Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Hantken 354 giai Társaság (ma: M. Rovartani Társaság) alapító tagja, a Nemzetközi Zoológiái Nómenklatúra Biz.-ban Közép- és K-Európa országainak képviselője. F. m.: A hal és a halgazdaság (Bp., 1928); A hajdani Alföld ősi állatvilága (Debrecen, 1933); A magyar ló eredete (Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Állattani Intézetéből, 1935); A magyar szarvasmarha eredete (Tisia, Debrecen, 1936); A magyar juh eredete, múltja és jelene (Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Állattani Intézetéből, 1937, 47-115.); Ősi magyar háziállataink (Debrecen, 1940); A hucul ló és tenyésztése Turjaremetén (Kolozsvár, 1942); Székely lovak (Kolozsvár, 1943); A magyar háziállatok története ősidőktől máig (Bp., 1954). írod.: Hegyi Imre: H. B. (Ethnographia, 1960); Szabó István: H. B. emlékezete (Állattani Közlemények, 1970); Gulyás XII.: 531-533.; Révai IX.: 487.; MÁÉ I.: 733-736. (Matolcsi János: H. B.); MTL: 361-362.; MÉL I.: 672.; MÚL: 149. Körösi Andrea Hantken Miksa, prudniki (1821. szept. 26. Jablunka, Szilézia - 1893. jún. 26. Bp.): bányamérnök, paleontológus, geológus. - A bécsi egy.-en filozófiát (1840-1842), Selmecbányán földtani és bányászati tud.-okat tanult (1843-1846), bá- nyamémöki oklevelet szerzett (1846); közben Albrecht főhg. vasgyárában gyakornok (1844-1845). Több bányában bányatiszt (1846-1849). A bécsi egy.-en analitikai kémiát tanult (1849-1850). Rövid ideig Szerbiában dolgozott, majd bányamérnök Dorogon (1852-1858). Pesten letelepedve (1858) a Pesti Kereskedelmi Akad.-n a földtani tud.- ok tanára (1861-1866). Az MNM Ásvány - Őslénytárában múz.-i őr (1866-1869); a kiemelkedő rétegtani jelentőségű Nummulite- sekkel foglalkozott, a gyűjt.-t világszínvonalra fejlesztette. Madarász Zsigmond Edével a Nummulitesek belső szerkezetét feltáró preparátumait, a jellegzetes zöld kazettákat készítette, amelyekből 255 db-ot őriz az MTM Föld- és Őslénytárának gyűjt.-e. A M. Kir. Földtani Int. első ig.-ja (1869-1882), majd a bp.-i tudományegy.-en az őslénytan első professzora (1882-1893). A Nummulitesek tanulmányozása segítségével tud.-os alapokra helyezte a hazai eocén barnakőszén-kutatást (fúrások meghonosítása, fúrási mintavétel, minták iszapolása, rétegtani tagolás), őslénytani leírásaival gazdagította a hazai Nummulites faunát, felismerte e fauna ivari kétalakúságát (di- morfizmus), kőzetcsiszolatokból fáciesleírá- sokat végzett. A Bécsi Világkiáll.-on preparátumaival aranyérmet nyert (1873). Intenzív és széles körű kapcsolatokat tartott fenn kora minden jelentősebb paleontológusával, preparátumai csere útján elkerültek London, Párizs, Lausanne, Padova és Bécs múz.-aiba, egy.-i gyűjt.-eibe. Vezető szerepet játszott a Nemzetközi Geológiai Kongresz- szusok munkájában (Párizs, 1878; Bologna, 1881; Berlin, 1885; London, 1888). Javaslatára fogadták el a földtani térképek színkulcsának egységesítését (1881). Összesen 56 műve jelent meg, többnyire m. nyelven. - Az MTA 1. (1864), majd r. tagja (1874), a Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1860), titkára (1866-1870), választmányi tagja (1871), örökös t. tagja (1873), a Bolognai Egy. tb. doktora (1888). Tiszteletére 3 őslénynemet, 1 alnémet s 80 fajt neveztek el. A Magyarhoni Földtani Társulat díjat alapított emlékére a legjobb őslénytani munkák jutalmazására. Tud.-os kiadvány viseli a nevét. F. m.: Az esztergomi barnaszénterület földtani viszonyai (Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, I., 1871,3-140.); Jegyzéke az 1873-ik évi bécsi világtárlaton kiállított Nummulitoknak (Pest, 1873); A budai márga (Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, II., 1873,167-191.); Új adatok a Déli-Bakony föld- és őslénytani ismeretéhez (Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, III., 1875, 427-A56.); A Clavulina Szabói rétegek faunája. I. Foraminiferák (uo., IV., 1875, 82.); A Magyar Korona országainak széntelepei és szénbányászata (Bp., 1878). írod.: Koch Antal: H. M. emlékezete (Akadémiai Értesítő, 7., 1896, 343-348.); Majzon László: H. M. emlékezete (Földtani Közlöny, 92., 1962, 258- 267.); Tasnádi Kubacska András: H. M. (in: Száz éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Szerk. Fü- löp József. Bp., 1969, 38-44.); Allodiatoris Irma-Bogsch László: H. M. jelentősége a magyar bányászat, földtan és őslénytan fejlesztésében (Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 1982.
