Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Halász 348 kai Párizsban. 1924-től szerepeltek művei kiáll.-okon, 1929-től önálló tárlatokon is bemutatkozott. Az 1930-as évektől a nyarakat rendszerint Balatonfüreden töltötte, számos műve a Balatont ábrázolja. - A keszthelyi Balatoni Képtár 1975-ben megnyílt állandó képzőművészeti kiáll.-án ~ öt műve szerepelt. Özvegyének adományából a keszthelyi Balatoni Máz.-ban állandó —kiáll.-t rendeztek (1989), amelynek megnyitásakor az előcsarnokban a művész emléktábláját is felavatták, írod.: Bodnár Éva: H. J. (Bp., 1978); Halápy Lili: Életünkről, kortársakról (Bp., 1987); Bodnár Éva: Keszthely, Balatoni Múzeum, H. J. emlékszoba (Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 385. Bp., 1990); MÉL I.: 660. (téves születési hely: Haláp, téves halálozási adat: febr. 16.!). Németh József Halász Márta, Halmi Jánosné (1905. jún. 14. Kispest -1971. júl. 15. Bp.): biológus, algo- lógus. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en természetrajz-kémia szakos középisk.-i tanári, majd botanika, ásványtan és kémia tárgyakból bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1935). A Pázmány Péter Tudományegy. Növényrendszertani Tanszékén Tuzson János mellett rendszeres algológiai gyűjtéseket végzett, elsősorban a soroksári Duna-ágban (1934-1938). A tihanyi Biológiai Kutatóint.- ben a Balaton és a tihanyi Belső-tó algáit vizsgálta (1934,1935). Az 1937/38. tanévben állami ösztöndíjjal a bécsi Collegium Hungari- cumban L. Geitler mellett fejlődéstani (auxo- spóra-) vizsgálatokat folytatott diatómákon, és a Bécs környéki algákat tanulmányozta. Az MNM Természettud.-i Múz.-a Növénytárában Filarszky Sándor ny. múzeumig, mellett dolgozott (1938 előtt), a múz. gyakornoka (1938-1941), a múz.-ba beosztott középisk.-i tanár (1941-1950), muzeológus (1950-1963; nyugdíjazásáig). - Kutatásai főként Mo. algológiai szempontból addig feltáratlan, nagyobb állóvizeinek és tavainak planktonvizsgálataira terjedtek ki; tud.-os munkássága a hévizek és gyógyforrások, vmint a tőzeges lápok algológiai kutatásában kiemelkedő. Első két dolgozata a soroksári Duna-ág algáiról jelent meg (1936,1937), közzétette a Velencei-tó planktonjának monografikus feldolgozását (1940), beszámolt a D-i-Kárpátokban található Zenoga-tó mohapárnában található diatómákról (1941). A Bp.-i Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Biz. Rheuma- és Fürdőkutató Int.-ének felkérésére megkezdte a bp.-i hévizek és gyógyforrások vizsgálatát (1941). A Székely Borvízkutató Társaság megkeresésére a székelyföldi borvízforrások és lápok algológiai vizsgálatát végezte (1942). Gyűjtött Bp. hévizeiben (Gellért-hegy forráscsoportja, Lukács- és Császár-fürdő, Margit-sziget), Maroshévizen (Bánffy- és Urmánczy-fürdő), Borszék forrásaiban és lápjaiban, Tusnád és Kászonfürdő forrásaiban, a tőzeges lápok közül a somogyi (Középrigóc, Darány, Görgeteg, Somogyszob, Baláta) és a székelyföldi lápok (Veresvízpatak, Lassuágpatak, Kukoly- szás és Lucs melléke) területéről. A zürichi Montpellier növényszociológiai módszerét alkalmazta a termálforrásokban élő algákra is (Harkány, a Gellért-hegyi források). A II. vh. után a Természettud.-i Műz. Növénytárában részt vett a romok eltakarításában, a sérült gyűjt.-ek rendezésében, gondozta az erősen megrongálódott zuzmógyűjt.-t is (19461952). Fejlődéstani vizsgálatokat főleg ciano- baktériumokon, „kékalgákon", elsősorban az Anabaena, Anabaenposis és Microchaete nemzetségeken végzett, számos, a tud.-ra nézve új fajt írt le. 21 publikációja jelent meg. F. m.: Székelyföldi tőzeges lápok Desmidiáceái (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungária, 37., 1944, 66-88.); A középdunamedencei ther- mák mikrovegetációjának összetétele, kialakulása és őstörténeti problémái (Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának Közleményei, 2., 1953, 255-290.); Microphyto-Sociology of the Acro- thermal Springs at Harkány and at Budapest-Mt. Gel- lért (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 55., 1963, 161-179.). írod.: P.-Komáromy, Zsuzsanna: In memoriam Dr. Márta Halász (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 65., 1973, 15-17.); Gulyás XII.: 323-324.; MÉL III.: 287. Buczkó Krisztina Halaváts Gyula (1853. júl. 7. Zséna - 1926. júl. 28. Bp.): bányamérnök, geológus, paleontológus. - A Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akad.-n szerzett oklevelet. AM. Kir. Földtani Int. munkatársa (1874-1918; nyugdíjba vonulásáig), főgeológus (1897-től), megkapta a főbányatanácsos címet. Ezt követően haláláig uo., a könyvtárban dolgozott, amely-
