A veszprémi Lovassy László Gimnázium évkönyve. Veszprém, 1986, 19-21., 61-74.); Veszprém megye földrajzi nevei. 2. A pápai járás. Szerk. Balogh Lajos. Közzéteszi ~. Többekkel (Bp., 1987,55-58.). írod.: Huszár Pál: In memoriam H. I. (Megyei Pedagógiai Körkép, 1986. 4.); Balogh Ferencné: Búcsú H. I.-tól (Horizont, 1986. 4.); H. I. emlékezete. Szerk. Balogh Ferencné (Veszprém, 1990).

Kópházi Ferencné

Harsányi Pál (1882. nov. 20. Mány - 1929. máj. 26. Bp.): ref. lelkész, numizmatikus. - A bp.-i tudományegy. Bölcsészeti Karán szerzett oklevelet (1901—

1905), majd Növény- névváltozások Ovidius Metamorphosisaiban c. disszertációjával doktorált (1908). Közben elvégezte a ref. teológiát is; lelkésszé avatták (1908). Hampel József professzor mellett segédtanár a bp.-i tudományegy. érem- és régiségtani tanszékén (1904-1908), majd az MNM szakdíjno- ka (1909), segédőr (1911), múz.-i őr (1916), ig. őr (1916). Az MNM Érem- és Régiségtárának három részre osztása (1926. szept. 1.) után az önállóvá vált Éremtár első ig.-ja. - Kutatási területe a m. pénztörténet. Feldolgozta a nagyobb dunántúli éremgyűjt.-ek anyagát, olasz-, francia- és németo.-i tanulmányútjain

(1926) felkereste a nevezetesebb éremgyűjt.- eket. Több középkori éremleletet publikált, köztük a hatalmas abapusztai friesachi denárleletet és a kenézlői honfoglalás kori sírokat keltező itáliai pénzeket. Feldolgozta a Pilis-hegység egyik barlangjában feltárt 16. sz.-i pénzhamisító műhely maradványait. A M. Numizmatikai Társulat felkérésére hozzálátott a Réthy László által megkezdett Corpus Nummorum Hungáriáé c. m. éremkat. harmadik, a Habsburg-házi uralkodók pénzeit tartalmazó kötetének megírásához; a kát. végül anyagi okok miatt nem jelent meg, de eredményeit a Numizmatikai Közlöny hasábjain 12

közleményben publikálta. A corpuson belül, gr. Somssich János felkérésére, hozzálátott egy m. tallérkat. összeállításához. Anyaggyűjtése során feldolgozta az MNM és a bécsi Éremtár ide vonatkozó anyagát, a nagy m. magángyűjt.-eket (Somssich-, Déry-, Holl- schek-, Belházy-, Zimmermann-gyűjt.), vmint a müncheni és a gothai gyűjt.-ek m. részét. Éremgyűjtők számára ismeretterjesztő cikkeket írt Az Érem c. lapban. - A Numizmatikai Közlöny szerkesztője (1926-1929). A M. Numizmatikai Társulat választmányi tagja (1912-1929). Öngyilkos lett.

F. m.: Adatok a Corpus Nummorum Hungáriáé III. kötetéhez. I—XII. közlemény (Numizmatikai Közlöny, 13-17., 1914-1918; 20., 1921); Az aba-pusztai friesachi éremlelet (uo., 11., 1912,48-60.); A kenézlői lelet olasz érmei (Archaeológiai Értesítő, 34., 1914, 340-344., 450.).

írod.: Jónás Elemér: Dr. H. P. (Numizmatikai Közlöny, 28-29., 1929-1930, 1-5.; H. P. irodalmi munkásságával); Gulyás XII.: 710-711.; MÉL I.: 679.

Tóth Csaba

Haszmann Pál (1902. máj. 20. Komandó - 1977. szept. 13. Csernáton): helytörténész, etnográfus, tanító, iskolaigazgató, múzeumalapító. - A csíksom- lyói tanítóképzőben végzett (1921). Kéz- dikőváron, Zabolán, majd Csernátonban tanított (1934-től); az utóbbi helyen iskoláig., majd körzeti tanfelügyelő. Tanári képesítést szerzett

(1959). 1966-ban vonult nyugalomba a tanügyből. - Az átalakuló Székely Nemzeti Múz. ún. amatőr tanácsának (külső munkatársak) tagja (1951). Helytörténeti, régészeti kutatómunkát, néprajzi gyűjtést végzett. Rendbe tette a lepusztult Damokos-kúriát, és köré telepítve a skanzen első épületeit, a Kovászna M.-i Múz. (a Székely Nemzeti Múz. utódintézménye) részlegeként megalapította a csernátoni múz-ot (1973), ezzel egy időben a Csernátoni Bőd Péter Köz- művelődési Egyesületet és faragóisk.-ját (ma Csernátoni Népfőisk.). Nagy része volt abban, hogy a Kovászna M.-i Múz. hosszú éveken át Csernáton községben és környékén